A feltörekvő „fülgazdaság” Kínában

Amikor besötétedik, Ling Yu bekapcsolja a számítógépét, ellenőrzi a mikrofont, majd elmeséli a legfrissebb történeteit - méghozzá az online hallgatóinak. A 25 éves fiatalember ugyanis részmunkaidőben online rádiós műsorokat készít, amelyeket egy kínai audiomegosztó felületre, a Ximalaya FM-re tölt fel.

Ling Yu péntekenként még zenei műsort is feltölt, méghozzá a népszerű NetEase Cloud Music nevű online platformra, Kína egyik legismertebb zenei alkalmazására. “2013-ban léptem fel ezekre a platformokra, akkor kezdtem el megosztani a történeteimet, illetve a különböző zenékkel kapcsolatos véleményemet a hallgatóimmal. Ezeken kívül néha előre fizetett tanfolyamokat és hangoskönyveket is csinálok, amiket szintén feltöltök” - mondja Ling, aki kellemes hangjának és lenyűgöző történeteinek köszönhetően már közel 200 ezer követővel rendelkezik. Ez pedig egyúttal kényelmes jövedelmet is jelent számára.

Mujiu az egyetem elvégzése után gondozóként dolgozott Pekingben, ám azt a munkát egyrészt unalmasnak találta, másrészt pedig a fizetés sem volt valami sok. Nem igazán volt elégedett a havi 3-4 ezer jüanos (vagyis nagyjából 130-180 ezer forintnyi) jövedelmével sem. Ma már azonban főállású podcasterként havonta akár 100 jüant (vagyis több, mint 4,5 millió forintot) is megkeres. 2016 óta már 1190 epizódott rögzített a hangos fantáziaregényből, amely már több mint 160 millió meghallgatással büszkélkedhet a Ximalaya platformon.

Az online hangmegosztás, vagyis az audiostreaming gyorsan elterjedt Kínában. Ma már több mint 10 millió regisztrált műsorvezető található a Ximalaya FM-en - derült ki a vállalat közleményéből. Sok Mujiuhoz hasonló műsorvezető van szerte Kínában, akik számára kimagaslóan jó jövedelmet biztosít az úgynevezett “fülgazdaság”. Kína három legnagyobb audiomegosztó óriása, a Lizhi, a Ximalaya és a Qingting FM komoly versenyt is folytat a legnépszerűbb műsorvezetőkért.

„Több, mint száz műsorvezetővel kötöttünk exkluzív szerződést, akik tízezreket keresnek havonta. Csak 2018-ban egymilliárd jüant fordítottunk a műsorvezetők képzésére. Az árképzést úgy kell elképzelni, hogyha mondjuk egy nyomtatott könyv 50 jüanba kerül, akkor ennek az audio változata 30 jüan. Ebből az összegből a szerzői jog tulajdonosának jut általában 10-30%, míg a műsorvezető szintén 10-30% körül kap”- magyarázza Jiang Feng, a Ximalaya FM alelnöke.

A Ximalaya FM

Tavaly egyébként összesen 1,63 milliárd jüant kerestek a Ximalaya FM műsorvezetői - áll a cég közleményében. Az iiMedia Research adatelemző cég szerint a kínai online audiopiacon a felhasználók száma 2019-ben már elérte a 489 millió főt, ami 2020 végéig várhatóan 542 millióra nő majd. A felhasználók több mint 70%-a fizetett már az online audioszolgáltatásokért, ami azt jelenti, hogy az online audioipar, vagyis a “fülgazdaság” óriási potenciállal bír és további fejlődési lehetőségek rejlenek benne - írja az iiMedia Research.

„Az audioplatformok bevétele a felhasználók által fizetett tagdíjakból áll, ami a felhasználók számától és az előfizetés mértékétől függ. Általában olyan felhasználókról beszélünk, akik kíváncsiak, jelentős tudásvággyal rendelkeznek, így ők lehetnek a platformok jövőbeli növekedésének a motorjai. Az iparág további bővülése pedig elsősorban a különböző audioprogramok minőségétől függ” - magyarázza Zeng Rongfei.

A hangoskönyvek árával kapcsolatban talán egy felmérés nyújt némi képet. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek több, mint 40%-a szerint a 10 jüannál olcsóbb hangoskönyvek a legelfogadhatóbbak. A válaszadók közel 60 %-a úgy véli, hogy a hangoskönyvek ára a nyomtatott könyv árának legfeljebb 30%-a lehet, ami egyébként jóval alacsonyabb a jelenlegi árnál, ami inkább 60% körül van.

Xiong Hui, az iresearch elemzője szerint a hangoskönyvek előállítása speciális körülményeket és komoly szaktudást igényel, ezért az előállítási költség is magas, így valóban nehéz csökkenteni az árukat. Annak ellenére, hogy sok felhasználó drágállja a hangoskönyveket, a számuk folyamatosan nő: míg 2016-ban és 2017-ben az előfizetők aránya csupán alig 1% volt, addig manapság már több mint 5%, ami jól észrevehető növekedést jelent.

