A Kínai Társadalomtudományi Akadémia közzétette Kína legversenyképesebb városainak listáját

A napokban publikálta Kína legversenyesebb városainak listáját a Kínai Társadalomtudományi Akadémia. E szerint Peking és Sanghaj holtversenyben az első helyen helyezkedik el.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia átfogóan összegezte 40 nagyobb kínai város 2020-as tőkekapacitását, és arra az eredménye jutott, hogy ezen a soron Peking és Sanghaj egyöntetűen meghaladta a 10 000 milliárd jüant. Emellett a két érintett város befolyásoló ereje is a legnagyobbnak számított 2019-ben.

Peking és Sanghaj - Kína két szupervárosa - évek óta szerepel a legversenyképesebb városok top 10-es listáján. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia utalt arra, hogy a tavalyi év végén a pekingi és a sanghaji tőkekapacitás sokkal magasabb szinten állt más városokéhoz képest. Statisztikai adatok szerint október végén a különböző pekingi pénzügyi szervezetekben lebonyolított forgalmak összege 15 700 milliárd jüan volt, ez több mint 1300 milliárd jüanos növekedést jelent egy év alatt. Ezzel egyidejűleg a sanghaji pénzügyi szervezeteknél lebonyolított forgalom 12 111 milliárd jüan volt, ami a 865 milliárd jüanos bővülést is meghaladja.

Pekinget és Sanghajt Shenzhen 7255 Kanton pedig 5478 milliárd jüannal követi a listán. Az ötödik és a tizedik helyen Hangzhou, Csengdu, Csongqing, Nanking, Tiencsin és Suzhou osztozik. A lista első kilenc legversenyképesebb városának tőkekapacitása egyenként egyaránt meghaladta a 3,000 milliárd jüant.

Zhou Muzhi, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia szakembere, aki egyben a lista egyik szerkesztője is azt mondta, hogy a listát három - gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból - értékelték egy 298 kínai város körében végzett felmérésben.

„A környezet, a társadalom és a gazdaság szempontjából értékeljük a városokat. Az eredmény 27 szempont 178 mutatójának 785 adata alapján született. Emellett az eredménynek 30%-a különböző statisztikai adatokból; 30%-a a műholdas távérzékelés adataiból és a 40%-a az internetes adatokból származott. Azt még fontos megemlíteni, hogy Peking a listán elfoglalt helye az elmúlt három évben nem változott. Ez főleg annak volt köszönhető, hogy Peking levegőminősége jobbra fordult: a levegőminőségi index nagymértékben javult” - mondta Zhou Muzhi.

Csengdu

2012-ben a shenzheni tőkeösszeg még 400 milliárd jüannal alacsonyabb volt a kantoninál, ám mára Shenzhen csaknem 1776 milliárd jüanos többlettel lekörözte Kantont. Emellett Kína négy leggazdagabb tartománya, Guangdong, Jiangsu, Shandong és Zhejiang közül egyedül Shangdong nem tudott várost tenni a top 10-es listára. Shandong két leggazdagabb városa, Jinan a 17., míg Qingdao a 18. helyen áll Kína legversenyképesebb városainak listáján.

Shen Jianguang, a CBN (China Business News) vezető közgazdásza a következőket mondta:

„A tőkeáramlás és annak változása a régió gazdasági és a szektor szerkezeti változását tükrözte. Az utóbbi években a kínai tőke többnyire a központi városokba és a tartományi székhelyekre áramolt.”

Shen Jianguang beszélt arról is, hogy az utóbbi években a feldolgozóiparral foglalkozó kínai városoknak szembe kellett nézniük az exportszerkezet átalakulása által előidézett válsággal; mivel a munkaerő költsége jelentősen emelkedett, az érintett városok fejlődési nehézségekbe ütköztek. Ebben a helyzetben egyre több tőke áramlott a központi városokba és a tartományi székhelyekre, hiszen ezek a városok jól integrálták a mezőgazdasági, a feldolgozóipari és a harmadik szektort, tette hozzá Shen.

