A 14. ötéves terv idején a digitális gazdaság a kínai gazdaság fontos hajtóereje lesz

2019-ben Kínában a digitális gazdaság értéke elérte 3,58 milliárd jüant, aránya a GDP-ben 36,2%-ra emelkedett, és a gyors növekedés szakaszában van. Ebben az évben a makrogazdaság visszaesése és a gyenge piaci kereslet ellenére a digitális új üzleti szolgáltatások várhatóan továbbra is több mint 50%-os növekedést fognak elérni, és a teljes piac mérete 2022-re eléri a 11,35 milliárd jüant.

A közelgő 14. ötéves terv idején a digitális technológiát szélesebb körben és mélyebben fogják alkalmazni. A jövőben Kína a digitális technológiát széles körben használja a gazdasági szabályozásban, a piacfelügyeletben, a szociális menedzsmentben, a közszolgáltatásokban és a környezetvédelemben.

Az idei járványmegelőzési és -ellenőrzési időszakban Kína képes volt hatékonyan megelőzni és megfékezni a járványt, miközben a termelés fejlesztésében és a fogyasztás bővítésében a digitális technológia nagy szerepet játszott. A jövőben a digitális gazdaság fontos mozgatóerő lesz a kínai gazdaság és a világ ipari fejlődése számára. „Szerintem a digitális gazdaság a fő hajtóerő. A jelenlegi járványmegelőzés és -ellenőrzés szempontjából meg kell akadályozni a járványt, újra kell indítani a termelést, valamint bővíteni kell a fogyasztást. E három feladat végrehajtása során a digitális technológiára kell támaszkodni. A 14. ötéves terv vagy hosszabb időben a digitális gazdaság biztosan fontos hajtóerő lesz a kínai gazdaság és a világgazdaság számára. A jövőben sok digitális fogyasztásunk lesz: digitális oktatás, digitális orvosi ellátás, digitális kultúra, intelligens fitnesz, intelligens otthonok és intelligens hordható eszközök. Ezek mindegyike 100 milliárd jüan fogyasztási kapacitással rendelkezik. A jövőben az olyan csúcstechnológia fejlesztésével, mint az 5G, sok lehetőség nyílik a digitális gazdaság fejlődésére” – mondta Jiang Xiaojuan, a Tsinghua Egyetem Közigazgatási Főiskolának dékánja.

A járvány jelentősen előmozdította a digitális technológia alkalmazását. Az emberek otthon maradva online vásárolhatnak élelmiszert, zöldséget és napi szükségleti cikkeket. Az iskolák bezárása után az iskoláknak csak egy hónap kellett az online tanításra való áttéréshez. A vállalkozások teljes mértékben kihasználják a digitális technológiát a felhő alapú iroda megvalósításához és a működés fenntartásához.

A technológia segítette az élet további működését a járvány idején, és elkerülte a közegészségügyi kockázatokat is. Egyre több helyen fogadták el az egészségügyi kódexet, amely lehetővé teszi az illetékes osztályoknak a járvány kockázatának felkutatását és csökkentését.

Az új digitális technológiák továbbra is fejlődnek az egészségügyi ágazatban, és megváltoztatják az orvosi ipart. Az online gyógyszervásárlás népszerű lett, az orvosi távkonzultációs platformok is fellendülnek. Az 5G-s hálózati lefedettség növekedésével széles körben alkalmazzák az olyan szolgáltatásokat, mint a távkonzultáció és az egészségügyi menedzsment, amelyek előnyöket hoznak a távoli területeken tartózkodó és minőségi orvosi erőforrásokkal nem rendelkező embereknek.

A digitális technológiák megváltoztatják a monetáris ipart is. Idén március végén Kína mobilbank-alkalmazásai felhasználóinak száma elérte az 562 milliót, az aktív havi felhasználók száma pedig az 50 milliót. A digitális technológia kényelmesebbé tette a banki üzletet, és kibővítette a pénzügyi intézmények szolgáltatásait is. A kereskedelmi bankok big datát, felhő alapú számítástechnikát és mesterséges intelligenciát alkalmaznak, hogy nagy mértékben javítsák a mikro- és kisvállalkozások, valamint a háztartások pénzügyi szolgáltatásainak képességét. Az internetes pénzügyi technológiai vállalatok is hasonló eredményeket értek el.

