Kína vadvédelmét dicséri a nemzetközi közösség
Ebben a hónapban a kínai Vadon élő állatok védelméről szóló törvény módosított tervezetét terjesztették tanácskozásra az Országos Népi Gyűlés (ONGY) elé, az Állandó Bizottságának folyamatban lévő 22. ülésén. Ez a második törvénymódosítás az elmúlt 4 évben, ez alkalommal pedig a közegészségügyi kockázatok megelőzése lesz a legfontosabb feladat.
Gao Hucheng, az ONGY környezet- és erőforrás-védelmi bizottságának vezetője a törvénytervezet magyarázatakor azt mondta, hogy a Vadon élő állatok védelme nagyon pozitív szerepet játszik a vadvilág védelmében, de az közegészségügyi kockázatok a forrástól való megelőzésének szempontjából nézve még van mit tökéletesíteni.
„A törvénymódosítás ez alkalommal azt az elképzelést tartja, hogy mind a közegészségügyi biztonságot, mind az ökológiai biztonságot ugyanolyan fontosnak tekintsék, és a forrásnál kell megelőzni a közegészségügyi kockázatokat. A törvényhozás céljaiba beírtuk a közegészségügyi kockázatok megelőzéséről szóló tételeket, az alapvető elveihez hozzáadtunk olyan tételeket, amelyeket követni kell a kockázatok megelőzése érdekében, ezenkívül megerősítjük a vadon élő állatok által terjesztett járványos betegségek ellenőrzését is, amely összekapcsolódik az állatjárvány-megelőzésről szóló törvénnyel” – tájékoztatott Gao.
A vadállatok számos vírus természetes gazdái. A törvénytervezet azt követeli, hogy erősítsék meg a vadon élő állatok által terjesztett járványos betegségek ellenőrzését, ha tényleges vagy állítólagos fertőzést észlelnek, amely terjedést okozhat az emberek vagy állatok között, az ezzel foglalkozó illetékes személyzetnek időben kell értesíteni a felettesüket.
Idén februárban az ONGY Állandó Bizottsága egyes határozatokat elfogadva szigorúan megtiltotta a vadállatok fogyasztását. Most hozzáadtak több új szabályt is, így például tilos gyártani, értékesíteni, valamint evés célból vásárolni a vadon élő állatokat és a belőlük készült élelmiszert, az internetes kereskedelmi platformoknak, árukereskedelmi piacoknak, éttermeknek tilos értékesíteni, vásárolni, fogyasztani vadon élő állatokat, illetve tilos az állatokkal és vadállati termékekkel kiállítási, kereskedelmi és fogyasztási szolgáltatást nyújtani.
A Vadon élő állatok védelméről szóló törvény csak a veszélyeztetett fajokat és fontos ökológiai, tudományos és társadalmi értékű vadállatokat védi, az általános vadállatok azonban nincsenek a törvény oltalma alatt. Vélemények szerint ez potenciális problémákat jelent az általános vadállatok közigazgatása és a közbiztonság terén. Gao Hucheng szerint ez alkalommal védelem alá helyezik az összes vadállatot.
„Meg fogjuk erősíteni a vadállatok kategorizált kezelését. A veszélyeztetett fajok és fontos ökológiai, tudományos és társadalmi értékű vadállatok mellett most az általános vadon élő állatok védelmére is van törvény, amelyet be kell tartani. Nagyobb pénzbüntetést kapnak, akik megsértik a törvényt. Emellett szigorúbb és több féle bírságot is beírtak a törvénybe azzal a céllal, hogy növeljük a büntetés tartalmát és eszközeit a törvénysértő tevékenységek korlátainak megerősítésére” – mondta Gao Hucheng.
A biológiai sokféleség az emberiség túlélésének és fejlődésének alapja. Az utóbbi években Kína hatékony intézkedéseket hajtott végre a biológiai sokféleség megőrzésére, eddig némi haladást ért el és elnyerte a nemzetközi közösség elismerését.
A hainani gibbonok egy faj, amely súlyos veszélyeztetett. Tudományos kutatók a közelmúltban találtak egy kölykét ölelő nőstény gibbont a dél-kínai Hainan-sziget Li nemzeti kisebbség autonóm területén fekvő erdőben. Ennek a különös fajnak 33 egyede van, összesen 5 állományban. Xia Fei, a hainani trópusi esőerdő nemzeti park közigazgatási hivatalának vezetője úgy véli, hogy ezen az élőhelyen kívül vadon élő gibbonokat találtak, ami azt bizonyítja, hogy ez a ritka főemlős képes új területekre bővíteni az élőhelyüket, ami reményt hoz a hainani gibbon állományok növelése terén.
