Kína és Magyarország legyőzi a járvány hatásait, és tovább erősíti az „Övezet és út” kezdeményezés eredményeit

2020-08-24 14:44:40

Magyarország Közép-Európában helyezkedik el, Európában a földterület és a népesség szempontjából közepes méretű országnak tekinthető, ám Kína külkapcsolataiban egyedülálló helyzete van. Különösen Kína kezdeményezte az „Övezet és Út” együttműködést, és Magyarország javasolta a „Keleti nyitás” politikát. A két fél közötti politikák konvergenciája előmozdította a kétoldalú kapcsolatok folyamatos és mélyreható fejlődését az elmúlt években. A Kína – Magyarország kapcsolatok 2017-ben átfogó stratégiai partnerséggé váltak.

Magyarország az első olyan európai ország, amely kormányközi együttműködési dokumentumot írt alá Kínával az "Övezet és út" építésének közös előmozdításáról. Miután a két fél 2015-ben aláírta az „Övezet és út” megállapodást, 2016 novemberében a két fél munkacsoportot hozott létre és megtartotta első ülését. Egy évvel később 2017 novemberében a két fél aláírta a kétoldalú együttműködési tervet az "Övezet és út" közös építéséről. 2019 júliusában Kína és Magyarország lépésről lépésre megtartotta az "Övezet és út" munkacsoport második ülését, és továbbra is támogatja az "Övezet és út" építését.

Az elmúlt években a két fél közötti magas szintű látogatások erőteljesen elősegítették a kétoldalú kapcsolatok stabil fejlődését. Az „Övezet és út” kezdeményezés építése során Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2014 februárjában, 2015 novemberében, 2017 májusában és 2019 áprilisában négyszer látogatott Kínába. Xi Jinping államelnök többször találkozott vele. Li Keqiang miniszterelnök kétoldalú tárgyalásokat folytatott Orbán Viktorral minden egyes Kína-Közép-Kelet-Európában tartott csúcstalálkozón. A két parlament vezetői szintén látogatást tettek egymás országában. 2017 júniusában a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László Kínába látogatott. 2019 májusában Li Zhanshu, a Nemzeti Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke Magyarországra látogatott. A magas szintű vezetők gyakori interakciója elmélyítette a kölcsönös megértést és a bizalmat, és stratégiai útmutatást adott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. A Kína–Magyarország kapcsolat 2017-ben két lépést tett az átfogó együttműködési partnerségtől az átfogó stratégiai partnerségig.

Az „Övezet és út” kezdeményezés és a magas szintű kommunikáció keretében folyamatosan fejlesztették a kereskedelem és a beruházások terén folytatott együttműködéseket. A Kína és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem a 2012-es 8 milliárd dollárról 2017-re 10 milliárd dollárra nőtt. 2019 végén Kína összesített befektetése Magyarországon elérte a 3,69 milliárd dollárt, ez olyan iparágakra terjed ki, mint a vegyipar, a pénzügyek, a kommunikációs berendezések, az új energia és a logisztika. A Yantai Wanhua Group által megvásárolt Magyar BorsodChem Chemical Company projektje Kína legnagyobb beruházási projektje Közép- és Kelet-Európában. A Kína Általános Technológiai Csoport Kínai Nemzeti Technológiai Társasága 100MW fényelektromos erőmű projektje Kaposváron pedig Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb fotovoltaikus erőműve. Az „Övezet és út” együttműködés keretében két nemzeti szintű tengerentúli gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetet hoztak létre Magyarországon, nevezetesen a Kína – Magyarország BorsodChem gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetet és a Kína – Európa üzleti és logisztikai együttműködési parkot.

A pénzügyi integráció a Kína – Magyarország közötti együttműködés újabb fontos pontjává vált. A Kína – Magyarország pénzügyi együttműködés korán megkezdődött, széles körű, ezzel a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti pénzügyi együttműködés modelljévé vált. A Bank of China már 1997-ben létrehozott egy képviseleti irodát Magyarországon, ez volt a kínai bank első képviselete Közép- és Kelet-Európában. 2003-ban a Bank of China létrehozta Magyarországon a "Bank of China (Hungary) Co., Ltd." céget. Az „Övezet és Út” kezdeményezés elindítása után 2014-ben megnyílt a Bank of China fióktelepe Magyarországon. 2015-ben a Kínai Magyar Bank a magyar RMB üzletág klíring bankja volt, amely Kína egyetlen közép- és kelet-európai RMB klíring bankja. 2016 áprilisában Magyarország 1 milliárd értékű RMB kötvényt bocsátott ki ("Panda Bonds"), ez az első a közép- és kelet-európai országok által kibocsátott RMB kötvény volt. 2018-ban Magyarország újabb 2 milliárd forint értékű "panda kötvényt" bocsátott ki.

