Kőzetgyűjtő holdszondát indított Kína

November végén az ősi kínai holdistennő nyomán Chang'e–5 nevet viselő holdszondát a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta segítségével fellőtték a dél-kínai Hainan-szigeten található Wenchang űrközpontból. Ez a Chang'e nevű ember nélküli holdkutatási program „három lépés” stratégiai tervének harmadik lépése. A három lépés egyébként a „keringés”, a „landolás” és a „visszatérés”. A legfőbb különbség a korábbi holdkutatási küldetésekhez képest, hogy a Chang'e–5 feladata a Holdról kőzetmintákat gyűjteni, amelyek segíthetnek az égitest eredetének és kialakulásának megértésében.

Ou Yangziyuan, a kínai holdkutatási projekt vezető tudósa arról tájékoztatott, hogy a Chang'e–5 négy áttörést fog elérni.

Először is, először gyűjt kőzetmintákat automatikusan a Hold felszínéről.

Másodszor, először száll fel holdszonda a Hold felszínéről.

A harmadik áttörés, hogy a Földtől 380 ezer kilométeres távolságban először valósítja meg a felszálló egység és Hold körüli pályán keringő visszatérő modul közötti dokkolást.

Negyedszer, az első alkalom lesz, amikor közel második kozmikus sebességgel tér vissza a Földre a kőzetmintákat hordozó visszatérő modul.

A Chang'e–5 szonda indításának éjszakáján számos külföldi követ is meghívást kapott megfigyelésre. Vszevolod Bedrickij, az Orosz Nemzeti Repüléstechnikai Vállalat kínai képviselője, Oroszország kínai nagykövetségének tanácsosa nemcsak gratulált a kínai szonda sikeres elindításához, hanem reményét is kifejezte a repülés és űrkutatás területén folytatandó orosz–kínai együttműködésekkel kapcsolatban.

„Szeretnék gratulálni kínai kollégáimnak a Chang'e–5 holdszonda sikeres elindításához. Mindannyian tanúi lehettünk ennek a bravúrnak. Azt gondolom, hogy a jövőre nézve a cseppfolyósított földgázos vagy metános hajtóművek, a kompozit nyersanyagok és az új gyártási technológiák kutatása és fejlesztése lehetővé teszi számunkra, hogy a közeljövőben valóban hatékony, megbízható és újrafelhasználható űrrepülési felbocsátási rendszert szerezzünk be. Ez szintén jobban segít a földön és a Holdon túli felfedezésben, sőt a naprendszer kutatásában és feltárásában. Ezért jobban együtt fogunk működni ügyfeleinkkel és partnereinkkel az űripar közös fejlesztésében, és aktívan teljesítjük kötelezettségeinket a nemzetközi űrkutatási projekt keretében.”

Kína holdkutatási projektjének „keringés, landolás, visszatérés” három lépésének utolsó lépéseként a Chang'e–5 által végrehajtandó sok áttörés rendkívül izgalmas lesz. Különösen a kőzetminták gyűjtése bír nagy jelentőséggel. Mivel az égitestek az emberek számára nem hozzáférhetők, a tudósok már régóta spektroszkópia és rádió révén közvetetten szereztek ismereteket az égitestek anyagi összetételéről és kémiai elemeiről, ennek alapján próbálják megfejteni evolúciójuk történetét. Amennyiben az égitestekről közvetlenül gyűjthetők minták, a tudósok első kézből származó értékes kutatási adatokat szerezhetnek, és jobban megismerhetik az égitestek és az univerzum történetét.

A holdkutatás területén csak az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió gyűjtött több mint 300 kilogramm holdi talaj- és kőzetmintát. Ezek a minták nagymértékben frissítették az emberiség megértését a Hold, a Föld és a Naprendszer eredetéről. 1978-ban Zbigniew Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, amikor Kínába látogatott, 1 gramm holdmintát hozott ajándékba Kínának. Ezt a Hold felszínéről gyűjtötték össze az amerikai űrhajósok az Apollo Projekt keretében. Ez az 1 gramm minta értékes anyaggá vált a kínai tudósok számára, hogy egy ideig tanulmányozzák a Holdat.