Ling Yu szerint a hangoskönyvek és a podcast-ek azért is ilyen népszerűek, mert a felhasználók maguk dönthetik el, hogy mit szeretnének hallgatni. Ráadásul közben akár mással is foglalkozhatnak, ez pedig jobban igazodik az egyre gyorsuló, modern élet elvárásaihoz. “Az online audioplatformok különböző területekről származó tartalmai minden korosztály számára érdekesek és vonzók” - teszi hozzá.

„Nagyon kényelmes megoldás ez, hogyha csak kis szabadidőd van, illetve kevesebb ideig tudsz csak odafigyelni. Mondjuk munkába menet, vagy amikor a liftre vársz, esetleg ebéd közben, egyszerűen csak bekapcsolod és bármikor bele tudsz hallgatni. Vannak műsorvezetők, akik kiválasztják egy-egy könyv lényeges, fontosabb részeit és csak azokat olvassák fel a hallgatóiknak. Nekem általában körülbelül egy hónapba telik elolvasni egy könyvet, míg ha meghallgatom, akkor csak 1-2 napra van szükségem. Körülbelül 200 jüant költök erre évente, szerintem megéri” - mondja egy hölgy, Huang, hozzátéve azt, hogy a videók megtekintéséhez jobb netes elérésre lenne szükség, ám az audioplatformokhoz kevesebb sávszélesség is elég és kevesebb adatot is fogyasztanak.

A Kelet-Kínai Anhui tartományának fővárosában, Hefeiben lakó 63 éves He Hui szintén hozzászokott már ahhoz, hogy inkább hangoskönyveket hallgat a mobilján, nem pedig könyveket olvas. “A fiatalok a tanulmányaikhoz és szórakozásból hallgatnak hanganyagokat, ám nekünk, időseknek is szükségünk van a változatosságra az életünkben” - mondja.

Az iiMedia adatai szerint a hangoskönyveket főleg a fiatalabb generáció hallgatja Kínában. Az összes felhasználó több mint 63%-a 30 évesnél fiatalabb, míg a 24 évesnél fiatalabb felhasználók teszik ki a felhasználók harmadát.

Tovább lendítettek a fülgazdaság fejlődésén a különböző olyan technológiák megjelenése, amelyek révén már a kocsikban és az intelligens otthoni eszközökön is hallhatók az adások.

“Az úgynevezett >szemgazdaság< mindig is egy forró terület volt, rengeteget bámuljuk a különböző képernyőket. Mindenfélét nézünk, a hosszabb anyagoktól a kisfilmeken át egészen videójátékokig, nem csoda, ha elfárad a szemünk. Észrevettük, hogy 2019-ben hatalmas volt az Apple AirPods fülhallgatókra és különböző intelligens hangszórókra a kereslet, óriási mennyiséget értékesítettek. Azt hiszem ez már a fülgazdaság kezdetét jelzi. A jövőben az intelligens hangszórók megtalálhatók lesznek minden háztartásban, emellett vezetés közben is sok mindent hallgatunk, és a Bluetooth fülhallgató is állandóan ott lesz a fülünkben. Úgy tűnik ez valóban a fülgazdaság kezdete. Bízunk benne, hogy a jövőben még jobb növekedés várható” - mondja Lai Yilong, a Lizhi FM alapítója és vezérigazgatója.

A Ximalaya FM által szeptemberben közzétett adatok szintén azt mutatják, hogy a különböző intelligens hangszórók és a különböző járművekben használható audio eszközök egyre népszerűbbek azok körében, akik este szoktak műsorokat hallgatni. Több mint 31 illetve több mint 23 százalékkal növekedtek a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az új piaci trendekhez alkalmazkodva a Ximalaya FM számos autógyártóval, háztartási eszközöket gyártó vállalattal és internetes céggel működik együtt a különböző fejlesztéseken.

Az iFLYTEK, a kínai beszéd- és mesterséges intelligencia (AI) technológiával foglalkozó vállalat emellett számos intelligens audio-terméket is piacra dobott. Mint például a jármű hangasszisztenst, hangszórót és robotot. Liu Qingfeng, az iFLYTEK igazgatóságának elnöke elmondta, hogy az intelligens otthoni rendszerek és az olyan hordozható eszközök, mint az órák, a szemüvegek és az övek egyre növekvő értékesítésével a hang iránti igény is növekedni fog, hiszen a hang alapú interakció jóval természetesebbnek hat az ember és a számítógép között.

„Előreláthatólag az Internet of Things (IoT - a dolgok internete) elmélyíti a hang és a mesterséges intelligencia integrációját, és fellendülést hoz az egész ipari láncnak” – tette hozzá Liu.