A digitális mezőgazdaság jó fegyver a szegénység ellen és csökkenti a járványok hatásait is

A Covid-19 járvány rendkívül negatív hatást gyakorolt a társalomra és a gazdaságra, egyben felgyorsította a gazdaság átalakulását. Ebben a helyzetben még világosabbá vált: a digitális gazdaság a világgazdaság egyik fontos fejlődési iránya. Manapság az olyan technológiákat, mint az 5G, a mesterséges intelligencia (AI), a tárgyak internete (IoT) és a blokklánc, nemcsak a csúcstechnológia részei, hanem egyre inkább ott vannak a hétköznapi élet alkalmazásaiban az utcákon, a termőföldeken, az emberek mindennapjaiban.

Zhao Chunjiang (Csao Csun-csiang), a Kínai Műszaki Akadémia akadémikusa, a mezőgazdaságban alkalmazott információs technológia nemzeti műszaki kutatóközpontjának

igazgatója a közelmúltban kiemelte, hogy a kínai digitális gazdaság értéke 577,8 milliárd jüan, s várhatóan 2025-ben eléri az 1,26 ezer milliárdot. Mint mondta, Kína elkötelezett a digitális technológiák elterjesztése terén, s kiemelten fejleszti a digitális mezőgazdaságot, ami nagy jelentőséggel bír az ágazat magas színvonalú fejlődése szempontjából.

2020 júliusában például egy újfajta epertermesztési eljárással kezdtek kísérletet a Yunnan (Jünnan) tartományi Fumin megyében. A különleges üvegházban az epret nem a földbe ültették, hanem a levegőbe akasztották őket. Megművelésükhöz az üvegházban nem tároltak különféle eszközöket, hanem különböző funkciójú érzékelőket helyeztek el, telepítettek benne. Az epreket mesterségesen termesztették, a fénybeállítást, a szellőztetést és a páratartalmat az AI-technológia felhasználásával állították be.

Öt hónappal később, kihirdették az első kínai „AI-eper” és a hagyományos termesztésű eper közötti verseny eredményeit. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) irányítása alatt, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem és a Pinduoduo.com szakmai honlap által közösen szervezett első digitális termesztési verseny végeredményét tekintve az input-output arány tekintetében az intelligens csoport bizonyult sikeresebbnek, míg a hagyományos gazdálkodók csoportjának gyümölcsei átlagosan ízük és zamatuk alapján jobb értékelést kaptak.

Zhang Zhongjun (Csang Csung-csün), a FAO kínai állandó képviselőjének helyettese rámutatott: a népesség növekedése és a gazdaság fejlődése növeli az élelmiszerek, a mezőgazdasági termékek iránti keresletet, ugyanakkor a mezőgazdaság számos kihívással néz szembe. Ilyenek például a természeti erőforrások degradációja, a biodiverzitás csökkenése, az állat- és növénybetegségek terjedése, valamint az éghajlatváltozás. Kijelentette, hogy e kihívások kezelésének és a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének megvalósításához technológiai fejlődésre van szükség. A mezőgazdasági digitális technológia ezt szolgálja, megváltoztatva az élelmiszer-rendszerünket és a hagyományos termelési módszereket.

„A mobiltechnológia, a távérzékelési technológia és a számítástechnika, mint digitális technológiák elősegítik a termelők, a gazdálkodók számára az információhoz jutást, a termelés növelését és a piacra jutást. Egyúttal elősegítik az ipari lánc és az ellátási lánc egyszerűsítését, a költségek csökkentését és a gazdasági hatékonyság javítását. Ugyanakkor a mezőgazdasági digitális technológia az erőforrások elosztása és a piac optimalizálása révén szerepet játszhat a környezet védelmében is. A mezőgazdaság digitalizálásának lehetőségei sokrétűek, az ágazat pedig rendkívül befogadó.”

Zhao Chunjiang akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális technológia nagy potenciállal rendelkezik a mezőgazdaságban, az AI technológiák nagy mennyiségű adat és algoritmusok alapján hoznak tudományos döntéseket, amelyekkel megvalósítható a többtényezős koordináció és az intelligens irányítás. A mezőgazdasági robotok helyettesíthetik a fizikai munkát és hatékonyan képesek megoldani a hagyományos mezőgazdasági termelésben előfoduló elégtelen fizikai munka, vagy a rossz környezet okozta problémákat. A jövőben a kézi munkaerőtől mentes farmokon a különféle gépek, berendezések segítségével hatékonyan és rendezetten lesznek végrehajthatók az éppen aktuális feladatok.

