A zöld vizek és a zöld hegyek arany- és ezüsthegyek - Kína ökológiai civilizációjának építése kitűnő eredményeket ért el

A zöld vizek és a zöld hegyek arany- és ezüsthegyek, Xi Jinping 2005. augusztus 15-én, a Zhejiang Tartományi Pártbizottság akkori titkára ellátogatott Zhejiang tartomány Anji megye Yu falvába, ahol először beszélt erről az elméletről.

Az elmélet irányításával Yu falu felhagyott az erdők pusztításával és a bányászattal, az ökológiai fejlesztésre támaszkodva a kis hegyi falu gazdag lett. Anji élni, dolgozni és utazni is alkalmas hely lett.

Az elmúlt 15 évben Yu falu erőteljesen fejlesztette az ökológiát és az idegenforgalmat. Tavaly a falu teljes bevétele meghaladta a 270 millió jüant, a gazdák egy főre jutó jövedelme közel 50 ezer jüan volt. Valóban megvalósítják az ökológiai szépséget, az iparfejlesztést és az emberek jólétét.

Hu Jiaren, Yu falu lakosa mesélt a kis hegyi falu történetéről. „Az 1970-es években Yu falu vállalkozást kezdett létrehozni. Milyen vállalkozást? Bányát nyitottunk. A hetvenes években bányát nyitottunk és meszet égettünk, a nyolcvanas években volt egy cementgyár Yu faluban, 1994-ban több mint 2 millió jüan nettó nyeresége volt. Az ökológiai környezet megsemmisült. A bánya menedzsere voltam, 6 halálos áldozat és több mint egy tucat fogyatékosunk volt, én is megsérültem, az egyik fülemre süket vagyok. A bánya bezárása után az embereket két szempontból ösztönözték fejlődésre: egyik a szabadidős gazdaság és a parasztházak fejlesztése, másik kisvállalkozások indítása. Ebben az évben minden kisvállalkozást bezártunk. A falusiak meggazdagodnak, főleg azért, mert fokozatosan védjük a környezetet.”

Parasztházak, vadvízi evezés… Yu falu erőteljesen fejleszti az ökológiai szabadidős turisztikai gazdaságot.

Hu Jiaren elmondta, hogy jelenleg több mint 6,7 hektárnyi virágja van, és termőföldeken gazdálkodik. Most havonta több mint 4000 jüant kereshet, a havi nyugdíja pedig meghaladja az 1000 jüant, így átlagosan 6000 jüan kap havonta.

A zöld víz és a zöld hegyek arany- és ezüsthegyek elmélet felvetésének 15 éve óta Zhejiang tartomány újabb konverziós utakat fedezett fel, a Két Hegy Bank létrehozása az egyik ilyen kísérlet. A „betét” a zöld víz és a zöld hegyek, a „kivét” az arany- és ezüsthegyek. A Két Hegy Bankon keresztül végrehajtják az ökológiai erőforrások beszerzését, tárolását és kereskedelmét. A természeti erőforrásokat gazdagsággá alakítják.

„A projektfejlesztés pontról pontra haladt, ezért ha az egész területet fejleszteni akarom, az ára nagyon magas lehet. Egy kis parasztház rendesen működik, ha megveszem, az áram nagyon magas lesz. A Két Hegy Bank központosított tervezést ért el. Összegyűjtjük és tároljuk a falusiak nem használt eszközeit. A gyűjtés és tárolás után megtervezzük a teljes projektet. Miután sikerült a projekt, visszaadtuk az embereknek, akik részesedtek az előnyeiből” – mondta Li Mingyuan, Zhejiang tartomány Anji megye Két Hegy Bank befektetési és üzemeltetési osztályának vezetője.

Anji megye Shangye járás Longwang falu a Két Hegy Bank pénzeszközeinek segítségével erőteljesen fejleszti a szabadidős turisztikai ágazatot, növeli a kollektív eszközöket, és lehetővé teszi a falusiak számára, hogy jóléti életet éljenek. Zhang Chunhua, Longwang falusi bizottság igazgatója elmondta, hogy a régi iskolát szállodává, a használaton kívüli erőművet pedig vendégházakká építették. Ezek újjáélesztése révén 67 millió jüan vagyont adtak a falu kollektívájának, ugyanakkor 17 millió jüan bérleti díjat is kaptak.

