Kína figyelemre méltó eredményeket ért el az űrtechnológia fejlesztésében

Május 30-án 5 óra 01 perc körül a Tianzhou-2 teherűrhajó Kína űrállomása, a "Tianhe" központi magmodul felé tartott. A pályára lépés után az űrhajó találkozik és kiköt a "Tianhe" magmodulnál, feltölti a hajtóanyagot.

2021. április 29-én Kína sikeresen vitte az űrbe a "Tianhe" magmodult a Long March 5 hordozórakétával. A magmodul teljes hossza 16,6 méter, maximális átmérője 4,2 méter, indító tömege pedig 22,5 tonna. Az alapmodul nagy áttörést hozott a tervezésben: az űrhajósok munkájának és életének területe elérte az 50 köbmétert, ami három űrhajós számára teszi lehetővé hosszú távon az űrben tartózkodást.

1992-ben Kína meghatározta háromlépcsős stratégiáját az emberes űrrepülések fejlesztése érdekében: az első lépés a személyzet indítása űrhajók és az előzetes támogató tesztek teljesítése. Űrhajókat terveznek és űralkalmazási kísérleteket végeznek. A második lépés az, hogy áttörik a pilóta űrhajók és az űrhajók találkozási és dokkolási technológiáját az első pilóta űrhajó sikeres indítása után, és a pilóta űrhajó-technológiával űrlaboratóriumot alakítanak ki egy bizonyos léptékű probléma megoldására. A harmadik lépés egy emberes űrállomás felépítése a nagyméretű, hosszú távú emberekkel ellátott űralkalmazások problémájának megoldására. Az első és második lépés már sikerült, a harmadik lépésként a Tiangong Űrállomás mindjárt megkezdi a munkáját. A Tiangong Űrállomás egy Kína által önállóan épített nagyméretű személyzetes űrállomás, amelynek alapszerkezete tartalmazza a Tianhe központi modult, a Wentian és a Mengtian kísérleti modulokat. A terv szerint idén júniusában Kína a "Senzhou 12" személyzetet indít a Jiuquan Műholdindító Központból. A három űrhajós három hónapig a pályán marad, hogy egy sor műveletet hajtson végre, például extravehicular karbantartást, felszereléscserét és tudományos alkalmazás terhelését.

Ugyanakkor a kínai "Zhurong" rover nyomot hagy az űrkutatás történetében, csodálatos fotókat készít. Egy dolga van, ami az amerikai űreszközöknek nem volt: vezeték nélküli kamerája. A Mars egyedülálló fotója a történelemben a Zhurong rover és a leszálló platform szelfije.

A Tianwen-1 küldetés sikere mérföldkőnek számít Kína repülőgépiparának független innovációja és ugrásszerű fejlesztése szempontjából. A kínai repüléstechnikai fejlődésének történetében a Tianwen-1 küldetés hat első eredményt ért el: egyrészt a föld-tűz transzfer pálya szonda elindítását, másrészt az első alkalommal bolygóközi repülést folytatják, harmadszor pedig az első alkalommal leszállást tett egy földön kívüli bolygón; negyedik, az elsőnek valósította meg a földönkívüli bolygók felszínének járőrözését és felderítését; ötödször, ez az első alkalom 400 millió kilométeres mérési és irányítási kommunikáció elérésére; hatodszor, ez az első alkalom, hogy első kézből szerzünk tudományos adatokat a Marsról. Az űrrepülés világában a Tianwen-1 nemcsak először hagyott kínai nyomokat a Marson, hanem egyetlen küldetésben sikeresen teljesítette a Mars megkerülését, leszállását és járőrözését, tehát három fő célt, teljes mértékben demonstrálva a kínai űrhajósok bölcsességét.

2030 körül végrehajtják a Mars mintavételi és visszatérési misszióját, valamint a Jupiter körutazási és a bolygójáró küldetéseket is.