A bronz lófejszobor visszatért eredeti helyére, a Téli Palotába
A bronz lófejszobor Téli Palotába történő visszatérése alkalmából tartottak ünnepséget a minap a Téli Palota Zhengjue-templomában. A bronz lófejszobor több mint száz év múlva tért vissza a származási helyére. Ez volt az első fontos kulturális örökség, amely külföldről tért vissza a Téli Palotába.
A bronz lófejszobor
„A bronz lófejszobor a Téli Palota irányítása alá került, az első fontos kulturális örökség lett, amely külföldről visszatért a Téli Palotába. Ez a központi kormány, a Hongkongban és Makaóban élő kínai honfitársak, valamint a különböző társadalmi rétegek közös erőfeszítéseinek volt köszönhető. A kulturális örökség hazatérése megfelelt a néptömeg kívánságának, és jó példát mutatott a kulturális örökségek visszatérésének az új korunkban” – mondta az ünnepségen Liu Yuzhu, a kulturális maradványok igazgatásáért felelős kínai állami hivatal vezetője.
A bronz lófejszobor a Qing-dinasztia végén készült, vagyis körülbelül 300 évvel ezelőtt. A kulturális örökség rendkívül fontos történelmi, művészeti, valamint kulturális értékkel rendelkezik. A bronz lófejszobor eredetileg a Qing-dinasztia császári családjának a Téli Palotában fekvő, a 12 állatövet mintázó bronz szökőút fontos része volt. 1860-ban a brit–francia hadsereg elfoglalta Pekinget és a Téli Palotából elrabolta a 12 állatöv bronzszobrai fejeit, amelyek később külföldön elvesztek.
A bronz lófejszobrot először a francia Robert DE SEMALLÉ, Franciaország pekingi nagykövetségének diplomatája 1884-ben vásárolta meg, utána Európába szállította. Aztán körülbelül száz év múlva, 1985-ben került csak újra elő.
A bronz lófejszobrot az olasz Giuseppe Castiglione tervezte, a mű jól integrálta a keleti és a nyugati művészeti és tervezési stílust. A Qing-dinasztia Qianlong császárának uralkodása idején a császári mesterek Giuseppe Castiglione tervezésének megfelelően bronzból készítették el a lófejet. Az igen élethű bronzszobor rendkívül fontos történelmi, művészeti és kulturális értékkel rendelkezik. Emellett a bronz lófejszobor jól megőrződött az elmúlt több mint háromszáz esztendőben, nem látható rajta semmiféle módosításnak a nyoma.
He Hongshen
2007 augusztusában a bronz lófejszobrot a Hongkongi Sotheby's aukciós cég adta el. Amikor a kulturális maradványok igazgatásáért felelős kínai állami hivatalnak ez a tudomására jutott, rögtön arra törekedett, hogy különböző csatornákon keresztül visszakérjék a kínai kulturális örökséget. He Hongshen makaói üzletember vásárolta meg a bronz lófejszobrot, ennek köszönhetően a több mint száz éve elvesztett bronzszobornak sikerült hazatérni. 2019 novemberében He Hongshenék a bronz lófejszobrot a kulturális maradványok igazgatásáért felelős kínai állami hivatalnak adományozták.
He Chaoqiong, He Hongshen lánya a bronz lófejszobor Téli Palotába történő visszatérése alkalmából a közelmúltban tartott ünnepségen videobeszédében többek között ezt mondta:
„A külföldön elvesztett kulturális örökségek visszatérése országunk fellendülését is jelképezi. Ez meghatotta minden hazafias kínai honfitársat. A bronz lófejszobor volt az elvesztett 12 állatöv jegy bronzszobrainak élén, amely külföldről visszatért a származási helyére. Ez nemcsak a történelmi emlékezetet és a nemzeti érzelmeket, hanem a hongkongi és a makaói honfitársak kínai kultúra iránti szeretetét is tükrözi.”
Értesülések szerint most a hazatért bronz lófejszobor a Téli Palota Zhengjue-templomában van kiállítva. Az illetékes szervek több mint 10 millió jüant fordítottak a templom biztonsági rendszerének módosítására.
