A járvánnyal szembenézve a kínai és a magyar kiadók megerősítik együttműködéseiket az ipar fejlődéséhez

Augusztus végén tartották a Kína-KKE Kiadói Unió klasszikus művek kölcsönös fordításával és a civilizációk kölcsönös megismerésével foglalkozó fórumát Pekingben, amelyet a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem és a Kína-KKE Kiadói Unió közösen szerveztek. A fórumon közel 300 bel- és külföldi kiadó, fordító és tudós vett részt.

A Kína és a KKE országok közötti „17+1” kiadói együttműködés előmozdítása, a kétirányú kulturális cseréhez hozzájárulás, valamint a civilizációk kölcsönös megismerése érdekében, bár kitört a COVID-19 járvány, online és offline módon keresztül sikeresen tartották meg a fórumot. A résztvevők megvitatták, hogy a kiadók és a fordítók hogyan mozdítsák elő a klasszikus művek kölcsönös fordítását és kiadását, valamint más kérdésekről is szó volt a fórumon.

2018 augusztusában jött létre a Kína-KKE Kiadói Unió, amelyet az Idegen Nyelvi Oktató és Kutató Kiadó, a China Publishing Group, valamint a közép- és kelet-európai kiadók, például Magyarország, Bulgária és Lengyelország közösen kezdeményeztek. Ez egy nonprofit platform, amely elősegíti a szerzői jogi együttműködéseket Kína és a közép- és kelet-európai országok között. Az unió megalakulása óta eltelt két évben kiemelkedő eredményeket értek el a szerzői jogok kereskedelmében és a kiadói cserék előmozdításában, jelenleg 45 tagegységük van összesen több mint 100 kiadóval, 13 közép- és kelet-európai országban, és így nemzetközi befolyással rendelkező ágazati szervezet lett a Kína-KKE Kiadói Unió.

A fórum után tudósítónk interjút készített Peng Donglinnal, az Idegen Nyelvi Oktató és Kutató Sajtó Nemzetközi Üzleti Központjának vezérigazgatójával. Peng az interjúban először bemutatta az unió erőfeszítéseit az információk cseréjében és a tapasztalatok megosztásában a kínai és a közép- és kelet-európai kiadók között. Elmondta, hogy noha már korábban is működtek valamilyen kiadói együttműködések Kína és a közép- és kelet-európai országok között, még viszonylag kevés az átfogó együttműködés. Először tagprofilokat és szerzői jogi katalógusokat tettek közzé, hogy előzetes csatornát biztosítsanak a kölcsönös megértés és együttműködés számára. Ebben az évben a járvány miatt nem tudtak találkozni a különféle könyvvásárokon, ezért minden negyedévben kiadnak egy hírlevelet, amely tájékoztatást nyújt.

Az unió mindig törekszik a tagok közötti szerzői jogi kereskedelem előmozdítására, a Pekingi Könyvvásár, a Frankfurti Könyvvásár, a Magyar Könyvvásár és más közép- és kelet-európai könyvvásárok során a tagok találkoztunk és tárgyaltak az üzletekről. „Az utóbbi években kiemeltem megnőtt a szerzői jogi kereskedelem, a tavalyi statisztikai adatok azt mutatják, hogy Kína és a közép- és kelet-európai országok között több mint 130 könyv esetében írtak alá a szerzői jogi kereskedelmi szerződést. Közöttük megtalálhatók a hagyományos kínai kultúra és a kortárs írók legújabb művei. Ugyanakkor számos olyan könyv jelent meg, amelyek a kínai korabeli gazdasági fejlődés új eredményeit tükrözik. Idén a járvány miatt a publikációs kommunikációnk nehézkessé vált, de a szerzői jogi kereskedelem mennyisége még mindig viszonylag ígéretes. Számos szerződéses projekt valósult meg a tagegységek között.”

Ebben az évben a hirtelen bekövetkezett COVID-19 járvány nagy nehézségeket okozott a kiadói iparban, és az unió tagegységeinek működésében, valamint a találkozókban és együttműködésekben. Ezek a nehézségek azonban nem befolyásolták a tagok közötti együttműködés további elmélyülését.

„A járvány idején Kínából és a közép- és kelet-európai országokból érkező barátok segítették és érzelmileg támogatták egymást. A COVID-19 járvány először Kínában robbant ki. A közép- és kelet-európai országokban élő barátaink nagyon aggódtak a kínai kollégák biztonsága és egészsége miatt. Gyakran hívtak minket WeChaten. Amikor a közép- és kelet-európai országokban súlyos lett a járványhelyzet, a kínai tagegységek és kiadók online kommunikáltak partnereikkel WeChaten, és maszkokat küldtek a nehézségek megoldására.”

A járvány idején folytatott együttműködések és szerzői jogok kereskedelme az unió tagjai között nem állt le, és a szerzői jogok kereskedelmét online népszerűsítették. Eddig az Idegen Nyelvi Oktató és Kutató Kiadó három szerződést kötött Magyarországgal, ebben az évben három új könyv jelenik meg.

Peng Donglin felszólította a bel- és külföldi kiadókat, hogy erősítsék meg az együttműködéseket a járvány idején, együtt küzdjék le a nehézségeket és közösen teremtsenek fényes jövőt az ipari fejlődés számára.

A Kossuth Kiadó Csoport a Kína-KKE Kiadói Unió tagja. Kocsis András Sándor, a kiadó csoport vezérigazgatója online megjelent és beszédet tartott a fórumon. Tudósítónk interjút készített vele. A Kossuth Kiadó szerkesztőségi igazgatója az elnök nevében válaszolt a kérdésekre.

