Háromnyelvű könyv jelent meg a kínai–magyar kapcsolatok elmúlt 70 évéről

A 2019-es év volt a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója. Hetven esztendő alatt a kétoldalú kapcsolatok színes utat jártak be, és számtalan eredményt értek el. A két ország közötti kapcsolatok múltjának és jelenének összegzése érdekében a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet és a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet közösen kiadta a Magyarország és Kína: 70 éves kapcsolat a változó világban című könyvet, és 2019. december 18-án Pekingben hivatalos könyvbemutatót is tartottak. Számos kínai és magyar vendég jelent a könyvbemutatón, köztük diplomaták, kutatóintézetek munkatársai, tudósok, tanárok és magyar szakos kínai diákok. Beszédet mondtak, és megosztották gondolataikat a kétoldalú kapcsolatokról, saját tanulmányaikról, élményeikről.

A könyv összesen 14 tudományos dolgozatot tartalmaz, amelyek két részben mutatják be a kínai–magyar kapcsolatokat. Az első rész főleg a politikai és gazdasági együttműködésekre koncentrál.

Köztudott, hogy Magyarország 1949. október 4-én az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, és október 6-án felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával. Ezt követően a két ország közötti kapcsolatok megindultak hosszú útjukon. Ugrósdy Mártont hallják.

Az utóbbi években a kétoldalú kapcsolatok egyre intenzívebbé váltak. 2011-ben Budapesten megrendezésre került a Kínai és Közép-Kelet-Európai Kereskedelmi fórum, amely később a „16 1" együttműködési mechanizmus kialakításához is vezetett. 2015-ben Magyarország lett az első európai ország, amely Kínával kormányok közötti együttműködési dokumentumot írt alá az Övezet és Út kezdeményezés közös építéséről. 2017-ben pedig átfogó stratégiai partnerségre emelték a kétoldalú kapcsolatokat. Mint Pesti Máté, Magyarország pekingi nagykövete írta az előszavában: „Országunk a közép-európai régióban továbbra is élen jár a Kína-kapcsolatok fejlesztésében".

A politikai kapcsolatok fejlődésével, egyre szorosabbá válnak a kereskedelmi kapcsolatok is. Yang Yongqian, a Xinhua kínai állami hírügynökség tudósítója tíz évig dolgozott Magyarországon, és élményei alapján így beszélt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről.

A látványos politikai és gazdasági eredmények más területeken milyen fejlődéseket értek el? A népek közötti kapcsolatok hogyan változtak meg? A válaszadó írások megtalálhatóak a könyv második részében, amely főleg a népek közötti és a két társadalomban történt cserekapcsolatokról szól. Ugrósdy szerint ez a rész adja a könyv egyik különlegességét.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2017-ben Budapesten létrehozta a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézetet, amely az első független bejegyzésű kínai agytröszt egész Európában. Az intézet együttműködik a helyi agytrösztökkel, többek között akadémiai és tanulmányi programokat szervez Magyarországon, illetve Közép-Kelet-Európában, például közös kutatásokat, közös publikációkat, előadássorozatokat stb. A mostani könyv a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézettel folytatott együttműködés eredménye.

A két intézet 2019 tavaszán tanulmányi pályázatot hirdetett, amely mind a két országban figyelmet keltett a tudomány területén dolgozók közt. 2019. szeptember 23-án a pályázattal kapcsolatos szemináriumot tartottak Budapesten. Az együttműködések gyümölcseként egyszerre jelent meg a könyv kínai, magyar és angol verziója. A kínai verziót a Kínai Társadalomtanulmányi Kiadó adta ki Pekingben. A magyart a Külügyi és Külgazdasági Intézet adta ki Budapesten, az angolt pedig a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet adta ki Budapesten.

Guo Xiaojing, a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem magyar tanszékének egyetemi docense, egyben az egyetem Magyar Kutatóközpontjának igazgatóhelyettese kutatómunkát folytatott a kínai irodalom magyarországi terjedéséről. Guo „A kínai irodalmi alkotások ismertté tétele Magyarországon a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele után" című tanulmány megjelent a könyvben, ebben részletesen bemutatta a kínai irodalmi művek magyar nyelvre fordítási helyzetét, illetve elemezte a fordítási jellegzetességeket is. A következőkben elmagyarázta, hogy miért választotta ezt a témát.

Egyetemi docensként Guo a kutatás mellett diákokat is tanít. A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem már 1961-ben létrehozta az első magyar szakot egész Kínában, s azóta folyamatosan küldött magyar nyelvet beszélő okleveleseket a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozó munkahelyekre. Az elmúlt években a kétoldalú kapcsolatok folyamatos megerősödésével egyre több kínai egyetemen indult magyar szak. Jelenleg összesen 12 kínai egyetemen, s nemcsak a legnagyobb kínai városokban, mint Pekingben, Sanghajban és Tianjinben, hanem más fontos városokban, például Xi'anban, Chongqingban, Chengduban is megismerkedhetnek a kínai diákok a magyar nyelvvel és kultúrával. Guo szerint a kétoldalú kapcsolatok fejlődése szempontjából nézve a magyar nyelvet tanuló csoport bővülése nagy jelentőségű.

A nyelvtudással rendelkező diákok képzése mellett a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen országtanulmányokat is folytatnak. 2017 májusában létrehozták a Magyar Kutatóintézetet az egyetemen. Guo szerint az intézet fő célkitűzései az alapozó kutatói munka megerősítése, a magyarságtudományok kutatása, a kínai–magyar kapcsolatok kutatása, illetve a magyar belpolitika, gazdaság, külkapcsolatok, történelem, irodalom kutatása. Jelenleg az intézetnek különböző kutatási projektjei vannak, és konferenciákat is rendez.

A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem egykori magyar szakos diákjai jelenleg többféle munkahelyen dolgozva járulnak hozzá a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez, illetve a népek közötti cserekapcsolatokhoz. Yang szintén a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem magyar szakán diplomázott, utána az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta magyar nyelvi tanulmányit. Az egyetem után a Xinhua hírügynökségnél helyezkedett el, vezető tudósítóként hosszú időt töltött Magyarországon, és mélyen megismerte az országot. Több éves helyi médiatapasztalatai szerint a média lényeges szerepet játszik a kétoldalú kapcsolatok ápolásában.

Az elmúlt években Yang tanúja volt a Kína és Magyarország közötti kapcsolatok egyre intenzívebbé válásának. Ezért is látta örömmel, hogy a kínai és magyar emberek közös erőfeszítésével megjelent egy ilyen könyv.

Bár a mostani könyv több területet igyekezett érinteni, részletezni, Ugrósdy szerint mégis sok minden hiányzik belőle, ezeket a jövőben, talán a következő könyvben szeretnék bepótolni.