A kínai-magyar együttműködés jó példája

2020-08-24 14:12:55


Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani – állapította meg Orbán Viktor 2009 decemberében, amikor a Fidesz Magyar Polgári Szövetség delegációja élén Pekingben hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Kínai Kommunist Párttal (KKP). Mint fogalmazott: egy az országért felelősséget viselő párt nem teheti meg, hogy a világgazdaság centrumává váló Kínával és Ázsiával nem épít kapcsolatokat.

A magyar pártdelegációt Xi Jinping, a KKP központi bizottsága politikai bizottsága állandó bizottságának tagja, akkori kínai alelnök fogadta és a Kínai Nemzetközi Rádió beszámolója szerint Xi 2009-ben úgy fogalmazott: a Kínai Kommunista Párt kész a pártközi cserekapcsolatok négy alapelve - az önállóság és a függetlenség, a teljes egyenlőség, az egymás tiszteletben tartása, valamint az egymás ügyeibe való be nem avatkozás - alapján felvenni és fejleszteni a baráti, pártközi cserekapcsolatot minden fontos magyar párttal, beleértve a Fideszt is.

Az elmúlt tíz eszetendőben, a Fidesz kormányzásának időszakában a két ország között folyamatosan épülve, kiszámíthatóan alakultak, fejlődtek a kapcsolatok. Számos konkrét gazdasági, kereskedelmi együttműködés indult és folyik, a bajban pedig a két ország vezetése kölcsönösen segítette és segíti egymást. A viszonyt egymás kölcsönös tiszteletben tartása jellemzi, egyik fél sem próbálja meg országa berendezkedését, pártjának ideológiáját a másikra erőltetni. Magyarország volt az első, amely a közép- és kelet-európai országok közül elsőként hozott létre kulturális intézetet Kínában. A magyar kormány tudatosan törekedett a kétoldalú kapcsolatok mind szorosabbra fűzésére és egy ponton az általa meghirdetett Keleti nyitás stratégiája találkozott a kínai “egy övezet-egy út” kezdeményezéssel. A kétoldalú viszony 2017 májusában az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett.

A kapcsolatok újabb és újabb lendületet vettek és vesznek, Kína ma már Magyarország legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partnere. A kínai statisztikai adatok szerint a kétoldalú külkereskedelem forgalom már 2018-ban és az azt követő években is meghaladta a 10 milliárd dollárt. Magyarország továbbra is Kína legnagyobb befektetési célpontja a kelet-közép-európai régióban, a befektetések kumulált értéke eléri az 5 milliárd dollárt, és a kínai beruházások több mint 20 ezer új munkahelyet teremtettek. A két országot immár öt közvetlen légi járat köti össze. Magyarországon már öt Konfuciusz Intézet működik, Kínában pedig tizenkét egyetemen van lehetőség a magyar nyelv elsajátítására.

A magyar kormány stratégiai együttműködési megállapodást írt alá 2013 áprilisában az európai hídfőállását Magyarországon kialakító Huawei távközlési óriás céggel, 2014 februárjában pedig a Wanhua Csoporttal, továbbá 2015 júliusában a hongkongi székhelyű Johnson Electric-kel is. A kínai BYD vállalat Komáromban üzemelteti legnagyobb európai elektromosbusz gyárát; 250 embert foglalkoztatnak, s további bővítésekre készülnek.

A Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása az egy övezet-egy út program kiemelkedő beruházása. A kiterjedt megállapodás immár biztosítja a pénzügyi fedezetet is, amivel megvalósulhat a vasút, amelynek elsődleges funkciója, hogy a görög kikötőkbe érkező kínai árucikkeket Magyarországon keresztül juttassa Nyugat-Európa irányába. Ez minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke 700 milliárd forint. A magyar állam 20 százalékot áll, a többit kínai hitelből finanszírozzák.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrégiben Wang Yi kínai államtanácsossal, külügyminiszterrel egyeztetve kijelentette, az elmúlt három évben 9 nagy kínai beruházás érkezett Magyarországra, és ma már a kínai vállalatok az egyik legjelentősebb beruházási értékkel rendelkeznek Magyarországon.A kínai cégek mind magas színvonalú, modern technológiát visznek Magyarországra.

Amikor Kínában legutóbb felütötte a fejét a világban még ma is terjedő járvány, Magyarország támogatta a kínai járványügyi intézkedéseket, a magyar kormány nyomban igyekezett segítséget nyújtani a bajban. Kína a maga eszközeivel ugyancsak minden tőle telhetőt megtett akkor, amikor a járvány elérte Magyarországot. Légi úton nagy mennyisgben juttatott a magyar emberek egészségügyi védekezéséhez különböző eszközöket, maszkokat, kesztyűket, védőruhákat és lélegeztetőgépeket.

Tavaly Orbán Viktor Pekingben Xi Jinping kínai államelnökkel találkozva kijelentette, a magyaroknak nyitott világgazdaságra van szükségük, ezért Magyarország a jövőben is szeretne részt venni az egy övezet-egy út együttműködésében. Azt is megerősítette, hogy ezzel kapcsolatosan a magyar kormány semmifajta külső, ideológiai nyomást nem fogad el, mindig is a nemzeti érdekeket fogja követni.

Kína nagyra értékeli a kétoldalú kapcsolatokat meghatározó pragmatikus hozzáállást, a különböző területeken a szilárd politikai kiállást és az ebben megmutatkozó következetességet. A mai nemzetközi politikai környezetben, amikor az Egyesül Államok részéről nagy nyomás nehezedik a különböző államok kormányaira Kína elszigetelése érdekében, még nagyobb érték a kölcsönös tiszteleten alapuló, közös eredményeket és előnyöket kereső politikai magatartás, az egy Kína elv melletti kiállás.

Miközben Kína közép- és kelet-európai partnereivel útnak indította az úgynevezett “16+1” együttműködési mechanizmust, arra törekszik, hogy Európával, illetve az Európai Unióval, annak országaival is szoros, valamennyi fél számára gyümölcsöző kapcsolatokat építsen. A Magyarországgal fennálló jó viszony egyszerre jó példája a kétoldalú kapcsolatoknak és lehetősége annak, hogy Közép-Kelet Európa és az “öreg kontinens” más országai is hasonló megközelítéssel alakítsák Kína-politikájukat.

Orbán Viktor a már említett találkozóján Xi Jinpinggel azt is megjegyezte, hogy Magyarország készen áll arra, hogy a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésen keresztül előmozdítsa az európai-kínai kapcsolatok egészének fejlődését. Kína minden körülmények között bízik abban, hogy valamennyi partnerével sikerül kölcsönös előnyökre alapuló, sikeres politikai, gazdasági és kulturális együttműködést folytatnia.