A Kossuth Kiadó Csoport a Kína-KKE Kiadói Unió tagjaként milyen eredményeket ért el az elmúlt két évben a tapasztalatmegosztás és a klasszikus művek kölcsönös fordítása terén?

Kocsis András Sándor (KAS): Az egyesület egy nagyon új keletű dolog, és egyelőre csak a szerkezete van meg, az alapok, amelyre szép lassan együtt tudunk építkezni. Az információk áramlása szempontjából elméletileg mindenképpen egy nagyon ésszerű platform, a gyakorlatban pedig esélyt ad a kiadók közötti együttműködésre. Ez a platform ugyanakkor nemcsak a kiadók egyéni, kínai témájú könyveinek kiadásához ad nagyobb esélyt, hanem a kiadók saját publikációiról szóló információk áramlásának is lehetőséget ad.

A platform nagyon fiatal, a tapasztalatmegosztás fázisában vagyunk jelenleg, a kiadók között elkezdődött az ismerkedés, a kiadási információk elkezdtek cserélődni, konferenciákat is tartottunk, most, a járvány idején egyelőre online. De remélem, hogy szép lassan továbbléphetünk, konkrét tervek realizálódhatnak, és kézzel fogható eredmények is születhetnek.

Kínai klasszikus művek kiadása tekintetében a Kossuth Kiadó nagyon büszke lehet, mert több évtizede publikálunk könyveket ebben a témakörben. Ha csak a Tőkei Ferenc-életműsorozatot említem, az majdnem teljes mértékben bemutatja a klasszikus kínai műveket. Az utóbbi 2-3 évben, amióta létrehoztuk a Kossuth-FLTRP kínai témájú szerkesztőségi irodát, nem csupán a klasszikus kínai irodalommal foglalkoztunk, hanem klasszikus kínai művek jelenkori elemzéseivel is. Pl. A siker legmagasabb szintje – Legyél a legjobb vezető Konfuciusz bölcsességével vagy az Imigyen szóla Laozi nagyon szép és alapos munkák, A kínai gondolkodás és kultúra alapfogalmai című könyv pedig klasszikus művekből vett kulcsszavak elemzésén keresztül láttatja, hogy a klasszikus gondolatok a jelen kultúrájának is meghatározó elemeit képezik. Gondolom, hogy a fórumon megismert kollégáink is hasonlóképpen gondolkodnak a klasszikus művek kiadásának értékeiről.

Hogyan érzi magát a klasszikus művek kölcsönös fordításával és a civilizációk kölcsönös megismerésével foglalkozó fórumon?

KAS: Bár idén nem tudtunk személyesen találkozni, mint tavaly Pekingben, de jó látni, hogy a mostani helyzetben sem szakadt meg a kapcsolat – köszönhetően a kínai kollégák igyekezetének. Nagyon örültem, hogy a legalább a monitorom keresztül találkozhattam a már ismert kollégáimmal. Örömmel láttam, hogy Jidi Majia barátom is részt vett a fórumon, ebből is látható, hogy Kínai nagy figyelmet szentelt ennek a fórumnak, hiszen Jidi Majia nemcsak nagyszerű költő, hanem fontos szerepet játszik a kínai irodalmi és kulturális életben. Bízom benne, hogy a pandémia nehéz időszaka után a fórum aktívabban, ütemesebben tud működni és tovább fejlődni. Nagyon sok ötlet és terv megfogalmazódott a fejemben, gondolom, a többi a kollégám is hasonlóképpen gondolkodik, és majd lassan összekovácsolódunk...

Befolyásolta-e a COVID-19 járvány a Kossuth Kiadó Csoport működését, és hogyan lehet leküzdeni a nehézségeket?

KAS: A COVID-19 nagyon súlyos mértékben befolyásolta és nehezítette meg kiadónk működését. De nemcsak nekünk, hanem az egész kiadói szakmának sok nehézséggel kellett szembenézni – több hónapra be kellett zárni a könyvesboltokat, a szerkesztési munkák folytatódtak ugyan, de lelassultak. A nyomdák is kényszerűen leálltak egy időre. Ezért ebben az időszakban papír alapon nem tudtunk új könyvet kiadni. Ezeket e-book formájában tudtuk felajánlani olvasóinknak, megerősítettük internetes információs és értékesítési csatornáinkat, online könyvbemutatókat szerveztünk.

Magyarországon július után lassan normalizálódni kezdett a kiadói élet, a könyvesboltok újra megnyíltak, de persze a járványtól tartva kevesebben jönnek személyesen. Bár tudunk már új könyvet nyomtatásban megjelentetni, de író-olvasó találkozókat és hagyományos könyvbemutatókat nem tudunk még szervezni. Ráadásul most elérkezett a második hullám, ki tudja, milyen nehézségekkel kell még szembenéznünk, de nyilván igyekezni fogunk túlélni.

A járvánnyal szembenézve mit gondol az együttműködés megerősítéséről, hogy fényes jövőt teremtsenek a nemzetközi kiadói ipar számára?

A pandémia valamennyi országot érinti, ezért leküzdéséhez is nemzetközi szakmai összefogással van remény.

Hallottuk, hogy Kínában már a BIBF online programját is szervezik, Sanghajban viszont valódi könyvhetet szerveznek. Ez is reményt ad nekünk, hogy egyszer vége lesz a járványnak, és jól láthatóan megmutatja, hogy a könyvek iránti igény nem csökkent, sőt kifejezetten nőtt a karanténidőszak hónapjaiban.

A fórumon új, megvalósítható ötletek és tervek kidolgozása szükséges, alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, megfelelő teendőket kell kigondolni. A fórum tagjainak igyekezniük kell, hogy átéljék ezt a nehéz időszakot. Mi is ezt tesszük. Jövő mindig lesz, könyvekre pedig mindig szükségük lesz az embereknek.