A COVID-19 idején mennyire akarnak külföldön tanulni a kínai diákok?

2020-09-03 09:28:18

Mindjárt itt a szeptemberi iskolakezdés, Kínábanegymásután kezdenek iskolába járni a diákok, akiknek az élete és tanulmányai fokozatosan visszatérneka normális rendbe. Ugyanakkor számos külföldi iskola is arra készül, hogy újból megkezdi a tanítást.

Azonban az új koronavírus-járvány továbbra is terjed, vajon a járvány ebben az évben megakadályozza-e a diákok külföldi tanulását? Továbbra is külföldön fognak tanulni? Milyen különbségek vannakaz előző évektől a tanulási célország kiválasztásakor?

A közelmúltban a QS(Quacquarelli Symonds), egy globális felsőoktatási elemző intézet vizsgálatot folytatott mintegy 30 ezer kínai, indiai, európai és észak-amerikai nemzetközi diákközött arról, hogyan befolyásolja a külföldi tanulási hajlandóságukat a járvány.

Arra a kérdésre, hogy továbbra is külföldön tanulnak-e,a megkérdezettek csaknem 7%-a úgy válaszolt, hogy lemond a külföldi tanulmányokról.A kínai diákoknakcsak 4%-a döntött így. Látható, hogy ajárvány nem ingatta meg a legtöbb diák külföldi tanulási terveit, és a külföldi tanulás még mindig vonzó.

Az Egyesült Államok évente több mint egymillió külföldi diákot vonz, ezzel a világ legtöbb külföldi diákját vonzóországa. Az amerikai felsőoktatási intézményekben (főiskolák és egyetemek) a hallgatók 5,5%-át külföldiekteszik ki. A 2018–2019-es tanévben a külföldi hallgatók 41 milliárd dollárral járultak hozzá az Egyesült Államok gazdaságához, és több mint 458 ezer munkahelyet teremtettek.

„A felsőoktatás az Egyesült Államok egyik legsikeresebb exportterméke. Nagyobbaz értéke, mint a szójababexporté. A nemzetközi diákok rengeteg tandíjat hoznak az Egyesült Államokba, ezenkívül természetesen vásárolnak pizzát, bérelnek lakást, teljesen ugyanazt csinálják, mintamit az amerikai diákok” – mondta Dick Starz, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i fiókjának közgazdasági szakértője.

Az elmúlt öt évben azonban csökkent az Egyesült Államokban tanuló nemzetközi diákok száma, mert inkább olyan országokba mentek, ahol lazább a bevándorlási politika és olcsóbb a tandíj. Az 1700 egyetemet és az oktatási egyesületet képviselő amerikai oktatási tanács a képviselőháznak írt levelében azt mondta, hogy a következő tanévben a nemzetközi hallgatók beiskolázási arányavárhatóan 25%-kal csökken, ami a felsőoktatási intézményeknek 23 milliárd dolláros veszteség jelent.

Jelenleg Kína a világ legnagyobb exportőre a nemzetközi diákok forrásának szempontjából, a legfrissebb statisztikák szerint a tengerentúlon tanulókínai diákok száma körülbelül 1,6 millió, ami a világ összes nemzetközi diákjainak 14%-át teszi ki. A brit egyetemek felvételi szolgáltató központja által kiadott brit egyetemi felvételizők 2020-as adatai szerint idén június 30-ig a brit egyetemekre jelentkezettkínai diákok száma 23%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 24 ezret.

„A brit egyetemekről felvételi értesítést kapott kínai hallgatók mintegy 75%-a döntöttarról, hogy Nagy-Britanniába utaziktanulni. A hallgatók további 20%-a elhalaszthatja a külföldi tanulmányait a következő tanévre. Csak kis részarányuk, körülbelül 3-4%-ukmond le teljesen a brit tanulmányokról. Aztgondolom, az utóbbi években a kínai hallgatóknak több választásuk van, a tanulási célországok változatosabbak. Európát választják, például Németországot, és néhány ázsiai országot, például Japánt” – mondta Sun Tao, a „Vision Overseas” nevű, külföldi tanulással foglalkozó közvetítő cég vezérigazgatója elmondta.

Az adatok azt mutatják, hogy 2019-ig a Japánban tanult nemzetközi diákok száma 7 egymást követő évben növekedett, és elérte a 310 ezret, 40%-uk, vagyis több mint 120 ezrena szárazföldi Kínából érkeztek. A magas oktatási színvonal és a hasonló kulturális szokások előnyei mellett a japán tanulmányok költségei jóval alacsonyabbak, mint Európában és az Egyesült Államokban. Az idei járvány miatt több japán egyetem módosította a nyelvvizsgára vonatkozó követelményeit, és a kormány enyhítette a nemzetközi hallgatókra vonatkozó beutazási korlátozásokat is.

Az új koronavírus-járvány kitörése után az Egyesült Államokban a főiskolák és egyetemek lettek az első intézmények, amelyek bezártak. Az őszi szemeszter közeledtével a főiskolák és egyetemek arra készülnek, hogy online, vagy online és offline kombinációban folytassák az órákat.De az amerikai kormány által bevezetett legfrissebb politika alapjánha a nemzetközi diákok tanfolyamait kizárólag online bonyolítják, akkor a diákokat kiutasítják az Egyesült Államokból.

Két nappal a politika bevezetése után a Harvard Egyetem és a MITáltal vezetett több mint 200 egyetem és technológiai vállalat pert indított az új intézkedés miatt. A Fehér Ház közölte, hogy visszavonja a pár nappal korábbanbevezetett intézkedést. Néhány nappal később azonban az amerikai kormány ismét megerősítette az intézkedését, vagyis ha az újonnan felvett külföldi hallgatók tanfolyamait csak online lebonyolítják, akkor nem léphetnek be az Egyesült Államokba.

Az amerikai felsőoktatási intézmények tandíjból származó bevételei és kutatási kiadásai jelentős mértékben a nemzetközi hallgatóktól függnek.A nemzetközi diákok másik népszerű országa, Nagy-Britannia sem kivétel. A London Economics brit tanácsadó cég szerint a brit egyetemek jövőre legalább 2,5 milliárd font finanszírozási hiánnyal fognak szembesülni.

A brit kormány és az egyetemek mindent megtetteka külföldi hallgatók vonzása érdekében.

A brit kormány nemrégiben bejelentette, hogy 2021 nyarától olyan külföldi diplomások, akik brit egyetemekben szereztek doktori fokozatot, a korábbi két év helyett három évig tartózkodhatnak és dolgozhatnak Nagy-Britanniábana diploma megszerzése után.

Több mint 10 brit egyetem, köztük a Queen’s University és a Manchesteri Egyetem kész charterjáratokat indítani Kínába az ottani kínai diákokért.Egyes egyetemek közvetlenül nyújtanakanyagi támogatást. A University of Exeter ebben az évben 2000 font ösztöndíjat adott az új hallgatóknak. A Glasgow-i Egyetem nemcsak 1000 fontot adott az új hallgatóknak, hanem a visszatérő hallgatóinak további700 font ösztöndíjat is juttat.

„A nemzetközi oktatás az egyik legelőnyösebb iparágunk,szükségünk van a kormány teljes támogatására. Nagy-Britannia célja, hogy 2030-ig 600 ezerre növelje a nemzetközi hallgatók számát, és ebből 35 milliárd fontbevételünk legyen” – mondta Joe Johnson volt brit oktatási miniszter.