Egy új munkakör Kínában – utazóblogger

Hogy mit csinál az, aki utazási úttörőnek áll? Gondolhatnánk, hogy az élete csupa felhőtlen utazásból valamint az útjai során a helyi specialitások végigkóstolásából áll, ám ennél azért valamivel többről van szó. Fontos szerepük van ugyanis abban, hogy a korábban nem ismert turisztikai célpontokra ráirányítsák a figyelmet, így pedig minél több látogatót vonzzanak ezek a helyek. Az utazási úttörő ugyanis a saját közösségi média oldalain részletesen beszámol az útjairól, illetve az úticéljairól képek, videók valamint szöveges leírások formájában. Cserébe azért, hogy különböző formában bemutatják az úticéljaikat, legtöbbször az összes utazási költségüket fedezik, így az úttörők tulajdonképpen ingyen utazhatnak. Nem hangzik rosszul, igaz? Esetleg az Önök fejében is megfordult, hogy munkahelyet váltanának?

Manapság, ha szeretnénk a legtöbbet kihozni az útjainkból, és szeretnénk minél jobban felkészülni egy-egy utazásra, érdemes az utazóbloggerek beszámolóit is átolvasnunk, vagy akár tanácsot kérni tőlük. A legtöbben különböző tippekkel és tanácsokkal szolgálnak azzal kapcsolatban, hogy hol érdemes megszállnunk, mit érdemes enni és mi az, amit feltétlenül látnunk kell.

Egy ilyen, vagy ehhez hasonló foglalkozás korábban elképzelhetetlennek és elérhetetlennek tűnt, ma már azonban egyáltalán nem az. Az utóbbi időben ugyanis egyre több utazási iroda nyitott arra a lehetőségre, hogy utazási úttörők, vagy utazóbloggerek segítségével mutassák be az egyes belföldi, vagy nemzetközi úticélokat, illetve így szervezzenek személyre szabott utakat egyéni, vagy csoportos utazók számára.

Kétféle utazási úttörő, vagy utazóblogger van. Az első típusba azok tartoznak, akik leszerződnek egy utazási irodával és nekik dolgoznak, az iroda útjait mutatják be; míg a másik típusba tartoznak, akik szabadúszóként a saját fejük után mennek és a maguk által megtervezett utakat, az így felfedezett helyeket mutatják be.

A Kanton tartományi Dongguan Ifjúsági Utazási Iroda havonta egy-két utazóbloggert hív meg azért, hogy a segítségükkel mutassák be a még fel nem fedezett úticélokat, vagy a már jól ismert desztinációkat - mondja Huang Zenong, az iroda igazgatója. “Ezek az utazások teljesen ingyenesek a bloggerek számára. Mi fedezzük az összes költségüket, beleértve az étkezést, a szállást, az utazást, a jegyeket, stb. A kiválasztott bloggerek cserébe a közösségi oldalaikon osztják meg az út során gyűjtött élményeiket, illetve bemutatják a legizgalmasabb látnivalókat, valamint részletes leírást adnak az útról” mondja Huang.

Az iroda vezetője szerint a bloggerek kiválasztásakor nem állítottak szigorú feltételeket - bárki, aki betöltötte a 18-at, jelentkezhetett. A lehetőség meghirdetése után két napon belül több mint 1200-an jelentkeztek. Ám a regisztrációs folyamat során leszűkítették a jelentkezők számát - például az alapján, hogy hányan követik őket a közösségi médiában.

Bár elsőre könnyed szórakozásnak tűnhet ez a munka, a turisztikai szakemberek szerint azonban az utazóbloggereknek valójában elég komolyan kell teljesíteniük és valóban meg kell dolgozniuk a lehetőségért. Ahhoz, hogy minél ésszerűbb útiterveket tegyenek közzé a követőik számára, általában a bloggereknek muszáj mindent végiglátogatniuk és megtapasztalniuk, továbbá ésszerű költségtervet kell összeállítaniuk és egy kényelmesen megvalósítható útitervet kell megtervezniük.

Ha például Pekingről szeretne egy minél jobb és hitelesebb útitervet összeállítani az utazóblogger, ahhoz ő magának végig kell látogatni a Tiltott Város mindegyik részét, valamint végig kell mennie a Nagy Fal több mint 10 különböző szakaszán. Ezen kívül végig kell látogatnia jó pár szállodát és ki kell próbálni elég sok éttermet ahhoz, hogy a legideálisabbat ajánlhassa a követői számára. Nem csak arra kell odafigyelnie, hogy az általa felvázolt útiterve izgalmas és élvezetes élményt nyújtson az utazóknak, de nem árt, ha tekintettel van arra is, hogy jól járjanak az útitervében szereplő vállalkozások.

A szabadúszó utazóbloggereknek általában a szenvedélyük az utazás, saját maguk örömére járják a világot. Olyan útvonalakat és helyeket választanak, amelyek a leginkább érdeklik őket és aztán ezekről osztják meg tapasztalataikat a közösségi média felületeiken. Xie Xufeng, a húszas éveiben járó utazóblogger a következőképpen látja a munkáját:

“Legfőképpen azért csinálom ezt, mert imádok utazni. Mondhatni ez a szenvedélyem. Az a titka, hogy szeretni kell azt, amit csinálsz és hajlandónak kell lenned arra, hogy jót csinálj. Szeretném a fotóimon és a cikkeimen keresztül minél több emberrel megosztani a világban lévő sok szépet. A legnagyobb különbség az átlagos turista és az utazóblogger között az, hogy a turista csak azért keresi fel a festői helyeket, hogy képeket készítsen magának emlékbe. Ám utazóbloggerként gyönyörű dolgokat kell felfedezni, de úgy, hogy azokat másokkal is megoszthasd.”

