14. ötéves terv: fókuszban a kulturális és turisztikai ipar integrációja
Kína a jövőre induló 14. ötéves tervében világosan meghatározta kulturális építkezésének céljait, azt hogy az ország miként válhat 2035-re kulturális nagyhatalommá. A kulturális iparágak fejlesztéséhez „menetrendet” és „útitervet” állított össze megállapítva, hogy az ország puha erejének növelésében új szakaszba lép.
Erről Chen Shaofeng (Csen Sao-feng), a Peking Egyetem szakmai kutatóintézetének alelnöke a következőket mondta: az ország 14. ötéves tervének útmutatójában különösen hangsúlyos a kulturális ipar fejlesztése, a kulturális és a turisztikai ipar integrációja, valamint a kulturális és a technológiai ipar integrációja. Különösen is felhívja a figyelmet a kulturális ipar sajátos tartalmára, az alkalmazandó módszerek sokrétűségére, a modern kulturális ipar és a piaci főszereplők felelősségére. Amikor Kína 2035-re kulturális nagyhatalommá válik, a kulturális ipar teljesítménye mellett fontos mutatója lesz a kulturális termékek exportja, csakúgy, mint a szellemi tulajdonjogok aránya. A kulturális ipar fejlesztésével párhuzamosan a kulturális és a turisztikai ipar integrációja terén is fokozott változásoknak leszünk majd tanúi.
A kínai polgárok jövedelmi szintjének növekedésével felgyorsul az új infrastruktúra kiépítése, és az olyan iparágak, mint a kultúra, az idegenforgalom és a kommunikáció tovább integrálódnak. A kínai Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium a napokban közölte a digitális kulturális ipar fejlődési tendenciáit. Ebben a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések (IP/Intellectual Property) mellett arról is szó esett, hogy teljes mértékben ki kell használni az új ipari formákban, például az anime játékokban, az online zenében, az online előadásokban, az online videókban és a digitális művészetben rejlő tartalékokat, elősegítve a kiváló kínai hagyományos kultúra kreatív átalakítását és innovatív fejlesztését. Ennek kapcsán Chen Shaofeng elmondta: kutattuk, hogy miként válhat a hagyományos kultúra mai kulturális termékké. Vagyis a szellemi örökség, a történelmi és kulturális hagyaték, a települések történelmi kultúrája hogyan válhat kulturális, turisztikai termékké. Úgy gondolom, hogy a hagyományos kultúra és a modern kulturális ipar kombinációja a kor nagyon fontos fejlődési iránya.
A kínai idegenforgalom fejlesztése során az egyik meghatározó probléma az, hogy a turisztikai termékek legtöbbje városnézéssel összefüggő objektum, látvány. A Disney parkok jövedelme például azért nagyon magas, mert egy élményszerű termékről van szó. Kína szeretne ebbe az irányba elmozdulni, s több élményt nyújtó turisztikai terméket kínálni. A kultúra és a turizmus összekapcsolása jó lehetőséget teremt az úgynevezett élménytermékek kialakításához. Jelenleg a kínai turizmus bevétele elsősorban a jegyek eladásából származik, míg külföldön jelentős haszonra tesznek szert származékos ügyletekből és a különféle szellemi tulajdonjogok után fizetett díjakból. „Ha meg akarjuk oldani azt a problémát, amit a turisztikai jövedelem színvonalának emelése jelent, akkor a kultúrát hatékonyabban össze kell kapcsolni a turizmussal. A sikeres kulturális turizmushoz létre kell hozni a különböző szellemi tulajdonokat és majd ezek láncolata alkothatja annak lényegi tartalmát. A tartalom terjesztése pedig természetesen lehet online feladat. Az ország a következőkben a kulturális és az idegenforgalmi ipar integrálására fog összpontosítani. A kultúrát az idegenforgalom népszerűsítésére fogjuk használni. A kultúrát és az idegenforgalmat ötvöző termékek viszont nemcsak a helyszínen értékesíthetők, hanem terjeszthetők is. Egyre nagyobb piaci teret nyerhetünk a nemzetközi szerzői jogi versenyben is.”
A Jiangsu (Csiangszu) tartományi Suzhou (Szucsou) város Gaoxin (Kaohszin) kerületében például a „mezőgazdaság, a kultúra és a turizmus” integrált fejlesztése révén arra törekszenek, hogy három éven belül megduplázzák az idegenforgalmi vállalatok számát.
