Az első krionikai intézet Kínában

2021-02-18 10:25:31

Jelenleg a világon csak négy intézet képes végrehajtani a krionikai hűtést egy emberi testen. Ez egy olyan eljárás, amelyben lefagyasztják az éppen elhunyt emberek testét, abban a reményben, hogy a tudományos fejlődés a jövőben lehetővé teheti számukra az újjáélesztést. A kelet-kínai Shandong tartomány fővárosában, Jinanban fekvő Yinfeng Élettudományi Intézet egyike a négy intézetnek, ahol krionikát alkalmaznak. 2017 óta 10 testet fagyasztottak le folyékony nitrogénben, köztük egy híres vállalkozót, egy 13 éves kisfiút, sőt egy 72 éves asszonyt is.

2017. május 9-én a Jinanban lakó Gui Junminnak (Gui Tyünmin) megcsörrent a telefonja, befutott a várva várt hívás, amelyben a Yinfeng Élettudományi Intézet szakértője tájékoztatta arról, hogy hamarosan végeznek a felesége Zhan Wenlian holttestének 55 órája tartó lehűtésével, ami után folyékony nitrogénbe helyezik a hosszútávú fagyasztás miatt.

Zhan Wenlian és Gui Junmin fiatal korában (Képek forrása: www.thepaper.cn)

Zhan Wenlian és Gui Junmin fiatal korában (Képek forrása: www.thepaper.cn)

Zhan Wenlian az első önkéntes a szárazföldi Kínában, akinek holttestét folyékony nitrogénben fagyasztották le. A következő három évben további 9 önkéntes csatlakozott ehhez az úttörő tudományos kutatáshoz.

A 80-as években Shen Baijun (Sen Bajtyün), a shandongi Yinfeng Élettudományi Intézet alapítója és vezető tudósa hozta létre a krio-orvostudományi osztályt, amely az alacsony hőmérsékletű fagyasztás technikájára és gyógyításra összpontosít. Ezzel Kína a harmadik ország a világon, amely ilyen technológiával rendelkezik - rajta kívül csak az USA és Oroszország kísérletezik ilyesmivel. Az intézet eddig több mint háromszáz beteget vagy annak családját fogadta, akik érdeklődnek a krionikai technológia iránt. Jia Chunsheng (Tyia Csunseng), az intézet jelenlegi vezető-helyettesét hallják:

„2017 augusztusa óta, amikor nyilvánosságra hoztuk az első esetet, eddig összesen 10 alkalommal éltünk a lefagyasztás technológiájával. A világon mindössze négy intézet képes önállóan végrehajtani az emberi test krioprezervációját – az amerikai Alcor, a CI (Cryonics Institute), az orosz KrioRus, és a kínai Yinfeng Élettudományi Intézet. Létrehoztunk egy etikai bizottságot is, ugyanis ez a projekt jogi, orvosi, etikai és vallási kérdéseket is felvete, valamint a rokonságot és az elhunyt szeretteit is érinti.”

Gui Junmin az intézetben meglátogatja a fagyasztásban lévő feleségét (Képek forrása: www.thepaper.cn)

Gui Junmin az intézetben meglátogatja a fagyasztásban lévő feleségét (Képek forrása: www.thepaper.cn)

2015 májusában a 45 éves Zhan Wenliannál egy egészségügyi szűrés során tüdőrákot diagnosztizálták. Mivel addig semmi tünet nem mutatkozott, a férje Gui Minjun egyáltalán nem tudta elfogadni ezt az eredményt. Elküldte a teszteredményt a Pekingben, Sanghajban és Kanadában dolgozó orvos ismerőseinek másodvéleményért, de mindenkitől azonos választ kapott – a feleségének negyedik stádiumban lévő tüdőrákja van, és már csak legfeljebb 6 hónapja volt hátra az életéből.

Nem sokkal később áttétet találtak Zhan agyában. A 2016 évi kínai tavaszünnep után olyan súlyos mértékben gyengültek az életfunkciói, hogy szavakkal már nem tudta kifejezni magát.

Gui Junmin és Zhan Wenlian tizenéves koruk óta ismerték egymást, az egymás iránti szeretet a több mint 20 éves házaséletében napról napra erősödött.

„Egyszer beszéltem a hospice vezetőjével. Annyira nyomorultnak talált engem, hogy megkérdezte, ’mi a terved? Gondoltál már a krionikára?’ Azt hittem, hogy ez a technológia csak külföldön, messze tőlünk létezik. De utánanéztem, és a következő nap már fel is kerestük az intézetet. A szakértőcsapat egy értékelést készített (a feleségemről), megállapították, hogy az állapota megfelel a krionika feltételeinek. Persze voltak kérdéseim – hány évig őrzik így lefagyasztva? Mennyibe kerül az egész? És amikor újjáélesztik őt, mi lesz, ha teljesen egyedül lesz és magányosnak érzi magát? Nem engedhetem el… Még mindig reménykedni kell, hátha valósággá válhat” – mondta Gui.

A vizsgálati eredmények ismeretében Gui végül úgy döntött, hogy személyesen beszél a feleségével.