Ding Jufang Longwang falusi lakos a faluban egy családi házban dolgozik, és úgy érzi, hogy élete most gazdag és boldog.

„Most egy családi házban dolgozom, és sokkal könnyebb, mint korábban. A bambuszra való támaszkodás azt jelenti, hogy támaszkodunk a környezetre. Ha a környezet javul, több ember látogat ide, ez előnyökkel jár. Egyébként most a legboldogabb idő, mert régen túl keserű voltam, nekem a legboldogabb időm van ezekben az években.”

Nemcsak a vidéki ökológiai környezet változik, hanem az elmúlt években Kína városai is zöldebbé váltak. A városi lakosok számára lehetővé vált a zöld víz és a zöld hegyek megtapasztalása a lakóhelyük közelében.

A Xihai Vizes Park Peking központi részén található, több mint 700 fát és cserjét, valamint közel 20 ezer négyzetméter vízinövényt ültettek a tó köré. A tóban halak úszkálnak, vadkacsák játszanak, a lakosok és a turisták, akik a tó körüli ösvényen járnak, sétálnak és sportolnak, dicsérik az itteni változásokat.

„A vizes park megépítése után a tó körüli táj is javult, a rendetlen és rossz körülmények eltűntek. A kormány hatalmas pénzügyi forrásokat, anyagi erőforrásokat és munkaerőt fektetett be. A biztonsági és a takarító személyzet mindennap szolgálatban vannak a parkban. A lakók úgy érzik, hogy Xihai valóban megváltozott és szebb lett. Örülünk, hogy ilyen gyönyörű környezetben élhetünk.”

A nemzetközi közösség nagyra értékelte az elmúlt években Kína által megvalósított zöld és magas színvonalú fejlődést. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tisztviselői szerint Kína tapasztalatait érdemes megtanulni a fejlődő országoknak.

Jorce Msuya, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatóhelyettese négy évet élt Kínában. Mély érzései vannak Kína ökológiai civilizációjának építésével kapcsolatban, mint elmondta, 2011 és 2014 között Pekingben élve közvetlen szemtanúja volt annak, hogy a kínai kormány vezető szerepet játszott a PM2,5 kezelésében. Kína hatalmas, ökológiailag sokszínű, látja, hogy Kína kitűnő haladást ért el.

Msuya véleménye szerint Kína környezetvédelmi kormányzási tapasztalatait más fejlődő országok is felhasználhatják referenciaként, azt gondolják, hogy sokat tanulhatnak Kínától. Kína tapasztalata a légszennyezés ellenőrzésében csak egy példa erre. Ezenkívül vannak vízkészletek, zöld energia, erdővédelem és városi zöld fejlesztési tervek.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója jelezte, hogy Kína az ökológiai civilizáció építését a nemzeti fejlődés fontos céljának tekinti, és üdvözli, hogy több ország hasonló kötelezettségeket vállal, amelyek hozzájárulnak az ember és a természet közötti kiegyensúlyozott fejlődéshez. „Kína erőfeszítései az ökológia védelme érdekében nagyon megérdemlik az elismerésünket. Kína nagy erőfeszítéseket tett az ökoszisztéma helyreállítása érdekében is. Nagy területek, amelyek 10, 15, 20 évvel ezelőtt súlyosan leromlottak, most folyamatosan helyrejönnek. Ezek a területek már nem szürke és barna, hanem zöld színűek.”

Az utóbbi években felgyorsul Kína ökológiai civilizációjának legfelső szintű kialakítása és az intézményrendszer felépítése. 2019-ben az ország 7,39 millió hektárt erdősített, ami 25,3%-os növekedést jelent 2012-höz képest. Az ország fő városaiban a PM2,5 átlagos koncentrációja 43%-kal csökkent 2013-hoz képest. Az egységnyi GDP-re jutó energiafogyasztás 24,6%-kal esett vissza 2012-höz képest. Az adatok mondják el Kína zöld csodáját. És az is biztos, hogy további zöld csodákat fognak írni Kína földjén.