2020 decemberétől kezdve a bronz lófejszobor hivatalosan „fogadja” a látogatókat. A néptömeg a kiállításon keresztül nemcsak személyesen láthatja a bronz lófejszobrot, hanem megismerkedhetnek a történetével is.
Li Xiangyang, a Téli Palota vezetőhelyettese azt mondta, az, hogy a bronz lófejszobor visszatért a származási helyére, hatalmas jelentőségű. Li Xiangyang annak a reményének is hangot adott, hogy még több elveszett kulturális örökség visszatér a Téli Palotába.
Kína számos kulturális emlékét vesztette el a történelem folyamán. Nem teljes statisztikai adatok szerint az 1840-es ópiumháború óta körülbelül 10 millió darab kínai kulturális maradvány veszett el, amelyek többnyire Európába, az Egyesült Államokba, Japánba és más délkelet-ázsiai országokba kerültek. Emellett az UNESCO által kiadott statisztikai adatok szerint a világ 47 országának több mint 200 múzeumában rejtőzik körülbelül 1,64 millió darab kínai kulturális maradvány. Egyebek között a British Museumban található több mint 90 ezer darab kínai kulturális maradvány. Az amerikai múzeumokban számos kínai jádeedény és szobor rejtőzik. Emellett a japán média számolt be arról is, hogy az 1931–1945-ös kínai–japán háborúban több mint 3,6 millió darab kínai kulturális maradvány került Japánba.
Az utóbbi években a kulturális maradványok igazgatásáért felelős kínai állami hivatal létrehozott egy munkafolyamatot az elveszett kulturális maradványok visszakérésével kapcsolatban, beleértve a diplomáciai, a tárgyalási és a jogi módszereket. De vajon Kína miért nem az állam nevében vásárolja meg a kulturális maradványokat? Ezzel kapcsolatban Huo Zhengxin, a kulturális örökségek megkeresésével foglalkozó szakértő, egyben a Kínai Jogi Egyetem professzora úgy vélte, hogy ez a szuverenitással van kapcsolatban. Ezért nem szabad az állam nevében visszavásárolni az agressziók révén elrabolt kulturális maradványokat.
„A kínai történelemben különböző okok miatt veszett el nagyszámú kulturális maradvány. Rendkívül bonyolult az ezzel kapcsolatos történelmi háttér. Így például a nyugati országok agressziós háborút indítottak Kína ellen, amelyekben elrabolták a kínai kulturális maradványokat. Ezzel kapcsolatban Kína mindig a mellett az álláspont mellett tart ki, hogy nem ismeri el a szóban forgó országok igényét az elrabolt kincsekre. Ebből a szempontból kiindulva, ha az állam nevében vásárolnánk meg az elvesztett kulturális maradványokat, akkor az azt jelentené, hogy elismerjük, a külföldi országoknak törvényesen jutottak tulajdonukba kínai kincsek” – fogalmazott Huo.
„Az utóbbi években a kínai kormány megerősítette a kulturális maradványok külföldről történő visszaszerzésének képességét, beleértve az illetékes nemzetközi egyezmények keretében az évek során 23 országgal írt alá kétoldalú szerződést. Ez a kulturális maradványok sikeres visszaszerzésének egyik fontos oka. Emellett Kína tárgyalásokat folytatott az illetékes országokkal, például Franciaországgal, Olaszországgal és Nagy-Britanniával. Ebben is jó eredményeket értünk el” - mondta Huo Zhengxin.
Becslések szerint az elmúlt több mint 70 évben a különböző kínai szervek és az egész társadalom közös erőfeszítéseinek köszönhetően körülbelül 150 ezer darab kulturális maradvány tért haza külföldről. A korában említett 12 állatöv bronzszobrának fejei közül 8 darabot megtaláltak, ám 4 még valahol rejtőzik a világban. A megtaláltak közül 7 darab a kínai szárazföldön, 1 darab Tajvanon van.