Egy esetleges példátlan globális élelmezési válságban is biztonságos a kínai élelmezés

Az emberek számára az étel elsődleges dolog, az étel az emberi lét alapja, az élelmezésbiztonság pedig összefügg a nemzetgazdasággal és az emberek megélhetésével. Ebben az évben azonban számos tényező, például az új koronavírus-járvány, a vándorsáskák pusztítása és a szélsőséges időjárás miatt a globális élelmezésbiztonság hatalmas próbatétellel szembesül.

Az ENSZ több figyelmeztetést adott ki ebben az évben, felszólította a különböző országokat, hogy reagáljanak a közelgő élelmezési válságra. Nemrégiben az ENSZ által kiadott legfrissebb jelentés ismét riasztotta az összes országot, hogy fokozatosan közeledik egy példátlan élelmezési válság.

Kenya legnagyobb nyomornegyedében több ezer ember érkezett el arra a pontra, hogy étkezéstámogatást kérjenek, és rövid időre pánikot is okoztak. A káoszban az emberek botokkal verték egymást, néhányan elestek, a tömeg megtaposta őket. Az ételért küzdő emberek többsége egy vagy több napja már nem evett.

Indiában a napszámosok hosszú sorban állnak ételért, a járvány miatt több millió migráns munkavállaló vált munkanélkülivé.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 2018-ban az amerikai családok körülbelül 11%-a már olyan állapotba került, hogy az élelmezésük nem volt biztonságos. Az Arkansasi Egyetem legfrissebb kutatásai azt mutatják, hogy az Egyesült Államok néhány államában a válaszadók közel fele jelentette, hogy az új koronavírus-világjárvány veszélyezteti az élelmezésbiztonságot.

A járvány terjedése óriási nyomást gyakorol a globális élelmiszer-ellátási láncra is. A maguk védelme érdekében egyes gabonaféléket exportáló országok olyan politikákat vezettek be, amelyek korlátozzák vagy akár meg is tiltják a gabona kivitelét. Vietnam volt az első ország, amely bejelentette a rizskivitel felfüggesztését. A rizst exportáló országban, Indiában a „bezárás” miatt is leállt az export. Búzaexportáló országként Oroszország szintén korlátozta az értékesítést.

A járványon kívül a vándorsáska súlyos pusztítása fenyegeti Afrikát és Dél-Ázsia egyes országait is. Kelet-Afrikában évtizedek óta a legsúlyosabb vándorsáska-katasztrófa volt idén. Július közepén egy több száz négyzetkilométeres vándorsáska-raj hirtelen megtámadott bizonyos észak-indiai részeket. Az indiai tudósok azt jósolják, hogy a sáskák pusztítása 30–50%-kal csökkentheti a gabonatermést. Pakisztán számára, amely már küzd az élelmiszer-bizonytalansággal, a sáskák pusztítása még halálosabb.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap, a Világélelmezési Program és más intézmények által közösen készített jelentés azt mutatja, hogy az új koronavírusos tüdőgyulladás-járvány 2020-ban jelentősen megnövelheti az éhezők számát a világon. Idén 130 millió újabb éhes ember lesz, így a világon már 690 millióan fognak éhezni.

----------------bejátszás 1 Arif Hussai-------------

„Az új koronavírus-tüdőgyulladás világjárvány elpusztítja az emberek életét, megélhetését és munkalehetőségeit. Ezért ez a világjárvány egy másik járványt okoz, az éhségjárványt” – mondta Arif Hussai, a Világélelmezési Program vezető közgazdásza.

Az ENSZ kutatási jelentése ara figyelmeztet, hogy idén összesen 25 országot fenyeget súlyos éhínség kockázata, és a világ az utóbbi minimum 50 év legsúlyosabb élelmezési válságával néz szemben.

Az ismeretlen kockázatokkal szembesülve a világ számos jelentős gabonatermelő országa felfüggeszti az élelmiszerexportot. Ha a globális élelmiszer-ellátás valóban szűkül, akkor Kína, mint a világ legnagyobb élelmiszerimportőre, elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kezelje ezt a lehetséges élelmezési válságot?

2010 óta Kínában az egy főre jutó élelmiszer-mennyiség folyamatosan meghaladja a világátlagot, 2019-ben meghaladta a 470 kg-ot, ami jóval több az egy főre jutó 400 kg-os nemzetközi élelmiszerbiztonsági előírásnál. Kínában a három legfőbb gabonaféle, a rizs, a búza és a kukorica önellátási aránya 97% felett van.