„Az intelligens mezőgazdaság a mezőgazdasági termelés több elemét integrálja, például a biotechnológiát, az informatikát és az intelligens berendezéseket. Az AI technológia javíthatja a mezőgazdasági gépek intelligencia szintjét, egyúttal a agrárszakemberek képességét a mezőgazdasági termelési rendszerek irányítására és ellenőrzésére; összességében pedig fokozza a munka hatékonyságát” – fogalmazott Zhao.

A mezőgazdasági „big data”, vagyis nagymennyiségű adatállomány feldolgozását lehetővé tevő komplex technológiai környezet a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú alkalmazása. Az adatbányászatok és –elemzések pontosítják a már meglévő mezőgazdasági ismereteket a gazdálkodók számára az interneten keresztül.

A mezőgazdasági robotok a mesterséges intelligencia alkalmazásának másik fontos területét jelentik. Számos induló vállalkozás jelent meg a területen, amelynek láthatóan hatalmas piaci potenciálja van. Előrejelzések szerint várhatóan 2025-ben a globális mezőgazdasági robotpiac mérete eléri 20,6 milliárd amerikai dollárt, az éves növekedési ráta várhatóan 22,8% lesz. A világon jelenleg három típusú mezőgazdasági robot a legelterjedtebb. Nevezetesen a pilóta nélküli traktorok, a fejőrobotok és mezőgazdasági drónok. A fejőrobotokat széles körben használják például Európában, míg a mezőgazdasági drónokat főleg Kínában alkalmazzák.

Leegyszerűsítve: a számítógépek helyettesítik az emberi agyat, a gépek helyettesítik a munkaerőt és a független kutatás és fejlesztés helyettesíti az importot. E három tényező a legfontosabb az intelligens mezőgazdaság fejlődéséhez Kínában.

Zhang Zhongjun, a FAO képviselője jelezte, hogy a digitális mezőgazdasági ültetvényversenyek eredményei az új technológiák és új modellek megvalósíthatóságát igazolták. A FAO a nemzetközi fórumokon be fogja mutatni a digitális mezőgazdaság fejlődésében elért kínai tapasztalatokat. Rámutatott: olyan népes országban, mint Kína, amelynek korlátozott mezőgazdasági erőforrásai vannak, a digitális mezőgazdaság fejlődése különösen nagy jelentőséggel bír a a szegénység visszaszorításában, valamint a járványok hatásainak enyhítésében és természetesen a jövőbeli vidékfejlesztés érdekében folytatott küzdelemben. „A mezőgazdaság digitalizálásának fejlesztésével növelhető a termelés és a hatékonyság, ami szerepet játszhat a szegénység felszámolásában. Kijelenthetjük továbbá, hogy a digitális mezőgazdaság nagyon fontos szerepet játszik a járványmegelőzésben és –ellenőrzésben, valamint az ellátás biztosításában. A vidék újjáélesztésének jövőbeni megvalósításához elengedhetetlen az agráripari lánc korszerűsítése és a mezőgazdaság digitalizálása. A mezőgazdasági digitális technológia révén javulni fognak a gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök.”

Zhang szerint a digitális mezőgazdaság kiépítése a FAO és a kínai kormány közötti együttműködés kulcsfontosságú területe. 2018-tól kezdve egy ENSZ-program keretében fenntartható fejlődési célokat bemutató falvak építése kezdődött meg. 16 szegény kínai faluban indították el a digitális mezőgazdaság programját az „internet+mezőgazdaság+pénzügy” modellen keresztül. A FAO szélesebb körben is be fogja mutatni ezzel kapcsolatos kínai tapasztalatait. „A FAO megkezdte az „Ezer digitális falu” nevű projekt szervezését, amelynek célja 1000 digitális falu felépítése a világon. Mindenki nagy érdeklődéssel figyeli a kínai tapasztalatokat, s a szervezet az ázsiai-csendes-óceáni térségben már ismertetett néhány tanulságos esetet a kínai digitális faluépítés tapasztalataiból. A jövőben is aktívan együttműködünk a kínai kormánnyal és a kínai társadalom különböző rétegeivel, beleértve a magánszektort és a társadalmi szervezeteket is, hogy tovább követhessük a digitális mezőgazdaság fejlesztésének tapasztalatait.”