A digitális gazdaság fejlesztése rengeteg foglalkoztatási lehetőséget teremhet. A Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia beszámolója szerint 2018-ban a digitális gazdaság körülbelül 19,1 millió munkahelyet teremtett, ami abban az évben a teljes foglalkoztatottság negyedét tette ki. Ez 11,5%-os növekedést jelent. Akik a legtöbb hasznot húzzák, azok a felsőfokú végzettségű fiatalok. A digitalizálás rugalmasságot hozott az új munkaerőpiacra, ezért, bár Kína GDP-növekedése az elmúlt években lassult, a városi munkanélküliségi ráta nem emelkedett jelentősen.

Szeptember végén hivatalosan létrejött a Kína (Peking) Szabadkereskedelmi Kísérleti Zóna. Az átfogó terv szerint a pekingi szabadkereskedelmi zóna végrehajtási területe 119,68 négyzetkilométer, ebből 31,85 négyzetkilométer tudományos és technológiai innovációs terület. Ez a zóna az informatika, a biológia és az egészségügy, a tudományos és technológiai szolgáltatások és más iparágak fejlesztésére összpontosít, és kiépíti a digitális gazdaság kísérleti zónáját.

A digitális gazdaság a pekingi szabadkereskedelmi kísérleti zóna egyik fő jellegzetessége. Fokozza a digitális kereskedelem nemzetközi versenyképességét, ösztönzi a digitális gazdaság új formátumainak és modelljeinek kidolgozását, és nemzetközi információs ipart és digitális kereskedelmi kikötőt épít. Ezzel kapcsolatban Yang Jinbai pekingi polgármester-helyettes jelezte, hogy Peking a globális információs szolgáltatóipar egyik legfejlettebb városa, stabil digitális gazdasági alapokkal és hatalmas piaci alkalmazással rendelkezik. A következőkben Peking a digitális gazdaság és a digitális kereskedelem fejlesztésére összpontosít, nemzetközileg versenyképes információs ipart és digitális kereskedelmi kikötőt épít, és szilárd alapot teremt a digitális gazdaság fejlődéséhez.

Szeptember végén tették közzé a digitális gazdaság következő tíz évéről szóló jelentést. Eszerint a kínai piacon gyorsabb ütemben és mélyebben érint a digitális gazdaság minden olyan iparágat, amely közvetlenebb kapcsolatban áll a fogyasztókkal. Különösen igaz ez a kiskereskedelemre, az e-kereskedelemre, a játékokra, a szórakozásra, a médiára, a pénzügyekre, az oktatásra, az orvoslásra. Azokat az iparágakat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a fogyasztókhoz, például a gépgyártást, viszonylag kevésbé érinti a digitális gazdaság, és a változások viszonylag kicsik és lassúak lehetnek.

A digitális gazdaság fejlődése megváltoztatja a hagyományos feldolgozóipart is, fokozva az automatizálás, az intelligens megoldások, az időben történő reagálás szerepét. „A digitális technológia a jelenlegi fogyasztói oldalról a termelési területre is kiterjed. Most a tárgyak internete nagy sebességű eszközökkel csatlakoztathatja az eszközöket, ily módon minden gyártási folyamatot intelligens irányítás alá helyez és javítja hatékonyságát. A digitális technológia összekötheti az ellátási és a szolgáltatási láncot, majd hatékonyan illeszkedik a gyártási folyamathoz. Ezenkívül a feldolgozó- és a szolgáltatóipar integrált fejlődése a jövőben a digitális technológiára támaszkodik” – mondta Jiang Xiaojuan.

Idén az online konferencia, az online oktatás, az online orvosi szolgáltatás és más szolgáltató iparágak nagy fejlődése megmutatta az online szolgáltatóipar potenciálját. És ez a tendencia csak most kezdődött. A jelentés előrejelzi, hogy a jövőben Kína továbbra is nagy potenciállal rendelkezik a digitalizáció terén az egészségügy, az oktatás, a pénzügyek és a közvetítő szolgáltatások területén.

A Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia által kiadott Fehér könyv a kínai digitális gazdaságról (2020) szerint 2019-ben Kínában a digitális gazdaság mértéke elérte a 3,58 milliárd jüant, aránya a GDP-ben 36,2%-ra emelkedett. 2005-höz képest Kína digitális gazdaságának mértéke 12,7-szeresére nőtt, az összetett éves növekedési ráta 12,6%. A digitális gazdaság a kínai nemzetgazdaság stabil növekedésének legfontosabb hajtóerejévé vált.