A China Media Group Párbeszéd a KKE-országokkal című műsora (II. rész)

A China Global Television Network, vagyis a CGTN által készített, a Párbeszéd a Közép- és Kelet-Európai országokkal (továbbiakban: KKE-országok) c. műsorsorozat a „17+1” együttműködési kerete fejlődési lehetőségeinek vizsgálata témában folytatódik a magyar, szerb, albán, görög és kínai szakértőkkel.

Három éve a Kína és a KKE-országok közötti „16+1” együttműködési keretének létrehozása után Görögország csatlakozásával tavaly egy újabb taggal bővült az együttműködési mechanizmus. Hogyan fejlődik a jövőben ez az együttműködési mechanizmus? Lehet, hogy a többi európai ország is csatlakozna ehhez? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban dr. Ding Yifan, a Kínai Világfejlesztési Intézet vezető munkatársa úgy véli, hogy e mechanizmus valószínűleg nem terjed ki korlátozás nélkül, hiszen a Kína által a KKE-országokkal folytatott együttműködés fokozására irányuló kezdeményezés azért indult, mert mindezek az országok hasonló helyzettel, az infrastrukturális beruházások hiányával néztek szembe a globális pénzügyi válság után. Szükségük volt arra, hogy több kínai befektetést vonzzanak be. „Görögország is csatlakozott hozzánk, mert hasonlóan szüksége van befektetésekre, és mivel Görögország szoros kapcsolatban van a KKE-országokkal, fontos országa mind a Selyemút, mind a Tengeri Selyemút gazdasági övezetének (azaz az Övezet és út), Görögország nagyon fontos szerepet játszhat a Kína és a KKE-országok közötti kapcsolatok fenntartásában. De nem hiszem, hogy tovább tudnánk mozdítani az együttműködési mechanizmust, hogy mindenkit bevezessünk a keretbe. Úgy gondolom, hogy inkább hosszú távon az együttműködés minden európai országgal folytatódni fog, a kétoldalú kapcsolatokkal az EU és Kína között” – mondta dr. Ding Yifan.

A „17+1” együttműködési területekről szólva Ivona Ladjevac, a Belgrádi Nemzetközi Politika és Gazdaságtudományi Intézet „Övezet és út” Regionális Központjának vezetője a saját véleményét osztotta meg a televíziós fórumon:

„Tudjuk, hogy a 17+1 együttműködési mechanizmust eredetileg sok együttműködési területre tervezték, tehát a KKE-országok együttműködnek Kínával a mezőgazdaság, a kultúra, a kereskedelem, a tőkebefektetés, az orvostudományi kutatás, az egészségügyi rendszer, az ifjúsági csere területén, stb.. Most úgy tűnik, a világjárvány miatt, a legfontosabb terület a kutatás és fejlesztés lett, így különösen az új teszt biztosításában nemcsak e vírus ellen, hanem az újabbak ellen is, amelyek jöhetnek a jövőben. Emellett szorosabban együttműködnek az új vakcinák készítésében is, amelyek nemcsak ebben a régióban vagy Európában, hanem az egész világon is alkalmazhatóak lesznek” – mondta Ivona Ladjevac szerb szakértő.

A világjárvány utáni globális kormányzással kapcsolatban Eszterhai Viktor egy általa írt cikkben említette, hogy a nemzetközi rend átalakulása olyan kényszerítő erőt vonhat maga után, amely az EU döntéshozóinak törekvéseivel ellentétes politika végrehajtását eredményezheti. Ebből kiindulva a műsorvezető azt kérdezte Eszterhaitól, hogy milyen erős ez az erő, és vajon újfajta EU-Kína kapcsolathoz vezetne-e? Eszterhai Viktor szerint kulcsfontosságú a gondolkodásmód megváltoztatása és az összekapcsolódás fontosságának megértése, mert ezeket a trendeket nem tudjuk visszafordítani.

„Véleményem szerint a nemzetközi körülmények között két fő trend van, az egyik a többoldalúság, a másik az összekapcsolódás – hogyan kapcsolódik össze a világ egymással. Ezt a COVID-válság is nagyon jól megmutatta, hogy a nemzetek önmagukban nem képesek megoldást találni. Ezért úgy gondolom, hogy az egyoldalúságnak, a szövetségi - és a hidegháború mentalitásának nincs sok jövője. Szerintem el kell fogadnunk azt, hogy egy összekapcsolt világban élünk, ezért az EU nem képes egyoldalúan megfogalmazni a játékszabályait. Tehát olyan közös szabályokat és értékeket kell létrehoznunk, amelyek minden tag számára elfogadhatóak. Azt javaslom, hogy együttműködő gondolkodásmódra törekedjünk, hogy együtt élhessünk a nemzetközi rend, egy valóban liberális nemzetközi rend újrateremtése érdekében, anélkül, hogy egymás ügyeibe beavatkoznak” – mondta Eszterhai.