A közelmúltban a Gaoxin kerületi Su (Szu) településen két különleges turisztikai útvonalat indítottak el. Ebben a „kínai hímzésművészet szülővárosa” néven ismert kisvárosban gyűjtik a Su-hímzéseket, kiállításokat szerveznek, könyvesboltok, kávézók nyíltak és a helyben termelt mezőgazdasági termékeket népszerűsítve értékesítik azokat. Su, az internetnek köszönhetően egyre inkább új, népszerű turisztikai célponttá válik.
Zhang Xue (Csang Hszüe) a helyi kreaktív kulturális tevékenység egyik kezdeményezője a kevés férfi hímzésmesterek közé tartozik. Tudósítónknak azt hangoztatta, nem elég ha a kultúrát csak átörökítjük, hanem megújulásra is szükség van. Ez vonatkozik a Su-hímzésekre is, vagyis hogy megjelenésük élénkebb, jelentésük gazdagabb legyen. Zhang hímzett már például hagyományos kínai stílusú fejhallgatót és más termékeket is, amelyek kedveltté váltak a fiatalok körében. Hetente különböző kézműves élményekkel gazdagítja az érdeklődőket, és együttműködik játékcégekkel egyes játékok karakterének, kellékeinek fejlesztésében.
Yang Hua (Jang Hua), a kisváros illetékese arról számolt be, hogy a település fejlesztési koncepciójának része a kulturális tartalmak és turisztikai funkciók, illetve a kulturális turizmus és a kreatív gazdaság összekapcsolása.
A Su-hímzés szülővárosának tudatos kulturális-turisztikai fejlesztése 2017-ben kezdődött meg. A hagyományos Su-hímzés tervezése, gyártása, kiállítása és értékesítése mellé kapcsolódó kulturális és turisztikai létesítményeket építettek, vendégfogadókat nyitottak. Manapság már amikor a hímzők dolgoznak, egyidejűleg online kapcsolatba lépnek a közönségükkel, és lelkesen kínálják eladásra az árujukat. A boltokban különféle helyi, védett, jellegzetes kulturális és kreatív termékek találhatók. A hagyományos Su-hímzés így már összetettebb és változatosabb tartalmat, fejlődési képet mutat.
A szóban forgó kisváros immár Kína 50, kategóriájának leggazdagabb települése közé tartozik, a bevétele 75%-át a hímzőipar adja. Gaoxin kerület a jó példán felbuzdulva tervezi más hagyományos mesterségek újjáélesztését. A Su-hímzés mellé így kerülhet majd a jade faragás, vagy a szőnyegszövés szalmából és mások. Azt tervezik, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést a Jangce-folyó deltájának más, kisebb-nagyobb településeivel is.
Peng Rui (Peng Zsuj), a Tongji (Tungcsi) Egyetem város- és vidéktervezési szakértő oktatója, a vidéki turizmusban élenjáró, szomszédos Shushan (Susuan) faluról így beszélt: a vidéki turizmus nemcsak a helyi ételek kóstolásáról, vagy a mezőgazdasági termékek vásárlásáról szól, hanem lehetővé teszi az utazók számára azt is, hogy közvetlen közelről megtapasztalják a valódi falusi életmódot. Shushan falu földrajzilag két területre oszlik: a déli rész őrzi a mindennapi vidéki élet színhelyeit, míg az északi rész kiváló turisztikai és szabadidős területekben gazdag. Ehelyütt szállodákat is működtetnek, amelyek magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítanak a turisták számára.
Nem messze Shushan falutól, az otthani csatorna szomszédságában van épülőben a Huguan-kikötő projekt, amely a tervek szerint 6 tematikus szakaszra lesz osztva. Már elindult az első szakasza, ami a seri-kultúrát mutatja be a Kínai Köztársaság időszakából.
Az elmúlt években Gaoxin kerület elkötelezte magát a „kultúra+turisztika+technológia” módozatú szisztematikus fejlesztés mellett, és számos kulturális turisztikai vállalkozást és kulturális idegenforgalmi szolgáltató platformot hozott létre. A kerületben már 2312 kulturális vállalkozás működik, köztük 96 nevezhető nagyméretűnek.