Peking PM2,5 sűrűsége az eddigi legalacsonyabb szintre esett 2020-ban

A múlt nemzeti ünnep idején vetített, a My People, My Homeland című film pénztárbevétele elérte a 2,8 milliárd jüant (127 milliárd forint) a filmnézők száma korlátozásának ellenére. A film öt részből áll, mindegyik Kína bizonyos régiójának történetét mesélte. Az egyik történet az északnyugat-kínai Shaanxi (Sanhszi) tartományban található Mu Us sivatagról, Kína négy legnagyobb sivatagának egyikéről szól. Yu Baimei (Jü Pajmej), a filmrendező közel múltban a filmforgatás során szembenéző nehézségekről beszélt – a mai Mu Us sivatagban már nehéz megtalálni nagy kopár homokos területet.

„A filmben látható homokvihar a különleges hatásoknak köszönhető. A művészeti munkatáraink átmentek Észak-Shaanxi hét megyéjén és végül sem találtak meg a löszfennsíkon megszokott sivatagot vagy kopár területet. Körülnézve csak zöldet láttunk. Annyira hatalmas a változás Észak-Shaanxiban, hogy nehéz sivatagot találni a filmforgatásunkra” – mondta a rendező.

Nemcsak a Mu Us sivatag hamarosan eltűnik a térképből, az északnyugat-, észak- és északkelet-kínai erdei menedéköv programot az ENSZ Környezetvédelmi Programja ökológiai gazdaságának demonstrációs zónájaként tartották fenn a világszerte lévő sivatagok elé, a Saihanba (szajhanpa) erdei farm építői, a Zhejiang (csötyiang) tartományi falvak és városok környezetvédelmi projektje egymást követően elnyerte az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Föld bajnoka díját, amely a környezetvédelmi terület legnagyobb megtiszteltetése. Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója:

„Azt mondom, Kína nagyon nagy erőfeszítéseket tett az ökoszisztéma helyreállítása érdekében. A tíz, tizenöt, húsz évvel ezelőtt mélyen leromlott hatalmas területeket most újra munkaterületre helyreállítják, ahol ezek a területek már nem szürkék és barnák, hanem zöldek” – mondta az ENSZ környezetvédelmi tisztviselője.

Huang Runqiu (Huang Zsuncsiu) ökológiai környezetvédelmi miniszter a közel múltban nyilvánosságra hozott egy sor adatokat az ENSZ biológiai sokféleség csúcstalálkozójának online konferenciáján, amelyek szerint 2009 és 2019 között Kína 70,39 millió hektár erdőt telepített, ezzel az eredménnyel Kína olyan ország lett, ahol az erdőterület-növekedés a legmagasabb a világon.

Az elmúlt három évben közel 500 millió kínai több mint 122 millió fát ültetett az Alibaba által kezdeményezett „Hangyaerdő” nevű jótékonysági projekt keretében, megvalósítva 7,92 millió tonna széndioxid-kibocsátást. A „Hangyaerdő” 2016. augusztusban indult. A felhasználók a tömegközlekedés választása, az elektromos fizetés és más alacsony széndioxid-kibocsátású életmód révén gyűjthetik a „zöld energiát”, amellyel virtuális fát nevelhetnek. A felhasználók 5g „zöld energiát” gyűjthetnek minden online fizetéssel és elektromos fizetéssel, a busz és metró használatával 80g és 52g zöld energiát gyűjthetnek, gyaloglás esetén pedig a mindennapi lépések számától függően változik a gyűjthető zöld energia. Bizonyos mennyiségű energia összegyűjtésekor a felhasználók fákat vásárolhatnak online, és az Alipay az igazi fákat ülteti az elhagyatott régiókba Északnyugat-Kínában. 17,9 kg zöld energiával adományozhatnak egy haloxylon ammodendront, ami megköti a szelet és a homokot. 146,2 kg zöld energiával pedig ültethetnek akár egy fenyőfát is. Ez az érdekes módot jelenleg néhány ázsiai országba is terjedt, így például 2019. júniusban a Fülöp-szigeteken elindult a GCash erdő, amely szintén ösztönzi a saját polgárokat a környezetvédelemben és faültetésben való részvételre.

Emellett az elsivatagosodás megelőzéséről szóló ENSZ-egyezmény akkreditálta Kína elsivatagosodási tapasztalatait, amelyeket a kínai szakértők megosztották Nigériában és Marokkóban is.