Az utazóbloggerek koncepciója 2011-ben jelent meg Kínában is, amikor a profi bloggerek az élet minden területén cikkeket, videókat és fotókat kezdtek el megosztani. 2016-ban egyre többen vágtak bele az utazóbloggerkedésbe, ahogyan egyre többen kezdtek el utazni Kínában és külföldön egyaránt. Mostanra már olyan profi utazóbloggerek vannak, akiknek millió követője van és akár 10 ezer jüant is megkeresnek egy mindössze 3 napos munkáért. Xufeng egyelőre még nem keres ennyit, igaz, hogy ő mindössze csak 6 hónapja foglalkozik ezzel.

“A legfontosabb az, hogy tudj fényképezni. Továbbá fontos az íráskészség is. Később aztán meg kell tanulnod videókat készíteni. Ezekre mind szükséged lesz. Ha egy étterem hív minket, hogy keressük fel őket, akkor általában ők állják az étkezést. Azonban, ha mi magunk keresnénk fel egy-egy helyet, akkor fizetnünk kell. A bloggerek mindenféle éttermet felkeresnek - a legalacsonyabb kategóriától egészen a legjobbakig. Emellett olyan cikkeket írunk, amelyek segíthetnek, útmutatást nyújthatnak másoknak. Általában az a helyzet, hogy legalább 200 ezer követővel kell rendelkezned ahhoz, hogy ingyen meghívjanak. Fontos kiemelni, hogy a tartalom kulcsfontosságú. Minőségi tartalmat kell közzétenned, legyen szó videókról, fényképekről vagy útibeszámolókról - magyarázza Xufeng.

Van, aki szerint ez egy fantasztikus lehetőség, ami szinte nem is munka, hiszen arról szól, hogy jókat esznek, divatos szállodákban laknak, új dolgokat próbálnak ki és szórakoznak. Azok viszont, akik a megélhetésért csinálják, inkább azt vallják, hogy bár kívülről minden úgy tűnik, hogy rendben van és laza az egész, valójában komoly munka van benne és minden egyes fotó, videó és cikk mögött rengeteg munkaóra van, amit a nézők nem látnak. A Bingqinyuxin néven ismert utazóblogger, aki évente több mint egymillió jüant (vagyis majdnem 50 millió forintot) keres a következőket mondta:

„Sokan nem tudják, hogy ez sok munka. Az igaz, hogy nem kell bejárnom valahová dolgozni 9-től 5-ig, nem kell beblokkolnom a munkahelyemre. Ám, amikor a legtöbben még alszanak, én már a napfelkeltét fotózom, hogy meglegyen a tökéletes kép. Egész nap fotózok és videózok és az előre leszervezett útvonalnak megfelelően látogatok el a helyekre. Az egyik helyről a másikra haladva szerkesztem a fotóimat, írom a cikkeket és ezeket posztolom is aztán a Weibóra és más közösségi média oldalakra. Évek óta nem feküdtem le éjfél előtt. Aztán a másik az, hogy elég nehéz táskákat kell magammal cipelnem. Mindegyik ilyen útra két kamerát és négy lencsét viszek magammal, plusz egy drónt és egy tripodot. Ezek azért nagyon nehezek, nem hiszem, hogy mindenki szívesen cipelne magával ilyen súlyokat egész évben.”

Egy másik szabadúszó blogger, Ning Jing, az elmúlt több mint 10 évben egyedül járta be Kínát, Európát, Északkelet- és Délkelet-Ázsiát. Ő szintén azt mondja, hogy sok olyan helyre jutott el, ahová soha nem jutott volna el és sok fantasztikus élményt gyűjtött. Igaz, hogy sokszor izgalmas, stílusos hotelekben száll meg, amelyken gyönyörű kertje és terasza van, de neki sajnos nincs ideje gyönyörködni a virágokban és a tájakban, hiszen általában késő este ér vissza a szállodába. Még aznap este el kell rendezgetni és megszerkeszteni a fotókat, még este le kell írni a gondolatait és így sokszor előfordul az, hogy még hajnali 2-3 órakor sem jut az ágyba. Lehet, hogy mások arról álmodnak, hogy jókat esznek-isznak, élményekre vadásznak, de ő nem ezt tekinti az életcéljának. Bár szeret utazni, ám amikor munka miatt utazik, akkor az nem egyszerű szórakozás.

Bingqinyuxin szerint bár ez nem könnyű munka, mégis nagyon szereti:

“A csillogás mögött sokszor elmondhatatlan nehézségek vannak. Ahogyan az én példám is mutatja. A legtöbben csak azt látják, hogy bejárom az egész világot és csak repülök állandóan. Ugyanakkor másoknak minden hétvégéjük szabad és van még sok más ünnep az év során, amikor szabadnapjuk van. Nekem nincs szabadságom. Amikor kapok egy feladatot, akkor mennem kell, nincs mese, mert ez a munkám. Hozzáteszem, hogy ezzel együtt még mindig szeretem a munkámat és hiszek abban, amit korábban mondtam, mégpedig, hogy “jobb ezer kilométert utazni, mint tízezer könyvet elolvasni.”