Már 60 ezer embert beoltottak a koronavírus elleni kínai gyártású vakcinával

Október végén a kínai Államtanács koronavírus-járvánnyal foglalkozó sajtóértekezletén a Külügyminisztérium, a Tudományos és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Egészségügyi Bizottság és az Állami Gyógyszer-felügyeleti Hivatal illetékes tisztviselői és szakértői ismertették a koronavírus elleni kínai vakcinával kapcsolatos legújabb információkat. Tian Baoguo, a Tudományos és Technológiai Minisztérium Társadalmi Fejlesztést Célzó Tudományos Osztályának igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy Kína koronavakcinával kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkája jelenleg vezető szerepet tölt be a világon, 13 kínai oltás került klinikai tesztelési stádiumba. Közülük a két technikai úton gyártott vakcinából, vagyis inaktivált vakcinából és az adenovírus-vektor vakcinából származó összesen 4 vakcina került be a klinikai tesztelés harmadik fázisába, és az általános haladás zökkenőmentes. Eddig a kísérleten összesen 60 ezer embert oltottak be, és nem jelentettek súlyos mellékhatásokat.

„Jelenleg a két inaktivált vakcina, amit a Sinopharm alá tartozó Pekingi Biológiai Termékek Intézete és a Wuhani Biológiai Termékek Intézete kutatott és fejlesztett, tíz országban folytat III. fázisú klinikai vizsgálatokat, köztük az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában, Peruban, Argentínában és Egyiptomban. Eddig több mint 50 ezer embert oltottak be, a beoltandó emberek teljes száma meghaladja a 60 ezret. A beoltottak 125 állampolgárságúak, a kínai vakcinák által elért haladás a világ élén jár, és nemzetközileg is széles körben elismert” – mondta a sajtótájékoztatón Liu Jingzhen, a Sinopharm gyógyszergyár elnöke.

Zheng Zhongwei, a Nemzeti Egészségügyi Bizottság Tudományos és Technológiai Fejlesztési Központjának igazgatója arról tájékoztatott, hogy a kínai oltóanyag-gyártási kapacitás az idei év végére várhatóan eléri a 610 millió darabot. Jövőre a kapacitás tovább bővül, hatékonyan kielégítsék Kína és a világ más országainak igényeit a koronavírus elleni kínai vakcina iránt. Zheng Zhongwei elmondta, hogy a kínai vakcinák áráról főleg a cégek döntenek, de betartják a következő elveket: először is, a nyilvános termék tulajdonságának elve, az árképzés nem a kínálat és a kereslet közötti viszonyon alapul, hanem a költségen. Másodszor, az árak a vakcina iránti hajlandóságon és igényen alapulnak, ezért az árnak a közönség számára elfogadhatónak kell lennie.

Arról, hogy kik kaphatják prioritásként az oltásokat, Zheng Zhongwei elmondta, hogy a beoltottakat nagyjából három kategóriába osztották. Az első kategória a magas kockázatú csoportok, köztük orvosok, járványkezelési személyzetek, a határokon a belépés és kilépés adminisztráción dolgozók, azok a munkavállalók, akik munka miatt nagy kockázatú országokba mennek, valamint azok, akiknek biztosítani kell a városok alapvető működését. A második kategória magas kockázatú emberek, ami főleg időseket, gyermekeket, terhes nőket és az alapbetegségben szenvedőket jelent. Ha ők megfertőződnek koronavírussal, a súlyos állapotú vagy életveszélyes betegek aránya köztük jóval nagyobb, mint más csoportokban. A harmadik csoport az általános emberek.

Mikor lesz kapható a Kínában kifejlesztett vakcina? Wang Tao, a Nemzeti Gyógyszer-felügyleti Hivatal Gyógyszerértékelő Központjának vezető értékelője elmondta, hogy az oltások kutatását és fejlesztését számos tényező korlátozza, mint például a minta mérete és a kísérleten részt vett emberek reagálásai. Amint a klinikai tesztelés elegendő klinikai adatot képes szerezni annak igazolására, hogy az oltóanyag megfelelő védettséget nyújt, elfogadható biztonsági alapokkal rendelkezik és a minőség megfelel a követelményeknek, a kérelmező piacra jutásról szóló kérelmet nyújthat be. A Gyógyszer-felügyeleti Hivatal a lehető leghamarabb befejezi az oltások vizsgálatát és jóváhagyását, hogy biztosítsa a védőoltásoknak a törvényekkel és rendeletekkel, valamint a rendkívüli ügyekkel összhangban történő ellátását.

Október elején Kína megállapodást írt alá a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetséggel (GAVI), amelynek értelmében Kína hivatalosan csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet COVAX nevű koronavírus elleni globális vakcinaellátási tervéhez. A COVAX-terv célja a koronavírus elleni vakcina fejlesztésének és gyártásának felgyorsítása, valamint annak biztosítása, hogy minden ország méltányosan kapja meg a vakcinát. Zhao Xing, a Külügyminisztérium Nemzetközi Osztályának másodszintű ellenőre elmondta, Kína megígérte, hogy miután a kínai oltásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés befejeződik és használatba veszik a kínai gyártású vakcinákat, prioritásként kínálja a fejlődő országoknak, mint globális közterméket.

„A kínai kormány mindig azt kezdeményezi, hogy a nemzetközi közösség erősítse meg a szolidaritást és az együttműködést a járvány együttes kezelése érdekében. A kínai kormány támogatja és ösztönzi cégeinket, hogy folytassanak vakcinákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési együttműködéseket más országokkal. Ennek fő célja az oltások mielőbbi beszerzése, valamint az oltások elérhetősége és megfizethetősége a fejlődő országokban. Ez Kína tényleges fellépése annak érdekébe, hogy felelős nagyhatalomként aktívan vállalja a nemzetközi kötelezettséget és elősegítse az emberek egészségügyi sorsközösségének felépítését. Továbbá a nemzetközi közösséggel együtt teszünk közös erőfeszítéseket a világ népei életének és egészségének megóvása érdekében.”

Az Egészségügyi Világszervezet által közzétett legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az igazolt koronavírussal fertőzöttek összesített száma világszerte meghaladta a 40 milliót. Az Egyesült Államokban van továbbra is a legtöbb igazolt beteg a világon. A napi igazol új fertőzöttek száma 50 ezerre nőtt az USA-ban.

Elemzők úgy vélik, hogy a közelmúltban az egyetlen napon megerősített új fertőzöttek száma világszerte összefüggésben áll azzal, hogy az északi féltekén ősz és tél van. Először is, az északi félteke sok részén a hidegebb időjárás megkönnyíti a vírusok, például a koronavírus és az influenza terjedését, amelyek légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. Az új koronavírus és az influenzavírus általában szereti a hideget, és félnek a hőségtől. Másodszor, az északi féltekén itt az influenzaszezon, ami megnehezíti a koronavírus diagnózisát, mert a két vírus sok hasonló tünetet mutat.

A New York Times honlapján nemrégiben megjelent cikkben az áll, hogy a járvány elleni küzdelemben az amerikai vezetők nem hajtották végre a kémia, a biológia és a fizika szempontjából javasolt stratégiát, hanem ideológiai, politikai, piaci és választási szempontból gondolkodtak. William Fauci, az amerikai járványügyi központ (CDC) korábbi igazgatója egy interjúban bírálta, hogy az amerikai vezetők és a kormány „fokozatosan marginalizálja a járványügyi központot”, emiatt a központ nem tud megfelelően reagálni a koronavírus-járványra.