Most a Chang'e–5 szonda körülbelül 2 kilogramm holdkőzettel tér vissza a Földre olyan helyről, ahol az emberi szondák még soha nem jártak. Ez kétségtelenül évtizedek óta a legnagyobb mintadarab lesz, amelyet az emberek visszahozzanak egy égitestről. Ezeknek a mintáknak a tanulmányozásával tovább mélyül az emberek megértése a Holdról, és várhatóan meghatározza a Holdon lévő fiatal bazalt életkorát.

„A múltbeli küldetések olyanok voltak, hogy az űrhajósok különböző eszközökkel gyűjtöttek mintákat a Holdon, majd a mintákkal együtt tértek vissza. Vagy, mint a Szovjetunió, egyetlen mintavételi eszközt használtak a mintavételhez, és a minták mennyisége minden alkalommal csak kb. 100-200 gramm volt. Amire most törekszünk, az kilogrammnyi minták összegyűjtése. Tehát a mintavétel módja, a mintavétel mennyisége vagy a dokkolás módja szempontjából a mostani Chang'e–5 küldetéshez hasonló még nem volt a világon” – mondta Peng Jing, a Chang'e–5 szondarendszerének helyettes tervezője.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy mióta egy szovjet szonda 1976. augusztus 18-án gyűjtött holdmintákat, 44 éve nem jött újabb holdminta a földre! Ma a Chang'e–5 holdkőzetgyűjtő küldetést hajt végre, ami jelentős mértékben hozzájárul a holdtudományhoz, sőt az egész mélyűrkutatáshoz, ezt a küldetést nagyon várja a nemzetközi tudományos közösség. Carolyn van der Bogert , a németországi Münsteri Egyetem bolygógeológusa elmondta, hogy technikai szempontból elképesztő képességnek számít a holdminták visszahozása a Földre. James Carpenter , az Európai Űrügynökség kutatója elmondta, hogy ez a repülés valószínűleg jó próba az emberek jövőbeli további felfedezése szempontjából is.

Vajon van egy hordozórakéta a Holdon, ami a felszállásban segíti a Chang'e–5-öt?

Amikor Chang'e–5 befejezi holdmunkáját, hazafelé indul. De nem könnyű hazajönni. Az első lépés a felszállás a Holdról, ami igen nehéz. Mint mindannyian tudjuk, egy hordozórakétának teljes indítótorony-rendszere van a földről történő felszálláshoz, a gyújtási és felszállási pozíciót is pontosan kiszámolták, és a repülési pályát sokszor kiszámították. A Holdról történő felszállás viszont más, hiszen sima felszállási hely nincs, teljes indítótorony sincs. Sőt, a holdi felszíni környezet bonyolult, és a leszállóegység nincs stabil állapotban. Amikor a Chang'e–5 felszáll a hold felszínéről, csak saját magára támaszkodhat, vagyis az önálló pozícionálásra és beállításra van szüksége a felszállás során.

Miután felszállt a Holdról, visszatér-e a Chang'e–5 közvetlenül a földre?

Természetesen nem. Csak a Chang'e–5 felszállója szállt fel a holdról. Lehetetlen, hogy a Chang'e–5 csak a felszállóegységre támaszkodva térjen vissza a földre. El kell repülnie a hold pályájára, kapcsolódnia kell az ott váró visszatérő modulhoz. A holdminták átkerülnek a visszatérő modulba. Több évtizedes gyakorlat után Kína elsajátította a föld körüli pályán történő dokkolást. De a 380 ezer kilométerre lévő holdpályán való összekapcsolódás nemcsak Kínában, hanem az emberi történelemben is először fordul elő.

Kína számára a Chang'e–5 küldetés sikeres végrehajtásával a 2004-ben elindított Chang'e holdkutatási projekt első három szakasza befejeződik. Az első három szakasz tudományos eredményei alapján a kínai tudósok tovább vizsgálják a Hold felszínének domborzatát, az űrkörnyezetet és az erőforrások eloszlását, hogy alapot teremtsenek emberek holdra szállásának és holdbázis építésének. Ez nemcsak a kínai űrkutatás és űrtechnológia, valamint egy sor csúcstechnológiai ipar fejlődését mozdítja elő, hanem kínai hozzájárulást is ad az emberi tudás kincsestárának.