Az elmúlt években a hainani erdészeti osztály több mint 3,3 négyzetkilométer gibbon élőhelyet javított és állított helyre. 300 ezer olyan fát ültettek, amelyek a hainani gibbonok élelmezését szolgálják. És mivel a gibbonok csak fákon élnek, a talajon nem, a természetvédelmi területen föld alá vezetették a vezetékeket a vadon élő állatok védelme érdekében.
Kínában jelenleg a hainani trópusi esőerdőben, az északkelet-kínai tigris védelmi területen, a nyugat-kínai Qilian-hegyen és a Sanjiangyuan természeti rezervátumban, a szecsuani óriáspanda rezervátumban, a dél-kínai Shennongjia, Wuyi-hegy és Qianjiangyuan erdőparkban, és a Shangrila természetvédelmi területen, összesen 10 kísérleti zóna több mint 220 ezer négyzetkilométer területén élnek tibeti rókák, tibeti antilopok, hópárducok, gibbonok, jakok, fekete nyakú darvak, északkelet-kínai tigrisek és óriáspandák. Emellett többféle ritka vad növények is nőnek. A kihalás szélén lévő vadállatok és növények kereskedelméről szóló nemzetközi egyezmény szerződő feleként Kína nagyon hatékony intézkedéseket hajtott végre a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme ellen.
„A nemzetközi egyezménynél szigorúbb kereskedelmi ellenőrzési intézkedéseket vezettünk be, ilyen például az orrszarvútülök és a tigriscsont kereskedelmi és felhasználási tilalma, az elefántcsont és az elefántcsontból készült termékek importjának leállítása, a belföldi elefántcsont feldolgozásának és értékesítésének leállítása, illetve a vadon élő állatok illegális vadászata, szállítása, kereskedelme és felhasználása elleni küzdelem” – mondta Peng Youdong, az Állami Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal alelnöke.
A WILDAID nevű természetvédelmi nemzetközi szervezet az utóbbi években sok közérdekű reklámot készített a kínai kormányzati szervek együttműködésével. Steve Blake, a szervezet pekingi főképviselője kifejtette, mióta Kínában irodát nyitottak, látják Kína minden erőfeszítését a vadon élő állatok és a biológiai sokféleség védelmében.
„A vadon élő állatok nemzetközi csempészetének megszüntetése szempontjából fontos, hogy a cápauszony fogyasztásának óriási csökkenését tapasztaltuk, Kína 2018 elején betiltotta az elefántcsont teljes értékesítését, ez Kína óriási elkötelezettségét jelenti. Kína nagy hangsúlyt fektet a biológiai sokféleség védelmére, például a nemzeti parkok rendszerének létrehozására, Kína sok fajának felsorolására az 1. szintű védett fajokhoz, például a tengeri teknősök, és azok a fajok, amelyek most még erősebb védelemben részesülnek számuk helyreállítása érdekében, és Kína nagy vezető szerepet vállalt e kérdések kezelésében” – mondta Steve Blake.
Kína erőfeszítései szintén elnyerték Elizabeth Mrema, a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezmény meghatalmazott ügyvezető titkárának elismerését:
„Kína határidő előtt elérte azt a célt, hogy szárazföldi területeinek 17%-át védettnek nyilvánítsa. Jelentős előrelépés történt a vadvédelem terén is. Kína előterjesztette a gazdasági civilizáció koncepcióját, szigorú védelmi intézkedéseket hoztak, amilyen például az ökológiai vörös vonal. Kína szintén bizonyította eltökéltségét és intézkedéseit a vadállatok illegális vadászatának, kereskedelmének, szállításának és fogyasztásának teljes betiltása érdekében tett jogszabályok elfogadásáról. Köszönöm Kínának a globális biológiai sokféleség megőrzéséért tett erőfeszítéseit.”
A biológiai sokféleség egyezménye szerződő feleinek 15. konferenciája 2021 májusában Kunmingban kerül megrendezésre, amelyen az elkövetkező 10 év globális biológiai sokféleség védelmére vonatkozó céljait és stratégiáit fogják kitűzni.