A China Media Group a Párbeszéd a KKE-országokkal c. műsor (I. rész)

Július 15-én a China Media Group alá tartozó China Global Television Network, vagyis a CGTN által készített, a Párbeszéd a Közép- és Kelet-Európai országokkal (továbbiakban: KKE-országok) c. műsorsorozat a televíziós fórum módján közvetített világszerte. A műsorban a műsorvezető a magyar, szerb, albán, görög és kínai szakértőkkel beszélgetett a Kína és a KKE-országok közötti együttműködések, az „Övezet és út” kezdeményezés hozta új lehetőségek, valamint a COVID-19 járvány utáni globális kormányzás témájával kapcsolatban. A mai műsorban először az első két megbeszélt témával tájékoztatjuk Önöket – vajon szétosztaná-e Európát a „17+1 együttműködés”, és járnak-e a kínai tőkebefektetések politikai célokkal.

Az elmúlt években gyakran olyan cikkek olvashatók az európai média platformokon, amelyek megkérdőjelezik Kína az Európának nyújtott beruházásainak szándékát. A svájc Handels Zeitung c. lap egyik cikke szerint a kínai vállalkozások folyamatosan hajt végre felvásárlásokat Európában, „Kína ugródeszkának használja a felvásárlásokat a politikai célok megvalósítására, és nyilvánvalóan sikert ért el” – fogalmazott a cikk.

Egy 2018. évi beszámoló szerint 2013-2017 között Kína a balkán-félszigeten lévő energiai projektekbe történő befektetése már meghaladta a 16 milliárd amerikai dollárt. Egy, a Reuters által végrehajtott felmérés szerint a kínai vállalkozások jelenleg sok érdeklődést mutat a kelet- és délkelet-európai projektek iránt, az elmúlt években majdnem minden EU-tagország gazdasági kapcsolatot keresett Pekinggel, és Kína pedig a KKE-országokkal közötti együttműködés segítségével újra szeretné elfoglalni a kelet-európai piacot. Egyes vélemények szerint a „17+1 együttműködés” szétosztja a kontinentális Európát és kihívja Európa alapelveit és értékeit. Ezzel kapcsolatban Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutató Intézet vezető kutatója úgy véli, hogy ezek a vélemények egyfajta aggodalmat tükröz a Kína a KKE-országok közötti befolyásának emelése miatt, de egyes kérdésekben soha nem jutottak egyetemes véleményre az összes európai országok.

„Vegyük példaként az egyik legfontosabb témát, nincs közös megegyezésünk a migrációval kapcsolatos ügyekben. Ebből a szempontból nagyon problematikusnak találom ezt a megközelítést, amely szerint Kína aláássa a közös értékeinket és alapelveinket. Másodszor, túlbecsülik a kínai befektetés szerepét a régióban. Például Magyarországon a Kína befektetéseinek részesedése jóval kisebb a Németországénál, ezért szerintem még mindig nincs túl sok befektetés ahhoz, hogy eszközként felhasználhassa a befektetést ezen országok politikai viselkedésének megváltoztatására. Ez az oka annak, hogy azt mondanám, hogy ez túlegyszerűsíti ezt a nézetet” – mondta Eszterhai Viktort.

A műsorvezető kérdezte Eszterhai Viktort, hogy zavarja-e az a vélemény, hogy Kína azért együttműködik Magyarországgal, mert akarja politikai eszméjét exportálni Európának. Eszterhai úgy véli, mint említette, az EU-nak nem szabad túlbecsülnie Kínát, ugyanakkor nem szabad alábecsülnie az EU-t sem.

„Ez nem könnyű piac, így a belépni kívánó kínai vállalatoknak számos szabályt és szigorú előírást kell követniük. Hiszek e szabályok és előírások erejében. Ezért ez nagyon sikeresen irányíthatja Kína viselkedését itt Európában, tehát nem kell félnünk Kínától. Természetesen másik kérdés a régiókon átnyúló együttműködés. Nem hiszem, hogy az EU nincs abban a helyzetben, hogy egyoldalúan eldönteni a játékszabályokat, erről tárgyalnunk kell Kínával is. De az EU-ba érkező befektetésektől nem kell félnünk, mert erős és szigorú szabályok vannak, amelyeket be kell tartani. Ezért mondom, hogy sok esetben ezeket túlpolitizálták” – mondta Eszterhai.