„A Kínai Társadalomtudományi Akadémia által a listába választott 40 nagyobb város közül 8 város: Shenzhen, Guiyang, Hefei, Csangsha, Nanking, Zhenghou, Xiamen és Vuhan tőkéjének növekedési üteme meghaladta a 100 százalékot, amelyek egyaránt a központi városokhoz vagy a tartományi székhelyekhez tartoznak, köztük Shenzhen tőkeösszege 180 százalékos növekedési ütemmel ugrott az első helyre” - mondta Shen Jianguang.

Shen Jianguang beszélt arról is, hogy a növekedési ütem szempontjából kiindulva 2012 és 2019 között Shenzhen, Guiyang, Hefei, Changsha és Nanking állt az első öt helyen, de a feldolgozóiparral foglalkozó - például az északkelet-kínai - városok tőkéjének növekedési üteme alacsonyabb volt.

Ezzel kapcsolatban Ding Csangfa, a Xiamen Egyetem gazdasági karának professzora elemzésében kitért arra is, hogy az északkelet-kínai városok fejlődése hosszú ideig az energiatermeléstől függött, de az utóbbi években az energiafogyasztási szektor szigorú válsággal nézett szembe a globális piacon. Ding Csangfa a következőket mondta:

„A makrogazdaság növekedési ütemének lassulása súlyosan befolyásolta az északkelet-kínai gazdaság fejlődését. Emellett a helyi fiatalok többnyire szeretnének vidéken dolgozni, ami kedvezőtlenül hat a helyi fogyasztás élénkítésére és a tőke bevonzására.”

Régiószerkezeti szempontból kiindulva az utóbbi években a délnyugat-kínai és a közép-kínai városok tőkekapacitása gyors növekedést mutatott. Különösen a Jangce folyó felső és középső szakaszánál elhelyezkedő városok tőkeösszege emelkedett kiugró ütemben.

Jelenleg a Jangce-folyó mentén a délnyugat-kínai Csongqing válik központi várossá. Csongqing tartományi szintű városként földrajzi fekvési és közlekedési előnnyel rendelkezik. Ezzel kapcsolatban Cao Qingyao csongqingi polgármesterhelyettes így nyilatkozott:

„Nálunk jó hajózási feltételek találhatók. A Csongqing alá tartozó Neijiang kerület igazán jó vasúti közlekedési erőforrással rendelkezik. A következőkben Csongqingban létrehozzuk a délnyugat-kínai városkört érintő nemzetközi logisztikai csomópontot, hogy még több nemzetközi befektetést vonzzon be. Emellett okosmegoldások használatával elősegítjük a feldolgozóipar fejlődését; modern iparosodással még magasabb szintre emeljük a hagyományos szektorokat.”

A Kína legversenyképesebb városainak listájából az is kiderült, hogy a top 10 közé tartozó több város, például Peking, Sanghaj, Kanton, Shenzhen egyaránt az egy órán belül elérhető városok körébe került. Ez főleg annak volt köszönhető, hogy az utóbbi években Kínában nagy erővel fejlesztik az urbanizációt.

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által közzétett „Modern városkör kiépítéséről szóló beszámoló” szerint Kínában jelenleg tíz húszmilliósnál nagyobb és tizennégys tízmilliósnál nagyobb népességű város található, amelyek az ország területének 6,7%-ával és a népesség 33%-ával rendelkeznek, ám az ezekben előállított GDP meghaladta az ország GDP-jének 54%-át.

Meng Yi, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szóvivője azt mondta, hogy a gazdasági felvirágzás és az egy órán belüli elérhetőség jellemzi a legjobban a versenyképes városokat. A Kína legversenyképesebb városainak listájáról szóló értékelésben részesült 298 város közül 96 város 19 szuper városcsoportban helyezkedik el, emellett még 54 város 24 tízmilliónál is nagyobb népességű városkörből áll. Meng Yit hallják.

„Jelenleg a Peking–Tiencsin–Hebei, a Jangce-folyó deltavidék, és a Gyöngy-folyó deltavidék városkör kiépítése állami stratégiává vált. A Chengdu–Chongqing, a Changsha–Zhuzhou–Xiangtan, és a Changchun–Harbin városkör munkamechanizmusa egyre tökéletesebbé vált. A különböző országrészek harmonikusan fejlődnek. Ennek alapján a jövőben továbbra is törekedniük kell a különböző szektorok közös fejlődésére.”