Peking erőfeszítéseinek köszönhetően a 2500 éves Nagy-csatorna új arculatot kapott

A Nagy-csatorna a világ legősibb csatornáinak egyike, amely több mint 2500 éves múltra tekinthet vissza. A 2700 kilométernyi Nagy-csatorna nyolc kínai tartományon és városon halad keresztül, fontos közlekedési út volt az ókori Kínában. A Nagy-csatorna pekingi szakasza 82 kilométer hosszú, és hét városi kerületet érint.

Az utóbbi napokban a 2020-as pekingi Nagy-csatorna Kulturális Fesztivál megkezdte munkáját. A nyolc témában 31 esemény sok fővárosi lakos figyelmét vonzotta. Pekingben már létrejött a Nagy-csatorna maradványainak megóvásának és a kulturális örökségeknek a társadalmi légköre.

A 2020-as pekingi Nagy-csatorna Kulturális Fesztivál idején nyilvánosságra hozták az utóbbi években a Nagy-csatorna maradványainál talált régészeti leleteket, például vízerőművek és ősi templomok maradványait, ezek fontos szerepet játszanak az ókori Kína csatornarendszer kutatásában.

Nagy-csatorna

A Nagy-csatorna pekingi szakasza körülbelül 82 kilométer hosszú. 42 kilométer a Tongzhou kerületben található, ez körülbelül a felét teszi ki a pekingi összhossznak. A Tongzhou kerületben az ősi időkben császári kikötő volt.

2019-ben Tongzhou kerületben megtalálták Luxian járás maradványait a Han-dinasztia idelyéből. A maradványnál feltártak 30 házromot, 10 porcelánkemence romjait és 140 kutat, emellett még a helyszínen találtak több mint 6000 ókori sírt is. Ez nemcsak a kerület, hanem Peking régészeti történelmének is fontos eseménye volt.

Tongzhou kerület kormányzata a fővárosi alközpont kiépítése ellenére rögtön javaslatot terjesztett a felsőbb szervek elé, hogy lebontják a maradvány körüli épületeket, és helyreállítják az eredeti állapotot. Az illetékes szervek erőfeszítéseinek köszönhetően a javaslatot végrehajtották és Luxian járás maradványait jól megóvták.

A javaslat kidolgozásában részt vett Csen Xibo, Tongzhou kerület politikai tanácskozó testületének tagja így nyilatkozott.

„A Nagy-csatorna nemcsak Tongzhou kerület, hanem Peking nevezetessége is. Tongzhou törekszik a fővárosi alközpont kiépítésére, ennek során lebontják a régi épületeket és újakat építenek, de ezzel párhuzamosan több figyelmet kell szentelnünk a történelmi kulturális örökségek védelmének. Valójában a Nagy-csatorna megóvása szempontjából az illetékes szervek már elég erőfeszítést tettek. Szerintem az építkezések során engedniük kell a kulturális örökségek védelmének.”

A történészek rámutattak, hogy Luxian járás maradványai felfedezésének köszönhetően Tongzhou kerület történelme a 2200 évvel ezelőtti Han-dinasztia koráig visszavezethető.

A kulturális maradványok megóvása mellett az utóbbi években Peking nagy figyelmet szentelt a környezetvédelemnek a Nagy-csatorna két partján. Az Északi-csatorna a Nagy-csatorna legészakiabb része, Tongzhou kerületen halad át. Az 1980-as, 90-es években az Északi-csatorna két partján több üzem épült, szennyvizük és hulladékuk egy részét a csatornába eresztették, ez a helyi lakosság vízfogyasztásának nehézségét és a mellékfolyók levágását okozta.

„Nem élhetünk a Nagy-csatorna nélkül. Gyermekoromban már ennek vizét ittam. Régen hajók közlekedtek a csatornán, halásztak is. Ám később a vízminőség rosszabbodott, semmilyen kulturális esemény sem volt” – mondta Zhang Hongfeng, az Északi-csatorna partján fekvő Zhangxin falu egyik lakosa.

