Big Earth Data jelentést készített a Kínai Tudományos Akadémia
2019 után második alkalommal tették közzé a Kínai Tudományos Akadémia által készített Big Earth Data in Support of the Sustainable Development Goals című jelentést az ENSZ Közgyűlésének magas szintű találkozóján.
Az ENSZ alapításának 75. évfordulója és az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési célok kidolgozásának ötödik évfordulója alkalmából Wang Yi kínai államtanácsos, kínai külügyminiszter a szegénység csökkentéséről és a Dél–Dél együttműködésről szóló magas szintű videokonferencián bejelentette, hogy ez a jelentés hozzájárul a különböző országok 2030-as fenntartható fejlődési céljainak végrehajtásához.
Zhang Yaping akadémikus, a Kínai Tudományos Akadémia helyettes vezetője elmondta, hogy a fenntartható fejlődés az emberiség örök témája, és csak akkor tudják stabillá és messzemenővé tenni a globális fenntartható fejlődést, ha az országok együttműködnek egymással. Zhang rámutatott, hogy a Kínai Tudományos Akadémia által létrehozott Fenntartható Fejlődés Big Data Nemzetközi Kutatóintézetére támaszkodva, a Big Earth Data nevű programot használva építenek nyílt tudományos és technológiai platformot és nemzetközi kutatóintézeteket, amelyek nemcsak az ENSZ illetékes szerveit, a tagállamokat és Kínát szolgálják a 2030-as fenntartható fejlesztési célok végrehajtásában, hanem hozzájárulnak az Övet és Út kezdeményezés megvalósításához és az emberi sorsközösség felépítéséhez is.
Guo Huadong, a Kínai Tudományos Akadémia tagja, a Big Earth Data nevű program felelőse elmondta, hogy a jelentés 6 terület céljaira összepontosít: az éhezés megszüntetése, a tiszta ivóvíz és egészségügyi létesítmények, a fenntartható városok és lakóközösségek, az éghajlatváltozás, a víz alatti élőlények, a földi élőlények, a globális, regionális, országos és tipikus régiók szempontjából végzett kutatást az adatok, módszermodellek és döntéstámogatás területén.
Az ENSZ 75. közgyűlésén Kína bejelentette, arra törekszik, hogy 2030-ig elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, és 2060-ig elérje a szén-dioxid-semlegességet. A szén-dioxid-semlegesség azt jelenti, hogy a vállalkozások, csoportok vagy magánszemélyek által egy bizonyos időtartam alatt közvetlenül vagy közvetetten termelt üvegházhatású gázok kibocsátásának teljes mennyiségét, erdősítésen, energiamegtakarításon és kibocsátáscsökkentésen keresztül ellensúlyozzák és elérik a zéró szén-dioxid-kibocsátást.
He Jiankun, Kína éghajlatváltozással foglalkozó nemzeti szakértői bizottságának igazgatóhelyettese kijelentette, hogy Kína önkéntesen követi a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődés globális trendjét, határozott kibocsátáscsökkentési célokat tűzött ki, világos és egyértelmű politikai jeleket adott ki, megalapozta a felelős nagy ország képét, és megmutatta egy nagy ország felelősségteljességét.
„Nagy és nehéz célokat rögzítettünk. Csak 30 éves átmeneti időszak van szén-dioxid-kibocsátás csúcsától a szén-dioxid-semlegességig. Az energiaszerkezet, a gazdasági szerkezet átalakulásának, a szén-dioxid és az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének sebessége és intenzitása szempontjából Kína sokkal gyorsabb és nagyobb, mint a fejlett országok. Kína lépése növelte a globális bizalmat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és vezeti a globális zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődés trendjét.”
Xu Huaqing, az éghajlatváltozással foglalkozó stratégiai kutatások és nemzetközi együttműködés központjának igazgatója úgy véli, hogy a Kína által ígért legújabb kibocsátáscsökkentési cél kihívás, de egyben lehetőség is, minőségi fejlődésre kényszeríti az országot és kezdeményezi a gazdasági versenyképesség emelése, a társadalmi fejlődés és környezetvédelem közötti összehangolt fejlődést.
„A szén-dioxid-kibocsátás csúcsáról szóló cél a gazdasági és ipari struktúránk, továbbá az energiaszerkezet átalakítását és korszerűsítését eredményezheti. Felgyorsíthatjuk a tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos és hatékony energiarendszer felépítését, és elősegíthetjük az energiaforradalmat, különösen a szénfogyasztás hatékony csökkentését és a nem fosszilis energiák fejlesztését. Ezek arra ösztönözhetnek minket, hogy előmozdítsuk a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési módszereket.”
A szén-dioxid-semlegesség 2060-ig történő eléréséhez a társadalmi, a gazdasági, az energetikai és technológiai rendszer összehangolt erőfeszítéseire van szükség. He Jiankun, Kína éghajlatváltozással foglalkozó nemzeti szakértői bizottságának igazgatóhelyettese elmondta, hogy jövőben a következő változásokat fogják elérni.
„Az első irány a gazdasági szerkezet átalakulási intenzitásának növelése, a digitális gazdaság és a csúcstechnológiai ipar fejlesztése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátás előmozdítása a digitalizáció révén. A második az erőforrások teljes megtakarítása és az újrahasznosító gazdaság fejlesztése. A harmadik pedig az, hogy meg kell erősítenünk az energiahelyettesítést. A jelenlegi energiarendszerünkben a nem fosszilis energia csak 15,3%-ot tesz ki. Negyedszer, a mezőgazdaságban, az erdészetben, a földhasználatban meg kell erősítenünk az ökológiai környezet védelmét, javítását és helyreállítását, meg kell védenünk a biodiverzitást és elő kell mozdítanunk a fenntarthatóságot. A másik nagyon fontos intézkedés a technológiai innováció, a kutatás és fejlesztés, valamint a fejlett technológiák üzleti célú felhasználása.”
2019-ben Kínában az egységnyi GDP előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátás megközelítőleg 18,2%-kal, illetve 48,1%-kal csökkent 2015-höz, illetve 2005-höz képest. Ez meghaladta az ígért célokat, miszerint 2020-ban 40–45%-kal csökken 2005-höz képest, és alapvetően megfordította az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyors növekedési helyzetét.
A kínai Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium politikai tájékoztatót tartott az éghajlatváltozás aktív kezeléséről. Li Gao, a minisztérium klímaváltozási igazgatója arról tájékoztatott, hogy Kína a 12. ötéves nemzeti tervtől kezdve minden ötéves nemzeti tervben kötelező mutatóként felvette az egységnyi GDP előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és könnyebb értékelések és hatékonyabb végrehajtása érdekében a nemzeti célokat különböző régiókra osztotta.
2019-ben Kínában a nem fosszilis energia az energiafogyasztás 15,3%-át tette ki, ami 7,9 százalékpontos növekedést jelent 2005-höz képest, és meghaladta az ígért célt, miszerint 2020-ban körülbelül 15%-ra emelkedhet ez a részarány. 2018-ban a kínai erdős területek és a fatárolók nagysága 45 millió hektárral, illetve 5,1 milliárd köbméterrel nőtt 2005-höz képest, és ezáltal az említett időszakban a globális erdőforrások legnagyobb növekedését Kína valósította meg a világon.