Kína lett Magyarország legnagyobb befektetője 2020-ban
2020 végén Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette, hogy a kínai shenzheni székhelyű Kedali több mint 14 milliárd forintos beruházást hajt végre Magyarországon.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint ez volt a legnagyobb külföldi befektetés 2020-ban a városban. A projekt megvalósulása érdekében a gödöllői önkormányzat 500 millió forintot fordít a gyárhoz vezető autópálya megépítésére, hogy ezzel is segítsék a létesítmény gyors kiszolgálását.
Li Jianli (Li Tyienli), a shenzheni Kedali Industry elnöke szerint a járvány utáni korszakban több ország fontosnak fogja tartani a környezetbarát fejlesztéseket. Gyorsan nő az elektromos autók piaca Európában, amihez szükség van az akkumulátor ellátóláncra is. Az autóipar Magyarország kiemelt iparának számít, ezért a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy segítse az elektromos autókkal és a tiszta energiával kapcsolatos beruházásokat. Így igyekszik bevonzani a kínai tőkebefektetéseket is. Szijjártó elmondta, hogy az üzemben lítium-ionos akkumulátorok alkatrészeit gyártják majd, amivel 330 új munkahelyet teremtenek. „A kormány 1 milliárd 275 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ennek érdekében” – mondta a sajtótájékoztatón.
A Shenzhen Kedali Industry, a litiumelem- és gépjármű-alkatrészek gyártója
A Shenzhen Kedali a gödöllői beruházást egy éles nemzetközi versenyben nyerte el – tette hozzá Szijjártó. „A Kína által befektetett tőke meghaladja az 5 milliárd amerikai dollárt Magyarországon, és a mai napon több mint 16 ezer magyar munkavállalót foglalkoztatnak a kínai vállalatok” – mondta.
Liu Bo, Kína budapesti nagykövetségének miniszteri rangú kereskedelmi tanácsadója úgy véli, hogy Magyarország kitűnő földrajzi előnnyel rendelkezik, Európa gyártóipari bázisa és logisztikai csomópontja, teljes infrastruktúrával és jó befektetési környezettel büszkélkedik, mindezek nagyon ígéretes kilátást nyújtanak a kínai-magyar együttműködés számára.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kifejtette, hogy Magyarország Európában elsőként írta alá az „Övezet és út kezdeményezés” együttműködési megállapodást Kínával. Magyarország kész továbbra is folytatni mindenféle együttműködést Kínával az „Övezet és út”, valamint a 17+1 együttműködési mechanizmus keretében.
2020-ban összesen 10 projekt valósult meg Magyarországon kínai tőkebefektetéssel. Januártól novemberig a kínai-magyar kétoldalú kereskedelmi volumen meghaladta a 10 milliárd amerikai dollárt, ami 13,6%-os növekedést jelent. Ezzel Kína lett Magyarország legnagyobb külföldi befektető partnere. Ezzel kapcsolatban Qi Dayu, (Csi Dájü) Kína budapesti nagykövete a China Media Group (CMG) tudósítójának adott interjújában elmondta, örömmel látja azt, hogy a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés 2020-ban észrevehetően növekedett a világgazdasági lassulás ellenére. Az utóbbi években a kínai „Övezet és út” kezdeményezés illetve Magyarország Keleti Nyitás politikája több ponton is összefonódott. Orbán Viktor miniszterelnök kétszer is ellátogatott Pekingbe, hogy részt vegyen az Övezet és út nemzetközi csúcstalálkozón. Jelenleg a két ország közötti együttműködések több területen és több szinten is zökkenőmentesen zajlanak.
Qi Dayu nagykövet
„2020 rendkívüli év volt a Kína és Magyarország közötti együttműködés szempontjából. A világjárvány hatásai ellenére a két ország kapcsolata továbbra is erős és eleven az Övezet és út kezdeményezésen belül. A világjárvánnyal szembeni küzdelem legkritikusabb időpontjában beszélt egymással telefonon Xi Jinping kínai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A beszélgetés rámutatott arra, hogyan tud a két ország a leghatékonyabban együttműködni a világjárvány elleni egységes fellépés érdekében. Orbán Viktor a 3. Importexpó megnyitóján tartott videóbeszédében ismét hangsúlyozta, hogy határozottan támogatja az Övezet és út keretében zajló együttműködéseket” – mondta Qi nagykövet.
Az Övezet és út keretében való együttműködéssel kapcsolatban Qi nagykövet kifejtette, hogy a két ország közötti befektetések és kereskedelem gyors ütemben nő, ahogyan egyre több különböző projekt is megvalósul.
„Tavaly (januártól novemberig) a kétoldalú kereskedelmi összvolumen 13,6%-kal növekedett a romló globális helyzet ellenére, 10 kínai tőkével befektetett projektet megvalósítottak Magyarországon. 2020 végéig a Magyarországon megvalósuló kínai tőkebefektetés összértéke meghaladta az 5,5 milliárd amerikai dollárt, ami az egész Kelet-Európának nyújtott kínai tőkebefektetés fele. Magyarország már több éve Kína legnagyobb befektetési célpontja. Tavaly Kína lett Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere továbbá az ázsiai ország számít a legnagyobb importőrnek Magyarországon, illetve első ízben lett Magyarország legnagyobb külföldi befektetője is. Új együttműködési módok és területek jelentek meg” – mondta Qi.
A nagykövet szerint a múltban sok „első” szerepelt a két ország együttműködésében. Azonban a tavalyi év együttműködései azt bizonyítják, hogy ezzel még nincs vége, a jövőben még több „első” lesz majd.
„Tavaly a Kínai Kommunista Párt 19. Központi Bizottságának ötödik plenáris ülését tartottuk, amelyen felvázolták Kína gazdasági és társadalmi fejlesztésének tervét az elkövetkező 5 évre és 15 évre. Kína új fejlesztési koncepciókat fog végrehajtani és aktívan építi majd az új fejlesztési mintákat, ami Magyarország szempontjából tágabb platformot és bőséges lehetőséget jelent a jövőbeli magyar-kínai együttműködéseknek” – mondta a nagykövet.
A német IFO Gazdaságkutató Intézet, a svájci KOF Gazdaságkutató Intézet és az Olaszországi Nemzet Statisztikai Intézet decemberben közösen kiadott gazdasági kilátásról szóló beszámolója szerint a járvány második hullámának hatására az eurózóna gazdasága akár 7,3%-kal is csökkenhet 2020-ban. Kína ebben az évben pedig Európa legnagyobb kereskedelmi partnere lett - meghaladva az Egyesült Államokat. A Handelsblatt című német gazdasági lap szerint Kína jelentősége még tovább nőtt az EU gazdasága számára. Adatok szerint 2020 első 11 hónapjában Kína exportja elérte a 2450 milliárd jüant az unióban, ami 7%-os növekedést jelent. Az EU Kína felé irányuló exportja szintén 1,3%-kal növekedett, ami összesen 1600 milliárd jüant jelent. A gyakorlat bebizonyította, hogy minél nehezebb időszakban vagyunk, annál erőteljesebb a Kína és Európa közötti kölcsönösen előnyös együttműködés, a megszakíthatatlan kapcsolatok sokkal jelentősebbek, mint az, hogy „versenytársakként” tekintsenek egymásra.