A belső-mongol evenki nemzetiségiek a hegyeket és erdőket elhagyva új életet kezdenek

Nyáron az északkelet-kínai Da Hinggan Ling prefektúrán sűrű az erdő, amelyen keresztül kétszintes barna faházak sorai láthatók. A házon kívül az idősek kényelmesen pihennek, teát isznak, a házban a nők kenyeret sütnek és szarvasbőrfestményeket készítenek - ez az evenki vadászok új települése.

Az ökológiai migrációs politika végrehajtásával az evenkik letelepedtek és modern életet élnek. A vadászattól a turizmusig, a magányos élettől a kulturális cserékig az evenkik jólétben élnek.

Az evenki nemzetiség Kína kisnemzetiségeinek egyike, lélekszámuk kevesebb, mint 40 ezer, három törzsük van: Suorun, Tongusi és Shilu. A legjellegzetesebb a Shilu törzs sokáig a Da Hinggan Ling prefektúra ősi erdőjében élt, és Kína utolsó vadász törzsének hívták. A modern civilizáció hatásaival és az ökológiai környezet változásaival szembesülve az evenki vadászok életmódja nem képes lépést tartani a társadalom fejlődésével.

2003-ban Genhe város az evenki vadászok településeit délre költöztette a város közelébe. 62 háztartás és több mint 200 vadász búcsút vett az erdőtől, és új településre költözött. Minden család önálló, modern kétszintes faházban él, a fűtést és a főzést földgázzal oldják meg. Az új házakat az állam biztosítja, a fűtés és a víz ingyenes, a városhoz közel van, és kibővültek a foglalkoztatási lehetőségek. Minden család jövedelme növekszik, és személyautóval rendelkezik.

Az egyedi ökológiai előnyökre és a nemzeti kulturális jellemzőkre támaszkodva sok evenki az idegenforgalmi ágazatnak szentelte magát, és az ősi nemzetiség zöld átalakulására törekedett.

Genhe város Wulikuma erdei farmon Gumusen evenki fiatal füstölőt égetett, hogy elriassza a szúnyogokat a rénszarvasoktól. „Gumusen vagyok, 1987-ben születtem, gyermekkorom óta rénszarvasokat tenyésztek és vadászom. Rénszarvasra van szükségünk a mozgáshoz és a vadászathoz. 2003-ban a költözés után meg kellett változnunk, már nem tudunk vadászni. A rénszarvastenyésztés idegenforgalmi ágazattá alakul át, a múlthoz képest most csak rénszarvasokat nevelünk és agancsot vágunk, a jövedelmünk pedig növekedett.”

Ez Gumusen rénszarvastenyésztő bázisa az erdőben. A különbség a múlttól, hogy a jelenleg már turisztikai hely is. Most van a turisztikai főszezon, ilyenkor minden nap több turistacsoport látogat ide. Gumusen elmondta, hogy a jegyek, a szarvasagancs és a kézműves termékek értékesítésével több mint 1000 jüan keres naponta.

„Az erdőt elhagyva sokan aggódtak, hogy az evenkik majd nem tudnak rénszarvast tenyészteni” – mondta Yu Lan, a Genhe Városi Pártbizottság Propagandaosztályának helyettes vezetője. A vadászok munkájának és életének átalakulása érdekében Genhe több mint 100 millió jüant fektetett be, hogy teljes mértékben kihasználja az egyedülálló rénszarvaskultúrát és a természeti előnyöket az idegenforgalmi ipar felépítéséhez.

Mára az evenke nemzetiség turizmusa híressé vált, számtalan utazót vonz.

Sok fiatal, mint Gumusen, visszatért az erdőbe rénszarvast tenyészteni. A rénszarvasállomány a letelepülés előtti több mint százról ezerre, a rénszarvastenyésztő bázisok száma 6-ról 14-re nőtt.

A kormányzat sátrakat, lakókocsikat biztosít a rénszarvastenyésztő bázisoknak. A lakókocsikba beépített napelemek működtetik a hűtőszekrényt és a televíziót. Időként zöldségeket és napi szükségleti cikkeket küldenek a hegyekbe.