Az urbanizáció fejlődésének köszönhetően Peking megerősítette a Nagy-csatorna környezetének javítását és védelmét. Mára Zhangxin falu környéke a Nagy-csatorna erdőparkjainak egyike lett. Zölddé vált a csatorna két partja, és világos lett a víz. A Zhang Hongfeng emlékeiben élő csatorna visszatért.

Nagy-csatorna térképe

Tongzhou kerület kulturális maradványai a Nagy-csatorna mentén fekvő kulturális örökségeknek csak egy része. Eddig 6 tartomány 27 városánál található 27 csatornarész 58 kulturális maradványa került fel a világörökségek listájára. Miután 2014-ben a Nagy-csatornát felvették a kulturális világörökségek listájára, a különböző szintű kínai kormányzatok megerősítették a csatorna igazgatását és védelmét. A Jiangsu tartományi Huaian városban például összesen 2 milliárd jüant fordítottak a Nagy-csatorna helyi szakasza kulturális övezetének kiépítésére.

Az érintett történelmi maradványoknak többnyire az eredeti arculatát óvják meg, egyeseknél parkot és múzeumot létesítettek. Például Tongzhou kerület Luxian járása helyszínén létrehoztak egy múzeumot, amely feladata főleg kiállítások szervezése, a kulturális emlékek megóvása, a történelmi kutatás és a társadalmi oktatás.

Csen Mingjie, a kulturális maradványok igazgatásáért felelős pekingi hivatal vezetője azt mondta, hogy most a kulturális maradványok védelmében a hangsúly a kulturális maradványokról a környezetükre is kiterjed. Peking a környezet védelmén és a régészeti leleteken keresztül továbbra is helyreállítja a történelmi körülményeket, ezzel még jobban megismertetve a közönséget a történelmi légkörrel.

Értesülések szerint a Nagy-csatorna környékén található több kulturális maradványt jól óvják. A Nagy-csatorna pekingi szakászának felső részénél kiépítették a Baifuquan Nagy-csatorna forrásának maradványparkját, a középső részénél a Wanshousi templommal együtt 70 ősi épületet hoztak rendbe.

Mivel a Nagy-csatorna az ókori Kína északi és déli részeit összekötő hajózási út volt, ezért a pekingi szakasz alsó részénél fekvő Randengta-torony a legjellegzetesebb látványosságok egyike a Nagy-csatorna mentén, hiszen ez a világítótoronyként szerepet játszott az útjelzésben. A nyolcemeletes toronynál összesen 2248 bronzcsengő lógott, ez a világ egyik csodája is.

A Nagy-csatorna erdőparkja

Ezzel kapcsolatban Csen Mingjie megjegyezte, hogy az utóbbi években az illetékes szervek újjáépítették a Randengta-tornyot és a lehető legnagyobb mértékben helyreállították az eredeti állapotát, ez is fontos szerepet játszik a Nagy-csatorna kulturális világörökségi státuszra történő pályázásában.

A Nagy-csatorna kulturális övezetének kiépítése mára állami szintű stratégia lett. Xi Jinping kínai államfő az utóbbi napokban a Nagy-csatornát megszemlélve kifejtette, hogy integrálni kell a csatorna mentén lévő kulturális maradványok megóvását és a helyi lakosság életszínvonalának emelését.

Ezzel kapcsolatban He Yunxiang, a Peking Egyetem kulturális és természeti örökségek kutatóintézetének vezetője azt mondta, hogy a Nagy-csatorna kulturális övezetének kiépítése nagy jelentőséggel bír.

„Elsősorban a hagyományos kínai kultúra fellendítése céljából a megóváson keresztül terjesztjük a hagyományos kultúrát. Másodszor, Xi Jinping államfő sürgette, hogy jól óvjuk meg, jól terjesszük és jól használjuk fel a Nagy-csatornát. Emellett az, hogy a biológiai civilizáció próbazónájává építik a Nagy-csatorna kulturális övezetét, még jobban fejleszti a déli víz északra történő szállítása projektjének hatását” - mondta He Yunxiang.