Kínai és külföldi szakértők bölcsességükkel járulnak hozzá a globális ipari és ellátási lánc stabilitásához

Nemrég Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója bejelentette, hogy a sanghaji gyár elérheti éves gyártási célját, az 1 millió személyautót, és a Tesla eladásai várhatóan 30-40%-kal nőnek 2020-ban. Értesülések szerint a Tesla által az idei második negyedévben átadott 90 891 elektromos jármű közül 29 684 darabot állítottak elő a sanghaji szupergyárban, ami a negyedévben átadott összes autójuk közel egyharmadát teszi ki.

A Tesla sanghaji felépítése és üzembe helyezésének sebessége csodálatot keltett a világ autóiparában. 2019-ben a gyár felépítése mindössze 10 hónapot vett igénybe, az év végén kezdődött meg a termelés, és a termelési kapacitás folyamatosan növekszik.

Jiang Xiaojuan, a Tsinghua Egyetem Közigazgatási Főiskolájának dékánja szerint a Tesla esete a globális ipari lánc szoros együttműködésének példája. Jiang azt mondta, hogy a Teslának több a nemzetközi együttműködése, mint a hagyományos autóipari vállalatoké. A globális ipari lánc kialakításának feladata nemcsak a globális erőforrások összegyűjtése a közös termelés érdekében, hanem a globális munkamegosztás előnyeinek maximalizálása is.

A Tesla ellátási rendszerében számos kínai autóalkatrész-gyártó a Tesla beszállítója, és sok tőzsdén jegyzett vállalat biztosítja a kormányt, a légzsákokat, az anyagokat és egyéb fontos alkatrészeket. Egyes vállalatok gyártóbázisa Sanghajban, a Tesla gyár közelében található. A COVID-19 járvány súlyosan támadta a globális ellátási láncot, a Tesla sanghaji gyárát ez nem érintette, és a trenddel szemben a termelése továbbra is növekedett, ami kapcsolatban áll az ellátási lánc biztonságával.

Kínában teljes iparral és gazdaságossággal rendelkező gyártási rendszer működik. Kína az egyetlen ország a világon, amely rendelkezik az ENSZ ipari osztályozásában szereplő összes ipari kategóriával. A fogyasztói kereslet szempontjából Kína a világ második legnagyobb piaca, ahol több mint 400 millió közepes jövedelmű ember él, és az egy főre jutó GDP meghaladja a 10 ezer amerikai dollárt, a kereslet sokszínű, és mindenféle piacot képes nyújtani a hazai ipar számára. Kína szuper nagyszabású gazdasági alapokkal rendelkezik. 2019-ben Kína GDP-je megközelítette a 100 billió jüant, ezzel lett a világ második legnagyobb gazdasága.

Kínában a technológiai innováció szintje folyamatosan javul, rengeteg a munkaerő, és gyorsan növekedni fog. Ezek a feltételek támogatják a kínai belföldi piac méretének, minőségének és hatékonyságának folyamatos javítását.

Jiang Xiaojuan véleménye szerint Kína gazdasága a minőségi fejlődés szakaszába lép, új jellemzőkkel. A szerkezet optimalizálását, a módszer megváltoztatását és a termelékenység javítását egyaránt figyelembe kell venni a befektetéseknek. A technológiai innováció során Kína több helyzettel néz szembe, korábban a „követés” volt a meghatározó, mára viszont a „követés”, az „összefutás” és a „vezetés” időszaka lépett be. A technológiai fejlesztés rendkívül bizonytalan helyzetbe került, és a piaci kereslet ismeretlen. Kína növeli az alapkutatásokba történő befektetéseket, ragaszkodik ehhez és eredeti eredményeket ér el. Az innováció mellett bővítenie kell a piacot és az ipari láncot is.

Jiang Xiaojuan szerint idén a járvány idején a digitális technológiának nagy szerepe volt a járványmegelőzésben és -ellenőrzésben, a gyártás fejlődésében és a fogyasztás bővítésében. Jiang bízik abban, hogy a jövőben a digitális technológia elő fogja mozdítani a kínai gazdaság fejlesztését és hozzájárul a világ iparának fejlődéséhez.

