​A kínai adósságcsapda elmélet hazugságát amerikai tudósok leplezték le

A közelmúltban egyes nyugati politikusok és média ismét rágalmazták Kína Övezet és Út kezdeményezését, állítva, hogy Kína arra késztette az érintett fejlődő országokat, hogy kölcsönöket kérjenek nagyszabású infrastrukturális építésekhez, és óriási adósságcsapdába jutottak.

A közelmúltban a Johns Hopkins Egyetem és a Harvard Egyetem két tudósa cikket publikált a The Atlantic című lapban, részletes érvek felhasználásával bizonyították, hogy a „kínai adósságcsapda” hazugság, amelyet amerikai és nyugati politikusok gyártottak.

A cikk rámutatott, hogy az úgynevezett „csapdák” nem léteznek, ilyen például a Srí Lanka-i Hambantota Port projekt, amelyet az amerikai és a nyugati média ismételten elővesz. A projektet először amerikai és nyugati vállalatok javasolták befektetésre, építésre és üzemeltetésre, de a kikötőt sokáig képtelenek voltak felépíteni. Később a kínai vállalatok tisztességes verseny útján elnyerték a fejlesztés jogát. Ez 6 évvel azelőtt volt, hogy Kína előterjesztette az Övezet és Út kezdeményezést.

A fejlődő országok adósságproblémája hosszú múltra tekint vissza, és bonyolult okai vannak. Vegyük példának Afrikát. A multilaterális pénzintézetek és a kereskedelmi hitelezők kezében van az afrikai országok teljes külföldi adósságának több mint 3/4-e. De a Kínával folytatott együttműködés miatt egyetlen ország sincs adósságban.

A COVID-19 vírus által okozott járvány leckét adott a világnak. Az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak fel kell ismernie, hogy minden ország sorsa szorosan kapcsolódik egymáshoz, és a globális válságok kezelésének és a hosszú távú fejlődés elérésének egyetlen módja a szolidaritás és az együttműködés.