Mit várhatunk Kína 2035-ig tartó fejlesztési stratégiájától

Kína ismét egy fontos időszakhoz érkezett. Az ország a 13. ötéves terv végéhez ért, így már az újabb ciklusra készül. Hamarosan teljesülnek a korábbi terv céljai, vagyis “a győzelem már a láthatáron van”, ami azt jelenti, hogy sikerült felépíteni a mérsékelten prosperáló társadalmi modelt. A központi hatóságok pedig már felkészülnek a következő, a modernizáció felé vezető 2035-ig érvényes fejlesztési tervekre.

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának novemberben közzétett, a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésre és a 2035-ig tartó hosszú távú célkitűzésekre vonatkozó 14. ötéves terv (2021-2025) javaslatai az ország jövőképét és fejlesztési stratégiáit vázolták fel, ami az innovatívabb, zöldebb és nyitottabb gazdaságra és jobb minőségű növekedésre összpontosít.

A „Gyors és dühös” innováció

Hosszú ideig az innováció hiánya volt a kínai gazdaság „Achilles-sarka”. De az évek óta tartó megalkuvást nem ismerő beruházások és politikai támogatás révén az ország gyorsan elérte azt, hogy nagy és fejlett gazdasággal rendelkezzen.

Az elmúlt öt évben az ország kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásai 1,42 billió jüanról 2,21 billió jüanra emelkedtek. A globális innovációs index rangsorában Kína 15 pozícióval feljebb, a 2015 évi 29. helyről a jelenlegi 14. helyre emelkedett.

Azonban sokkal több tennivaló vár még Kínára, mivel az ország jelentős áttörésekre készül a csúcstechnológiák terén és az azokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú területeken. Arra törekszik, hogy 2035-re a leginkább innovatívabb országok közé tartozzon.

A fejlesztési javaslatok továbbra is hangsúlyozták a technológiai önrendelkezés fontosságát, mint az innováció egyik alapját. Wang Zhigang tudomány-technológiai miniszter az ország három lépését mutatta be ahhoz, hogy tudományos és technológiai nagyhatalommá válhasson:

„A három lépés a tudományos és technológiai innováció felé az, hogy 2020-ban Kína innovációs ország legyen, 2035-re globális vezetővé váljon az innováció terén, 2050-re pedig a világ tudomány-technológiai nagyhatalma legyen. Vagyis, Kína modernizációjának folyamatában a tudományos-technológiai innovációt a legfontosabb pozícióba kell helyezni, amely fontos támogatás, vezető erő és lendület a fejlesztés számára.”

A Huatai Securities kutatócsoport jelentése szerint a technológiai önrendelkezés a történelem során első alkalommal került ilyen fontos pozícióba az ország szempontjai között. Ennek egyik kulcsa az, hogy minél hamarabb teljessé váljon a hazai ellátási lánc, vagyis ne szoruljon rá külföldi eszközökre. Ez a terület lehet ugyanis, amely megalapozza Kína fejlődését, nem mellesleg nemzetbiztonságot is jelent. A technológiai innováció támogatása érdekében nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az ipari stratégiák létrehozásában, a piaci rendszer javításában, és még több céget és vállalkozót kell arra ösztönözni, hogy erre a területre fókuszáljon.

Az innováció nemcsak rugalmasabbá teszi a cégeket és a tágabb értelemben vett gazdaságot a hatalmas bizonytalanságok közepette, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik a zöldebb növekedés ösztönzésében is, amely szintén egy kijelölt cél Kína számára. A fejlesztési javaslatok szerint a környezetbarát munka- és életmódokat tovább fogják fejleszteni, hogy a társadalom minden területére kiterjedjenek, a szén-dioxid-kibocsátás folyamatosan csökken, és alapvető környezeti javulást érhetnek el azért, hogy egy szép Kína fejlődhessen.

A fejlett és felgyorsított nyitás

Kína hosszú ideje elkötelezett a hazai piac megnyitása és a globális gazdasághoz való csatlakozás mellett. A világban lévő egyre összetettebb és bizonytalanabb helyzet azonban nem akadályozta, hanem éppen felgyorsította a kínai gazdaság nyitását.

Az újonnan közzétett fejlesztési javaslatok megerősítették, hogy Kína továbbra is határozottan folytatni kívánja a gazdasági nyitást. Nagyobb hangsúlyt fektetnének az intézmények nyitottságára is, így enyhíteni kívánnak a külföldi befektetésekkel szembeni eljárásokon, továbbá nagyobb döntési jogkört biztosítanának a szabadkereskedelmi övezetek számára.