A Kínai Mezőgazdasági és Faluügyi Minisztérium és a vámügyi hivatal adatai szerint 2019-ben és 2020-ban az éves rizsfogyasztás mintegy 197 millió tonna, a rizs hazai éves termelése mintegy 199 millió tonna lesz. A rizsimport ugyanebben az időszakban várhatóan 2,5 millió tonna lesz, az import pedig a fogyasztás 1,3%-át teszi ki. Nincs tehát importfüggőség-probléma.

2019-ben és 2020-ban az éves hazai búzatermelés körülbelül 118 millió tonna, a teljes éves fogyasztás körülbelül 112 millió tonna lesz. A behozatala várhatóan 3,5 millió tonna, az import pedig a fogyasztás 3%-át teszi ki. Vagyis itt sincs importfüggőség.

Az éves kínai kukoricaimport körülbelül 4 millió tonna. A több mint 200 millió tonna éves fogyasztáshoz képest az import a fogyasztás kevesebb mint 3%-át teszi ki, vagyis nincs importfüggőség.

Ha a három főbb gabonából alapvetően önellátó, akkor miért emlegetik Kínát a világ legnagyobb élelmiszerimportőrének? A rizzsel és a búzával összehasonlítva Kína valódi élelmiszerimportja valójában a szójabab és a szacharóz.

A kínai nép szójabab iránti igénye főleg a hús, a tojás és a tej keresletéből következik. Kína a világ legnagyobb szójabab-fogyasztója: 2020-ban Kína szójabab-fogyasztása eléri a 104 millió tonnát, ami a globális fogyasztói kereslet 30%-át teszi ki. 2019-ben Kínában az importált szójabab a teljes belföldi fogyasztás körülbelül 84,86%-át tette ki. Az adatok szerint a 2019-ben Kínába importált fehér cukor a teljes hazai cukorfogyasztás 25,95%-át tette ki.

Az idei évben Kína élelmezésbiztonságát is több alkalommal tesztelték. A járvány, az árvizek és az aszály hogyan befolyásolta Kína élelmiszer-termelését? Hogyan tarthatják a kínaiak stabilabban és keményebben a fazekat?

A közép-kínai Jiangxi tartományban a rizs nyári betakarítása idején volt árvíz. A katasztrófa kárainak minimalizálása érdekében a Jiangxi kormányzat mezőgazdasági főosztálya naponta 79 ezer kombájnt szervezett a korai rizs betakarításához, közzétette a tartományban lévő 1254 rizsszárító központ információit a rizs mielőbbi, közeli szárítása érdekében.

A déli árvizek még be sem fejeződtek, amikor Kína északi részén már megérkezett az aszály. Július óta az észak-kínai Liaoning tartományban az átlagos csapadék 62,6%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt, egyes területeken még egyetlen csepp eső sem esett.

Az aszály mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében a helyi árvízvédelmi és szárazságelleni parancsnokság egymás után háromszor csökkentette 300 millió köbméterrel egyes városok víztározóit, hogy biztosítsa a megfelelő vízellátást, és hatékonyan enyhítsék az aszályt.

Han Changfu kínai mezőgazdasági és faluügyi miniszter az idei parlamenti ülésszakon kijelentette, hogy Kína élelmiszertermelése öt egymást követő évben több mint 650 milliárd kilogrammos szintén stabilizálódott, és az egy főre eső élelmiszer sokkal több, mint a nemzetközi élelmezésbiztonság szabványa. Kínában nincsen élelmezési válság.

-----------------bejátszás 2 Han Changfu----------

„Az élelmezést az emberek nagy figyelemmel kísérik, különösen az idei évben az új típusú koronavírus-járvány miatt egyes országokban megnőnek az élelmiszertartalékok, bizonyos országokban pedig korlátozzák az élelmiszerexportot. Ezért egyesek aggódnak amiatt, hogy Kínában történik-e élelmezési válság. Ezzel kapcsolatban egyértelmű a válasz: Kínában nem lesz élelmezési válság. Itt négy okot említve szeretnék mindenkit megnyugtatni. Évről évre jó a termés, a készletek viszonylag bőségesek, a főbb élelmiszerekből teljesen biztonságos mennyiség áll rendelkezésre, és a rizstálak a kezünkben vannak.”