„Mondtam neki, hogy ’az orvosok egyelőre nem képesek meggyógyítani a betegségedet, de van egy megoldás. Addig alszol, amíg nem képesek gyógyítani a rákot. Akkor aztán felébresztelek. Ezt szeretnéd? Ha ezt akarod, szorítsd meg a kezem, vagy bólogass’. És ő azonnal reagált.” Május 8-án, Gui Junmin és fia együtt lekapcsolták a lélegeztetőgépét.

Shen Baijun, a krionikai kutatólaboratórium alapítója (Képek forrása: www.thepaper.cn)

Shen Baijun, a krionikai kutatólaboratórium alapítója (Képek forrása: www.thepaper.cn)

A 80-as években a krio-orvostudomány gyorsan fejlődni kezdett: Shandong tartományban a Qilu kórház elindított egy kutatási projektet, amelyben a krioterápiát a tüdőrák, a veserák és a bőrbetegség gyógyításában alkalmazták, sőt, később sikerült megmenteniük egy beteg életét úgy, hogy egy mínusz 196 fokra lehűtött tartályban tartották az egyik szervét. Shen Baijun, a krionikai kutatólaboratórium alapítója elmondta, hogy mielőtt krionikai műtétet hajtottak végre Zhan Wenlian testén, a kínai krionikai orvosi csapat - amely egy tucat szakértőből áll a szívsebésztől kezdve az aneszteziológusán át a testen kívüli keringési szakértőig - többször végezett állatkísérletet, szimulálták az egész műtéti eljárást egy vadásztacskón is.

Az orvosi csapat tagjai közérthető módon mutatja be ezt a különleges műtéti eljárást:

„Orvosilag a halálnak három standardja van: az agyhalál, a klinikai halál és a biológiai halál. Krionikát akkor végezhetünk, ha a beteget klinikai halottnak tekintjük, ami azt jelenti, hogy leáll a beteg szívverése és légzése. Bár ilyenkor halottnak mondható, azonban az agyhulláma és a szomatikus idegrendszere még aktív. 5-10 perccel azután, hogy az orvos megállapítja a beteg klinikai halálát, újraindítjuk a vérkeringést. Csökkentjük a testhőmérsékletet, miközben lelassítjuk a véralvadást, a testet és szerveket újjáéleszthető állapotban tartva.”

(Képek forrása: www.thepaper.cn)

(Képek forrása: www.thepaper.cn)

Igazából nagy különbségek vannak aközött, ahogyan alacsony hőmérsékleten tartják az emberi testet és a szerveket. Ugyanis a fagyasztás során az emberi testben lévő víz molekulái kikristályosodnak, amelyek visszafordíthatatlan kárt okoznának az emberi testben, pont úgy mint sok apró éles kés. Ezért a károsodás elkerülése érdekében a hipotermikus műtőben az orvosok a nyaki és combcsonti ütőéren keresztül létrehoznak egy kétutas testen kívüli vérkeringést, amellyel képesek gyorsan lehűteni a testhőmérsékletet 18 fok alá, majd kicserélik a vért egy olyan folyadékkal, ami véd a mélyhűtéstől. Az egész műtéti eljárás általában 5-6 órán keresztül tart. Azután mélyebb hűtésen esik át a test: mínusz 196 fok alá hűtik, ami több mint 60 órát vesz igénybe. Végül a testet egy óriási folyékony nitrogén tartályba helyezik át, ami alkalmas a hosszútávú tárolásra. Fejjel lefelé kerül a tartályba azért, hogy rendkívüli helyzetekben az agy több ideig sértetlen maradjon.

(Képek forrása: www.thepaper.cn)

(Képek forrása: www.thepaper.cn)

Világszerte már több mint 500 emberi test található ehhez hasonló tartályokban lefagyasztva, abban a reményben, hogy amikor sokkal fejlettebb lesz az orvostudomány, egyszer újjáéleszthetik és kigyógyíthatják őket a betegségeikből. A 10 kínai önkéntes közül csak ketten hozták meg önállóan ezt a döntést. A többi esetben a családok döntöttek helyettük.

Gui Junmin és fia is aláírta a megállapodást a krionika kutatási projekthez, azt akarják, hogy amikor feleségét újjáélesztik, valaki ott lehessen mellette. A kínai krionikai intézetet alapítója Shen Baijun és felesége szintén a projekt önkéntesei lettek. „Orvosok, természettudósok vagyunk, készek vagyunk vállalni a kockázatokat. Egyelőre nem vagyunk biztosak abban, hogy az újjáélesztés sikeresen elvégezhető-e, de attól mi még továbbra is hozzájárulásunkat adjuk” – mondták.

Gui Junmin szerint ő és a generációja soha nem tanult a halálról, így amikor valamelyik szerettüktől el kell válni, nem tudják, hogyan kell kezelni a fájdalmat. „Nem azt képzelem, hogy alig 3-5 év múlva már mindenre lesz megoldás, de 20-30 évvel később már több esély van erre. Reménykedem, hogyha elég sokáig élek, akkor látni fogom, ahogy mindez valóra válik” – mondta Gui.