Zökkenőmentesen haladnak a Kína és a KKE-országok közötti nagy projektek

2021-02-19 17:11:45

Az elmúlt években Kína és a kelet-közép-európai országok figyelemre méltó eredményeket értek el az összekapcsolódás területén.

Tavaly novemberben hivatalosan megnyílt a kínai vállalkozás által megépített Budapest–Belgrád-vasútvonal szerb Zemun–Batajnica szakaszának bal oldali vonala, amelynek hossza 10,62 kilométer. Ennek a szakasznak a megnyitása nagy jelentőséggel bír a Budapest–Belgrád-vasútvonal teljes megnyitása szempontjából. Az Övezet és Út közös építésének kulcsfontosságú projektjeként a vasútvonal teljes hossza 350 kilométer. Aleksandar Vučić szerb elnök egyszer azt mondta, hogy a vasútvonal megnyitása nagy jelentőséggel bír Szerbia számára, és kiemelkedő jelentőségű Szerbia jövőbeli fejlődése szempontjából.

„Ez egy olyan ajándék, amelyet a jövő generációinak hagyunk. A Budapest–Belgrád-vasútvonal megnyitása után a két főváros közötti távolság három órán belülre csökken, ami jelentősen javítja az emberek életszínvonalát és lerövidíti a Szerbia és Európa központja közötti távolságot. Jövőben a vasút mentén gyárakat és logisztikai központokat építenek Szerbia gazdasági fejlődése érdekében.”

A Kínai Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint 2020-ban Kína és 17 kelet-közép-európai ország által kötött új projektszerződés értéke elérte az 5,4 milliárd amerikai dollárt, ami 34,6%-os növekedést jelent éves összevetésben. Érdemes megjegyezni, hogy Kína, akárcsak a kelet-közép-európai országok, vállalja az energiamegtakarítás és a káros anyagok kibocsátása csökkentésének felelősségét a Föld jobb jövőjéért. Például a montenegrói Mozura szélerőműprojekt, amelynek építésében közreműködik Kína, 3000 tonnával csökkentheti Montenegró éves szén-dioxid-kibocsátását, A Kína és Magyarország együttműködésével épített kaposvári naperőmű várhatóan évente 130 millió kilowattóra áramot termel, és 120 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete nemrég a Magyar Hírlapnak adott exkluzív interjújában arról tájékoztatott, hogy az elmúlt években gyorsan fejlődött Kína és Magyarország átfogó stratégiai partnersége, a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés minőségében és szintjében is folyamatosan javult, így fontos hajtóereje a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének. A két ország pragmatikus gazdasági és kereskedelmi együttműködése a koronavírus-járvány miatt tavaly elszenvedett sokk ellenére is erős ellenálló képességet és vitalitást mutatott, így mind a beruházások, mind pedig a kereskedelem volumene is gyorsan növekedett. A kínai statisztikák szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly az általános trendek ellenére tudott 14,4 százalékkal növekedni: 11,69 milliárd dollárra rúgott. A harmadik Kínai Kereskedelmi Importexpón megnégyszereződött a kínai és a magyar szerződéskötések értéke. A magyar mezőgazdasági termékek népszerűek a kínai piacon. A tavalyi év végére a magyarországi kínai beruházások összértéke öt és fél milliárd dollár fölé emelkedett, ami Kína és Kelet-Közép-Európa viszonylatának a felét teszi ki. Magyarország több éve már folyamatosan a legfontosabb közép-kelet-európai beruházási célország a kínai cégek számára. Ugyanakkor a tavalyi évre Kína Magyarország harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere lett. A behozatal szempontjából Magyarország számára Kína a második legfontosabb partner, és idén először lett a legnagyobb külföldi befektetővé is.

Hszi Csin-ping kínai államelnök a február elején tartott Kína–KKE-országok csúcstalálkozóján tartott beszédében hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a két fél közötti cserekapcsolatokat és együttműködést a kultúra, az oktatás, az idegenforgalom, a sport, a média, a könyvkiadás, az agytrösztök, az ifjúság és helyi területeken, támogatja a kínai Fudan (Fu Dán) Egyetem magyarországi kampuszának nyitását.

A Földközi-tenger legnagyobb kikötője, a görögországi Pireusz kikötő kiemelkedően fontos program az Övezet és Út építkezés keretében. A koronavírus-járvánnyal szemben a Pireusz kikötő is ellenállt a tesztnek. Mivel a járvány drasztikusan csökkentette a főbb európai kikötők konténeres kereskedelmét, a Pireusz kikötő a tudományos irányításra és műveletekre támaszkodva erős ellenálló képességet és kockázattűrő képességeket mutatott. 2020-ban a kikötő konténeres kereskedelme ugyanakkora lett, mint az előző évben. 2020-ban rekord számú, összesen 12 400 tehervonat közlekedett Európa és Kína között, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Litvánia és Szlovákia a tehervonatok fontos transzferállomássá és végállomássá vált. Idén a Kína és Európa közötti tehervonatok iránti kereslet tovább növekszik. Az adatok szerint januárban a 1165 tehervonat közlekedett, és 109 ezer konténer árut szállított, ami 66%-os, illetve 73%-os növekedést jelent tavaly januárhoz képest, és 9 egymást követő hónapban egy hónap alatt több mint 1000 tehervonat közlekedett. Zhang Jianping (Dzsán Tyien Pin), a Kínai Kereskedelmi Minisztérium Regionális Gazdasági Együttműködési Központjának igazgatója elmondta, hogy az Övezet és Út keretében Kína és a kelet-közép-európai országok közötti összekapcsolódás szélesebb fejlődési kilátásokkal jár:

„A jelenlegi fejlődési szakaszban Kínának és a kelet-közép-európai országoknak számos közös igényük van, például gazdasági szerkezetük átalakítása és korszerűsítése, valamint a magasabb szintű fejlődés előmozdítása. Ezen célok megvalósításához szükségük van az infrastruktúrák összekapcsolására. Kína előnyei az infrastruktúra építésében kiemelkedőek. A kelet-közép-európai országoknak is erős igényeik vannak, ilyenek például a vasutak, az autópályák és a hidak építése, a két fél kiegészítheti egymást. Az Övezet és Út keretén belüli együttműködés javíthatja a közép-kelet-európai országok közlekedési állapotát és hozzájárul, hogy az eurázsiai kontinenst lefedő, afrikai kontinensre is kiterjedő Övezet és Út együttműködési platformot hozzunk létre.”