Egyre javul a kínai ökológiai környezet és csökken a széndioxid-kibocsátás, amelynek köszönhetően a kínaiak közösségi oldalán egyre ritkábban láthatók a szürke ég, helyette az kék égről szóló fényképek tértek vissza az új normaként. Az utóbbi években a prefektúra szintű városok levegőminőségét mutató PM2,5 sűrűsége folyamatosan csökken. 2020-ben a pekingi PM2,5 átlagos sűrűsége 38μg/ m³-re esett, ami 9,5%-os csökkenést jelent 2019-hez képest, és a legalacsonyabb mérés az adatok 2013-as első összegyűjtése óta – derült ki a pekingi ökológiai és környezetvédelmi hivatal adataiból.

A javult levegőminőség egy lépéssel közelebb került a PM2,5-ellenőrzés 2. szintű nemzeti szabványának való megfeleléshez, amely köbméterenként 35 mikrogram. A PM2,5 leolvasó a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű levegőben lévő részecskéket figyeli, amelyek mélyen behatolhatnak az emberek tüdejébe.

Liu Baoxian (Liu Paohszien), a pekingi ökológia és környezetvédelem ellenőrzési központjának igazgatója elmondta, hogy tavaly a város 276 napot jó levegőminőséggel töltött el, 2013-hoz képest 100 nappal több volt. Liu irodájának statisztikai adatai szerint csak 10 napon volt súlyos légszennyezés, szemben a 2013. évi 58 nappal. Tavaly a PM10 és a nitrogén-dioxid átlagos sűrűsége 56, illetve 29 mikrogram/köbméter volt, mindkettő index körülbelül a 2013-as szám fele, amikor a város hosszan tartó súlyos szmogos időjárásnak volt kitéve.

A "Pekingi kék"

„Az elmúlt években a pekingi levegő minősége jelentősen javult jóval kevesebb szmogos nappal, hajlandóbb vagyok a szabadban edzeni!” – mondta az 56 éves Zhang nevű pekingi lakos.

Jorce Msuya, az ENSZ Környezetvédelmi Program ügyvezető igazgatóhelyettese néhány évig élt Kínában. A kínai levegő minőségének javulása mély benyomást kelt benne:

„Pekingben laktam 2011-2014 között, és első kézből tapasztaltam, hogy a kormány hogyan vállalta el a vezető szerepét a PM2,5 kezelésében. Kína nagy és sokszínű ország, de a fejlődés meglehetősen figyelemre méltó. (Az általuk tett erőfeszítések szempontjából nézve) első a polgárok támogatása és oktatása. Második az előrehaladás nyomon követésének intézkedése és az intézkedések tényleges alkalmazása, valamint annak biztosításában, hogy a kormány, az ipar és a polgárok nyomon követhessék az intézkedéseket. Harmadik a szakpolitikai környezet, amely sokkal zöldebb környezetet teremtett ahhoz, hogy egyes gyártó vállalatok a sokkal tisztább energia felhasználására váltsanak” – mondta Jorce Msuya, hozzátéve, hogy más országok érdemes tanulni Kínától ezeket a tapasztalatokat.

Jorce Msuya

2013-ban a pekingi önkormányzat cselekvési tervet adott ki a lakossági aggodalmak közepette a légszennyezés leküzdésére, ígéretet tett arra, hogy megnyerik a „kék égért vívott csatát” olyan intézkedések révén, amelyek magukban foglalják a széntüzelésű kazánok lebontását, az energiaszerkezet optimalizálását, valamint a magas károsanyag-kibocsátású járművek fokozatos megszüntetését. A város éves szénfogyasztása 2 millió tonna alá csökkent, és a hivatalos adatok szerint a tiszta energia a város teljes energiafogyasztásának 97%-át teszi ki. Tavaly novemberig a városnak összesen 401 ezer új energiájú járműve volt, és Pekingben az összes jármű több mint 60%-a megfelelt a szigorú kibocsátási követelményeknek.

Évek óta Peking együttműködött a szomszédos Tianjin (Tiencsin) és önkormányzattal és Hebei (Höpej) tartománnyal a légszennyezés elleni közös küzdelemben, eddig pozitív eredményeket szerzett. Szakértők szerint azonban a Peking-Tianjin-Hebei régió és a közeli területek nehéz feladattal szembeszülnek a levegőminőség további javításában, mivel a régió légszennyező anyag-kibocsátása még mindig meghaladja környezeti kapacitását.

A pekingi hatóságok megígérték, hogy előmozdítják a regionális együttműködést a légszennyezés csökkentése terén, és 2021-ben tovább csökkentik a széndioxid és egyéb szennyező anyagok kibocsátását, például a PM2,5, az ózon illetve a nitrogén-oxidok.