Kína célja, hogy piacát a világ piacává, a mindenki által megosztott és mindenki számára elérhető piaccá alakítsa. Az idei 3. Kína Nemzetközi Importexpó (CIIE) idején bemutatott nyitási intézkedések, amelyek az importtól tiltott vagy korlátozott technológiák katalógusának rövidítésétől a szellemi tulajdon védelmének megerősítéséig terjednek, elősegítik a további nemzetközi versenyt és együttműködést, ami hosszú távon mind Kína, mind más országok fejlődését szolgálják.

A nemzetközi piacokon való hangsúlyosabb részvétel összhangban áll Kína új fejlesztési elképzelésével, az ún. Kettős keringési stratégiával, amelynek lényege az, hogy a kínai fejlődést a belső gazdaság és fogyasztás táplálja, a külső piacok csak kiegészítést jelentenek ehhez.

Han Wenxiu

„Az új fejlesztési terv semmiképpen sem csökkenti a gazdasági nyitás fontosságát. Inkább a kínai külkereskedelem, a külföldi tőke felhasználása és a kimenő befektetések mértéke fognak tovább bővülni, Kína nemzetközi helyzete is fokozatosan nőni fog, ami fő jellemzője a nagy gazdaságának” – mondta Han Wenxiu, a Központi Bizottság pénzügyi és gazdasági ügyekért felelős tisztviselője.

A valós gazdaság: erős és stabil

Mint a nemzetgazdaság sarokköve, a reálgazdaság az elkövetkező években 2035-ig még kiemelkedőbb szerepet fog játszani. Zhang Yansheng, a Kínai Nemzetközi Gazdasági Csere Központjának vezető kutatója egy korábbi, a COVID-19-járvány által jelentett kihívásokról és lehetőségekről adott interjújában így fogalmazott:

„A világ három fő termelési hálózatát, a kelet-ázsiai, az észak-amerikai és az európai termelési hálózatot egyszerre, nagymértékben érintette a világjárvány, ellátási láncaik, ipari láncaik és értékláncaik súlyos visszaesést szenvedtek el. De egy ilyen közegészségügyi válság mindig hordoz magával lehetőségeket is. Az a fontos, hogy meg tudod-e ragadni az abban rejlő lehetőségeket. Sok ellátási láncban nehéz részt venni, de ha megszakad, akkor egyszerűen pótlást kell keresni. Vagyis ez egy nyitott ajtó arra, hogy belépjünk az ellátási láncokba.” – mondta Zhang, hozzátéve, a világjárvány rávilágított a globális ellátási láncok törékenységére. Emlékeztetett arra, hogy kritikus termékek előállítását belföldön kell tartanunk, és meg kell erősíteni a feldolgozóipart.

Zhang Yansheng

Az elmúlt években Kína komoly hangsúlyt fektetett a reálgazdaság fejlődésére: fellendült a hitelezés a gazdaság különböző ágazataiban és komoly erőfeszítéseket tettek az ingatlanpiaci spekulációk visszaszorítására is.

A Kínai Népi Bank statisztikai adatai szerint a reálgazdaságnak juttatott új jüan-denominált hitelek az első három negyedév során 16,69 billió jüant értek el, 2,79 billió jüannal magasabbak az egy évvel ezelőttinél, és majdnem egyenlők a tavalyi egész évben elért szinttel.

A „világ gyárának” nevezett ország az ENSZ által jegyzett összes ipari kategóriával rendelkezik. A világ több mint 500 féle fő ipari terméke közül Kína 220-ban az első helyen áll a termelési teljesítmény tekintetében. „Erős gazdasági alapok nélkül Kína aligha fejleszthetné az innovációs kapacitásait és aligha növelhetné a technológiai önállóságát”– mondta Zhang Yansheng.

A fejlesztési javaslatok szerint a gazdaság élénkítése érdekében az ország további ipari fejlesztéseket tervez, elősegíti az ipari lánc korszerűsítését és elősegíti a stratégiai jelentőségű feltörekvő iparágakat. „Az erős és stabil reálgazdaság Kínát rugalmasabbá teszi a külső behatásokkal szemben, és elősegíti a tartós és egészséges gazdasági növekedés elérését a jövőben” – tette hozzá.