Az EU-csúcstalálkozó nem oldja meg a hosszú távú költségvetési különbségeket, befolyásolhatja az EU gazdasági fellendülését

Miután Magyarország és Lengyelország nemrégiben szavazott az EU hosszú távú költségvetési tervének megvétózásáról, az EU 27 országának vezetői hosszú távú költségvetési különbségeket vitattak meg a helyi idő szerint 19-én este tartott járványellenes csúcstalálkozón, de nem sikerült konszenzusra jutni. A különböző országok vezetői azonban megállapodtak abban, hogy ismét videokonferenciát tartanak, és arra törekszenek, hogy a lehető leghamarabb elfogadják a hosszú távú költségvetési tervet.

Az EU tagállamai idén júliusban konszenzusra jutottak az 1,8 billió eurós hosszú távú költségvetésről (beleértve a 750 milliárd eurós "helyreállítási alapot") a 2021 és 2027 közötti időszakra. Az uniós eljárások szerint ennek a hosszú távú költségvetési tervnek a végleges jogi folyamaton, vagyis az EU-tagállamok egyhangú jóváhagyásán kell keresztülmennie, mielőtt hatályba léphet. Magyarország és Lengyelország azonban nemrégiben megszavazta a költségvetési tervet, mert ellenzik az EU megközelítését, amely szerint a gazdasági segítséget összekapcsolják a jogállamiság kérdéseivel. Szlovénia ezt követően kifejezte támogatását Magyarország és Lengyelország iránt. Hollandia, Ausztria és más EU-tagállamok, valamint az Európai Parlament ugyanakkor

ragaszkodnak ahhoz, hogy az uniós támogatási források elosztását össze kell kapcsolni a tagállamok jogállamisági normáival, különös tekintettel a hatalmas összegekre.

Egyes elemzők úgy vélik, hogy az EU hosszú távú költségvetési tervének időben történő elmulasztása elkerülhetetlenül befolyásolja az uniós támogatási források elosztását, ami nagy hatással lehet az EU gazdasági fellendülésére.