Egyes kisebb országok véleménye szerint a globális kormányzás a nagyobb országok között zajló játék, a kis országok gyakran csapdába esnek a szuperhatalmak játékai között, vagy legalábbis nehézségekkel néznek szembe, ilyen vélemények Albániában is gyakran hallhatók. Marsela Musabelliu, az Albán Globalizációs Intézet vezetője szerint ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen a kis országok, ahogyan Albánia számára is, ez fejlődési lehetőség lehet:

„Úgy gondolom, hogy amint azt már újra és újra elmondták, a világ többi részének, a nyugati világnak meg kell tanulnia egyszer s mindenkorra elfogadni Kína felemelkedését, mert ez valójában nem Kína felemelkedése, hanem Kína visszatérése. De a világ többi részének is fel kell ismernie Kínát a 21. század nagyhatalmaként teljes potenciállal. Ez a véleményem. És minél hamarabb megteszik ezt, annál jobban mennek majd az együttműködések. A kis országok, ahogyan a miénk számára is, több alternatíva több lehetőséget jelent. Két elem van a választáshoz: az első a mentalitás, a második a politikai akarat. Szerintem a ’17+1’-ben mindegyik ország saját, önálló politikai akaratából csatlakozott az együttműködési kerethez” – mondta Marsela Musabelliu, aki hozzátette, a fejlődő országok számára, mint például Albánia, a több alternatíva nagyobb gazdasági növekedést, több tudást és több emberközti és kulturális cserét jelent. Hisz abban, hogy sok balkáni országnak erős politikai hajlandósága van a Kínával való együttműködésre, és ezért az eredmények sokkal láthatóbbak. Ha egy adott ország kevésbé hajlamos együttműködni Kínával, akkor az együttműködés kézzelfogható eredménye kevésbé érzékelhető.

A COVID-19 járvány szempontjából nézve António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben kijelentette, hogy az ENSZ létrehozása óta még soha nem látott ilyen nagy kihívást, mint a COVID-19 járvány. Huang Ping, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) kutatója szerint a meglévő nemzetközi szabályokban nincs megoldás az ilyen nagyméretű járvány kezelésére. A járvány által okozott gazdasági és politikai nyugtalanság hátterében az országok és a nemzetközi szervezetek három reakcióra számíthatnak - az első az önvédelem, ami ösztönös, a második az egymás vádolása, és a harmadik, ha realistábbak és racionálisabbak lennénk, fel fogjuk ismerni, hogy a vírus az emberiség közös ellensége, és csak akkor győzhetjük le a vírust, ha kéz a kézben keressük a megoldást.

Ivona Ladjevac szerb szakértő szerint a 20. század második felében és a 21. században egyes országok vezető szerepet játszanak a világ ügyeiben, de elhanyagolják más országok érdekeit és gondolkodásmódját, ami teljesen téves, mert a világnak most globális kormányzásra van szüksége. Globális problémákkal állunk szembe, amelyeket egyetlen állam sem tud legyőzni egyedül.

„Nemcsak két- vagy többoldalú szinten kell együttműködni, hanem a nemzetközi szervezetekkel is, mert ők az egész emberiség érdekeire vigyáznak. Ezért amikor látom, hogy néhány nagyon befolyásos ország most úgy döntött, hogy abbahagyja a többi országgal való együttműködést – természetesen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Államok esetéről beszélek – nagyon remélem, hogy hamarosan meggondolják magukat és rájönnek, mennyire fontos a globális stratégia és egységes hozzáállás a jelenlegi problémánkhoz”- mondta Ladjevac.

Kína számos országgal megosztotta a járvány megelőzési és kezelési tapasztalatait az „Övezet és út” kezdeményezés és a „17+1” együttműködési mechanizmuson keresztül, valamint egyes fejlődő országokkal is. Kína úgy véli, hogy a politika nem játszhat szerepet a járvány kérdésében, nem szabad összehasonlítani, kinek az ideológiája vagy társadalmi rendszere jobb, hanem őszintén és objektívan kell megosztani azt a tapasztalatot, hogy Kína hogyan szervezte a népességet a vírus elleni küzdelemben ilyen örvid idő alatt. Az ilyen őszinteség és hajlandóság a tapasztalatok és eredmények megosztásában a jövőbeli globális kormányzásnak is nagy szüksége van.