Az idegenforgalomra támaszkodva számos vadász rénszarvasból készült termékeket ad el, szobákat ad ki a településeken, és szép jövedelmük van. A statisztikák szerint az evenki vadászok egy főre jutó nettó jövedelme a 2005. évi 1277 jüanról 20 ezer jüanra nőtt.

Yu Lan szerint azzal, hogy letették a puskákat és fejlesztik az idegenforgalmat, az evenki vadászok sikeres átalakulást valósítanak meg. A rénszarvastenyésztésre és egyedülálló kultúrájukra támaszkodó idegenforgalom segíti az evenkiket, hogy boldog életet éljenek.

Idén júliusban Li Zixin evenki lány jó eredményt, 584 pontot ért el az egyetemi felvételi vizsgán.

„A Kínai Mezőgazdasági Egyetemen vagy a Kínai Kommunikációs Egyetemen akarok tanulni. A mezőgazdaságot tanulmányozhatom, hogy a diploma megszerzése után visszatérjek a rénszarvasokhoz, a médiát tanulmányozhatom, és visszatérhetek riporterként a szülővárosomba.”

Idén összesen 518 evenki nemzetségi hallgató vett részt az egyetemi felvételi vizsgán, többségük elmegy otthonról tanulni.

Dekeli a Belső-Mongólia Autonóm Terület kulturális örökségének örököse. Gyerekkorától kezdve anyját követte, hogy megtanulja a hagyományos kézműves munkákat, például a nyírfakéreg feldolgozását és az evenki népviselet varrását. Az értékes evenki kultúra megőrzése érdekében mesterművészeti stúdiót hozott létre az etnikai kézművesség számára, amely sok fiatalt ösztönöz aktív részvételre és a tradicionális készségek elsajátítására.

A művészeti stúdióban az evenki totemjelekkel gravírozott rénszarvasprém-festmények különösen vonzóak. „Az evenki nemzetiségnek nincs saját írása, viszont tovább akarjuk örökíteni nemzeti kultúránkat, ezek a totemszimbólumok ebben játszhatnak szerepet. Eddig több mint száz festményt készítettem, egy könyvbe rendezem és továbbadom a fiatalabb generációnknak.”

Mivel egész évben a sötét és hideg erdőben éltek, az evenkik imádják a napot. A napvirág egy másik fontos szimbólum az evenki kultúrában, prémet és színes köveket használnak a naphoz hasonló alak elkészítéséhez.

Hogyan ad az ősi napvirág új fényt a modern időkben? Az evenki fiatalok úgy válaszolnak, hogy a napvirágot művészi szimbólumként használják kulturális és kreatív termékek kifejlesztésére.

Aijima 1990 után született, számítógép-technika tanulmányai után visszatért szülőföldére és e-kereskedelmi platformot épített ki, hogy az anyját segítse a napvirág-motívumos termékek eladásában. „A Naplány nevű stúdiót 2010-ben alapítottuk, az anyám bérelte a helyet, és lassan egyre nagyobb lett. Segítséget is kapott a társadalomtól, ez a park ingyenes házakat kínál a kulturális örökségek továbbhagyományozóinak. Évente több száz embert képzünk. Tavaly a forgalmunk 1,2 millió jüan volt. Most már sokféle kézművesség van, és a készségek is nagyon fejlettek, csak a kulturális és kreatív ötletek hiányoznak. Most elsősorban fiatalokat gyűjtünk össze ilyen dolgok elvégzésére.”

Az evenki autonóm megye arra törekszik, hogy nemzeti kulturális iparági kreatív parkot építsen 118 kulturális örökségek továbbhagyományozói és vállalkozók számára. Különféle evenki hagyományos készségek virágoznak a parkban.

A múltban az evenkik prémeket cseréltek más árucikkekért, manapság az online értékesítés és az elektronikus fizetés egyre gyakoribb köztük is. Néhány ügyes evenki bátran lépett üzleti területre, és sokan „főnökké” váltak.

Sirenbatu, a Hulunbuir Főiskola professzora jelezte, hogy a nemzeti kultúra a legjobb névjegykártya. A modern társadalomba való beilleszkedés során az evenkik nem felejtették el nemzeti kultúrájuk továbbörökítését és innovációját, az ország minden etnikai csoportjával való kommunikációt és mindig a jobb jövő perspektíváját tartják szem előtt.