A műsorban részvevő dr. Ding Yifan, a Kínai Világfejlesztési Intézet vezető munkatársa úgy véli, hogy az EU és Kína közti kapcsolatokban mindig is vannak akadályok, amelyek felületes megértésekhez vezetnek. Mert az EU-t létrehozó eredeti 6 tagország nem csak egy regionális szervezetet, hanem sokkal többet akart belőle.

„Az EU fő országainak, különösen Franciaországnak és Németországnak van geopolitikai tervük az európai integrációval. Azt akarták, hogy az összes európai régió a hátsó udvara legyen. Így bizonyos mértékig Kína Európában tett beruházásait egyfajta megsértésnek vagy a hátsó udvarba való behatolásnak tekintik. Ezért Kína a 17 KKE-országgal folytatott együttműködései, amelynek Görögország a legújabb tagja, kellemetlenné teszik egyes EU-tagországokat” – elemezte Dr. Ding Yifan.

Görögország csatlakozásával most az együttműködési mechanizmus „17+1-gyé” vált. De 2016-ban, amikor egy kínai vállalkozás elvégezte a Pireusz-kikötőnek felvásárlását, sok félelmet és negatív reakciót okozott. Egyes vélemények szerint most Kína vásárolt Dél-Európa kapujánál fekvő kikötőt, ez annak jelképe, hogy Kína befolyása is van Európában. George Tzogopoulos, az Európai Tanulmányok Nemzetközi Központjának vezető kutatója és az EU-Kína program igazgatója ez alkalommal tisztázza e befektetés helyzetét a közönségnek:

„Az történt Görögországban, hogy a kimentési kötelezettsége miatt a Pireusz-kikötő hatóságának többségi részesedését kellett eladni 2016-ban, így átlátható pályázatot szerveztek, és a kínai vállalat, a Cosco volt az egyetlen ajánlattevő. Ezért sikerült a társaság több évtizedes időszakra megszerezheti a kikitő részesedését. Tehát az átláthatóság és az európai szabályok megőrzése alapján a kínai vállalat ott volt, amikor Görögország gazdaságilag nagyon nehéz időn ment keresztül. Így nem értem, miért kritizálná ezt a haladást valaki. Nem Görögországnak, hanem Görögország hitelezőinek döntése volt, hogy eladja a kikötőt, ami igénye volt annak érdekében, hogy a privatizáció folytatódjon az országban, összhangban Görögország kimentési kötelezettségeivel” – mondta a műsorban George Tzogopoulos, hozzátette, Kína a Pireusz-kikötőbe történő befektetés elősegíti Görögország, a balkán-félsziget és a KKE-régió közötti összekapcsolódást. A „17+1 együttműködés” mechanizmusa jobban garantálja és védi a két ország közötti együttműködést.

A műsorban részvevő albán szakértő Marsela Musabelliu, az Albán Globalizációs Intézet vezetője két tézist írt a „17+1 együttműködésről” a gazdasági és politikai szempontból. Példaként vette Kína az Albániának nyújtott befektetését, amelyek a repülőtér és olajmező egyesüléséről és beszerzéséről szól, hogy e két projektbe történő beruházásnak nincs semmi politikai szándéka. Idézte a Kína tiranai nagykövetének tavalyi szavait is, miszerint Kínát nem érdekli a balkáni térség geopolitikai játékai.

A „17+1” együttműködési mechanizmus régión átnyúló együttműködési platform, amelyet Kína és a KKE-országok közös kívánságának megfelelően hozták létre, tagja eredetileg Kína és 16 KKE-ország, és később Görögország is csatlakozott tavaly. A mechanizmusnak célja, hogy fokozza a kereskedelmet és a befektetést Kína és a KKE-országok között, elősegítse a KKE-országok infrastrukturális létesítményeinek építését, és megvalósítsa az összeköttetést a kínai „Övezet és út” kezdeményezés és az európai országoknak fejlesztési stratégiájuk között. A 2012 évi elindítása óta eddig 20 területben létrehozott együttműködést és fontos eredményeket ért el. Az elmúlt 8 évben a Kína és a KKE-országok közötti kereskedelem növekedése meghaladta az 50%-ot, a KKE-országokba történő Kína befektetésének összvolumene is az eredeti 3 milliárd amerikai dollárról a jelenlegi 12,6 milliárdra növekedett. A Budaepst-Belgrád vasútvonal, a Pireusz-kikötő, a Pelješac-híd és a többi együttműködési projekt nagymértékben hozzájárult a helyi gazdasági és társadalmi fejlődéshez.

A következő műsorban a „17+1” együttműködési keretének fejlődési kilátásáról és a járvány utáni globális kormányzásról hallanak.