A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok folyamatos fejlődése elválaszthatatlan a szállítási infrastruktúra összekapcsolhatóságától, amely a Kína-Magyarország kapcsolatok újabb állomássá vált. Miután Kína megszerezte a görögországi Piraeus kikötőjének működési jogát, a COSCO folyamatosan új csatornákat kutatott az Európába exportált kínai termékek számára. A Kína–Európa szárazföldi-tengeri expressz vonal megnyitásával Budapest a Kína–Európa szárazföldi és tengeri szállításának egyik csomópontjává vált. A COSCO vasúti tehervonatot indított a görögországi Piraeus kikötőjéből Budapestre, lerövidítve a kínai áruk Közép-Európába történő szállításának idejét, és egyúttal kényelmesebb utat kínálva Magyarországnak és más közép-európai országoknak a Kínába történő exporthoz. Az „Egy övezet, egy út” – Magyarország – Szerbia vasút kiemelt projektje megújítja és korszerűsíti a meglévő vasútvonalakat. A projekt befejezése után tovább növeli a Kína – Európa tengeri expressz vonal kapacitását. Ugyanakkor a Kína-Európa Vasúti Expressz is megnyílt Magyarország számára az eurázsiai kontinensen keresztül: A Xi'an-Budapest, Budapest-Jinan és más vonalak egymás után is megnyíltak, amelyek tovább bővítik Magyarország, mint európai tengerparttal nem rendelkező ország lehetőségeit a vasúti szállítás területén. A közlekedési infrastruktúra összekapcsolhatósága Kínának és Magyarországnak. A repülés területén folytatott együttműködés szintén ígéretes. 2019-re már 5 polgári légitársaság működtet járatokat Kína és Magyarország között, ezek az Air China légitársaság Peking–Budapest, az Eastern Airlines „Sanghaj-Budapest”, a Csengdu–Budapest, Xi'an–Budapest és a Hainan Airlines Chongqing–Budapest útvonalai. Egy közép-európai ország számára ritka, hogy ilyen sűrű útvonalakkal rendelkezzen Kínába. Magyarország "tengeri, szárazföldi és légi" háromdimenziós szállítási csomóponttá vált Európában.

A járványhelyzetben a Kína és Magyarország közötti együttműködés szorosabbá vált. Május elejére összesen 32 bérelt járat repült Kínából Magyarországra, nagy mennyiségű járványmegelőzési és járványellenes anyagot szállítva, és a Kína-Európa Vasúti Expressz által szállított járványellenes anyagok szintén érkeztek Magyarországra, erőteljes támogatást nyújtva Magyarország járványellenes munkájához. A Kínai Export-Import Bank és a Magyar Pénzügyminisztérium legyőzte a járvány hatásait, és kölcsönös megállapodást írt alá a Magyarország – Szerbia vasútvonal magyarországi szakaszára 2020 áprilisában, ez az jelenti, hogy ez a Kína – Közép- és Kelet-Európa együttműködés és az „Övezet és út” kezdeményezés a megvalósítás szakaszába lép. Noha a járvány hatással volt a kétoldalú kereskedelemre és a beruházásokra, még mindig van remény a láthatáron. A Kínai Kereskedelmi Minisztérium statisztikái szerint 2020 januárjától márciusáig a kínai-magyar kereskedelem 2,27 milliárd dollár volt, 6,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, és az export 11,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel szemben Kína kereskedelme az EU-val 12,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához, az export 16,0 százalékkal, az import pedig 7,0 százalékkal csökkent. A magyar kereskedelem első negyedévében az import és az export volumene szintén csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest, a Kínából származó behozatal éves növekedése is hasonló utat járt be kora tavasszal. Mivel Kína folytatja a munkát és a termelést, remélhetőleg ez több behozatalt von majd maga után Magyarországon. Kína és Magyarország továbbra is együtt fog működni a járvány hatásainak leküzdése terén, és tovább erősíti az „Övezet és út” kezdeményezés eredményeit.