A szakértő elmondta, hogy a nemzetközi környezet szempontjából a globalizációban ugyan történtek visszalépések és kiigazítások, ám az általános tendencia nem változott. A gazdasági és a technológiai globalizáció folyamatosan fejlődik. Kína alkalmazkodik a nemzetközi környezethez, bár kihívások vannak, több a lehetőség is. „A szerkezetátalakítást és korszerűsítést követően Kína szerepe és aránya megváltozik a globális ipari láncban, törekedni kell a globális ipari lánc és az innovációs lánc stabilitásának fenntartására, és mindenki számára előnyös helyzetet kell teremteni a nyitás során” – fogalmazott Jiang.

A COVID-19 járványmegelőzés és –ellenőrzés, valamint a globális gazdaság fellendülése során minden fél figyel a globális ellátási lánc stabilitásának fenntartására. A nemrég tartott 6. Globális Agytröszt Csúcstalálkozón a külföldi szakértők online találkoztak és bölcsességükkel hozzájárultak ennek a kérdésnek a megoldásához.

A COVID-19 járvány támadta a globális ellátási láncot. A résztvevők megvitattak az ellátási lánc visszatérésének, illetve a regionális fejlődés összefüggéseit. Guntram Wolff, a belga BRUEGEL Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet ismert nemzetközi agytröszt elnöke szerint a járvány kezdetén világszerte hiány volt az orvosi ellátásból. Ennek semmi köze az ellátási lánchoz, viszont kapcsolatban van az elégtelen termelési kapacitáshoz és az elégtelen anyagi tartalékokhoz. Az ellátási lánc „visszatérése” sem tudja megoldani a problémát. „Az Európai Unióban mindenki az orvosianyag-gyártás visszatéréséről beszél, valójában kétlem a visszatérés fenntarthatóságát. Az egészségügyi anyagok gyártásának visszatérítése során csökken a hatékonyság, ugyanakkor az EU néhány fejlett orvosi anyag és technológia exportőre is, a visszatérés miatt más országok megfelelő intézkedéseket hozhatnak, amelyek viszont sértik az EU érdekeit. Úgy gondolom, hogy növelni kell a termelési kapacitást és több tartalékot kell képezni, nem pedig nagyarányú visszatérésben kell gondolkodni.”

Charles W. Freeman III, az Amerikai Nemzeti Kereskedelmi Kamara ázsiai ügyekért felelős alelnöke rámutatott: a járvány számos országot és vállalatot arra késztetett, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az ellátási láncok megbízhatóságára. Ez érthető, de figyelni kell arra, hogy egyes országok az ellátási lánc megbízhatóságát ürügyként használják a kereskedelmi protekcionizmushoz.

David Hoffman, a Nagyvállalkozások Világszövetsége ázsiai régiójának alelnöke szerint a járvány kitörése előtt a globális ellátási lánc már átalakult. A multinacionális vállalatok azt remélik, hogy a termelést a fogyasztókhoz és az ipari rendszerhez legközelebbi helyekre telepítik, emiatt sok multinacionális vállalat hajlandó magasabb hozzáadott értékű termelési kapcsolatok kiépítésére Kínában. „Számos multinacionális vállalat számára, figyelembe véve, hogy Kína a fő célpiac, Kína ipari rendszere is teljes, függetlenül attól, hogy új energetikai járművekről vagy elektronikus berendezésekről, orvosi technológiáról vagy gyógyszerekről szó, magas hozzáadott értékű termelést és K+F tevékenységeket visznek Kínába, hogy testre szabottabb termékeket állítsanak elő, amelyek jobban megfelelnek a kínai fogyasztók szokásainak.”

Fred Krupp, az Amerikai Környezetvédelmi Szövetség elnöke kijelentette, hogy az ellátási lánc globalizációja nagy jelentőséggel bír az emberi társadalom és gazdaság fenntartható fejlődésének megvalósítása szempontjából. Kína sok tapasztalatot szerzett a hazai zöld ellátási láncok népszerűsítésében, és várja, hogy nagyobb szerepet játsszon a globális ellátási láncok környezetbarátabbá válásában. „Ha Kína kihasználhatja különleges státuszát a globális ellátási láncban, emeli zöld követelményeit a beszerzési projektek számára, és az Övezet és Út kezdeményezés révén más országokkal is megismerteti Kína hazai zöld ellátási láncának tapasztalatait, akkor elősegítheti az Övezet és Út menti országok és régiók ellátási láncainak zöldebbé tételét és a vállalati környezetirányítási szint javítását, ösztönözve ezáltal a regionális gazdaság zöld átalakulását, és jelentősen hozzájárul az emberiség fenntartható fejlődéséhez. Ez az az eredmény, amelyet a nemzetközi közösség remél.”