Óriás léptekkel halad a Jangce-folyó gazdasági övezetének fejlesztése

2021-02-23 09:40:21

Kína leghosszabb folyója, a Jangce főfolyása több mint 6300 kilométer hosszú, egy vízi forgalmi csatorna Kína keleti részén, középen és nyugaton áthaladva. A Jangce fontos helyet foglal el az integrált vízválasztó közlekedési rendszerben és jelentős támogató szerepe van a folyó mentén zajló gazdasági fejlesztésben.

A Jangce-folyó gazdasági övezete érinti Shanghait, Chongqingot, Jiangsut, Zhejiangot, Anhuit, Jiangxit, Hubeit, Hunant, Sichuant, Guizhout és Yunnant (Sanghajt, Csungkingot, Csianszut, Csöcsiangot, Anhuit, Csianghszit, Hupejt, Hunant, Szecsuánt, Kujcsout és Jünnant) összesen 11 tartományt, illetve tartományi jogú várost. Ezek együttes területe 2,05 millió négyzetkilométer, gazdaságuk pedig az ország GDP-jének több mint 40%-át adják. A Jangce gazdasági övezetének fejlesztése Kína nemzeti fejlesztési stratégiájának meghatározó része. A cél, hogy a folyó mentén húzódó térségek saját előnyeiket kihasználva átfogóan és összehangoltan fejlődjenek, végsősoron hogy a helyi emberek gazdagabban és boldogabban éljenek.

A Jangce-folyó gazdasági övezetének fejlesztési tervét 2016 szeptemberében adták ki. Ebben meghatározták az „egy tengely, két szárny, három oszlop és több pont” új fejlődési mintát. Az „egy tengely” a Jangce-folyó vízi útvonalát jelenti, amelyben Sanghaj, Wuhan (Vuhan) és Chongqing (Csungking) városok központi szerepet kapnak elősegítve a gazdasági fejlődést a tengerparttól felfelé. A „két szárny” a Sanghaj-Ruili (Zsujli) és a Sanghaj-Chengdu (Csengtu) autópálya, amelyek a gazdasági övezet fejlesztésének ugyancsak fontos elemei. A „három oszlop” a Jangce-folyó deltájának városait, a Jangce-folyó középső szakaszának városait és a Chengdu-Chongqing városok alkotta három csoportot, úgyis mint három növekedési gócot jelenti. A „több pont” e három települési csoporton kívüli városok támogató szerepére utal.

Öt éve a Jangce-folyó gazdasági övezete mentén folyamatosan zajlik a természeti környezet javítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés átfogó zöld átalakításának programja. A Jangce-folyó gazdasági övezetének környezete az elmúlt években gyökeres változásokon ment keresztül, ezzel együtt a gazdasági és társadalmi fejlődés terén jelentős eredmények születtek.

Ningbo (Ningpo) város a Jangce-folyó gazdasági övezetének fejlesztési céljai között földrajzi elhelyezkedése miatt a „sárkány szeme” elnevezést kapta. Riporterünk ottjártakor Ningbo Zhoushan (Csousan) kikötő Chuanshan (Csuansan) kikötői területén a munkások konténereket rakodtak, emeléseket végeztek. Átlagosan a 24 óra során 33 ezer konténer mozgatsa történik itt meg. Ren Chenggang (Zsen Cseng-kang), a Zhoushan-kikötőben működő Beilun 3. Konténer Kft. illetékese a következőket mondta: a jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy amint egy üres konténer felszabadul, alapvetően egy-két napon belül gazdára talál. Korábban a megszokott folyamat az volt, hogy egy üres konténer körülbelül 4-5 napig várt a sorsára. Most konténerekből hiány van, ezért sokan állnak sorba értük.

2020. december 21-éig a Zhoushan-kikötő éves konténerforgalma meghaladta a 28 millió darabot, ami új rekordot jelent. Ezzel továbbra is a világ élvonalába tartozó kikötőnek számít.

A Jangce-folyó gazdasági övezete ma Kína egyik legnagyobb gazdasági növekedési potenciállal rendelkező régiója. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a térség teljes gazdasági teljesítménye a 2015. évi 42,3%-ról 2019-re 46,5%-ra nőtt Kína egészéhez viszonyítva, és 2020 első három negyedévében tovább nőtt 46,6%-ra. Ebben a feltörekvő ipari ágazatok egyértelmű vezető szerepet játszottak. Az elektronikai ipar, az információs technológia, a berendezésgyártás és más iparágak aránya több mint 50%-ot tettek ki. Luo Guosan (Luo Kuo-szan), a kínai Nemzeti Reform és Fejlesztési Bizottság osztályvezetője arra is rávilágított, hogy az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt a nyitás mértéke a Jangce-folyó gazdasági övezetében. „A Jangce gazdasági övezete egyre nagyobb mértékben integrálódik az Övezet és Út kezdeményezésbe. Megépült Sanghaj város Yangshan-kikötőjének negyedik szakasza és ezzel létrehoztuk a világ legnagyobb és automatizált konténerkikötőjét. Mindeközben a Ningbo Zhoushan-kikötő forgalmát tekintve már a világ legnagyobb kikötőjévé vált: éves forgalma meghaladja az 1,1 milliárd tonnát. Több mint harminc kínai-európai vonatot rakodnak meg ebben az övezetben. Ezzel együtt Nyugat-Kínában felgyorsult az új szárazföldi-tengeri csatorna kialakítása is. 2016 óta a Jangce-folyó gazdasági övezete 8 kísérleti szabadkereskedelmi övezetet és 24 átfogó vámzónát létesített. 2019-ben a régió külkereskedelmi forgalma meghaladta 2 billió amerikai dollárt.”

Ugyancsak felgyorsult a Jangce-folyó gazdasági övezetének komplex közlekedési csatornává alakítása. 2020 novemberéig a gazdasági övezetben a vasút, illetve nagysebességű vasútvonal hossza elérte a 43700, valamint a 15400 kilométert, ami 2015-től számítva 9120, illetve 7824 kilométeres bővülést jelent. Az autópályák hossza elérte a 63700 kilométert, ami 15500 kilométeres növekedést jelent 2015-höz viszonyítva. A Jangce-folyó gazdasági övezetében a vízi utak helyzete is tovább javult. Su Jie (Szu Csie), a kínai Közlekedési Minisztérium tervezési osztályának vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt öt évben több mint 20 víziút-építési projektet hajtottak végre. 2020-ban a Jangce-folyó törzsvonalán a hajók átlagos súlya elérte az 1960 tonnát, ami 42%-os növekedést jelent 2015-hez képest. A rakomány forgalma meghaladta a 3 milliárd tonnát, ami új rekordot jelent.

Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt öt évben a Jangce-folyó gazdasági övezetének környezetvédelme nagy változásokon ment keresztül. Erről szólva Luo Guosan kiemelte, hogy jelentős javulás történt a Jangce-folyó vízminőségében. A Jangce jó vízminőségű szakaszainak aránya a 2016-i 82,3%-ról 2019-re 91,7%-ra nőtt, 2020 januárjától novemberig pedig ez tovább bővült 96,3%-ra. 2020-ra már nem lehetett találkozni az úgynevezett V. osztályba sorolt rossz vízminőséggel.

Ezeken kívül jelentősen javult a települések háztartási szennyvíz és szemétkezelő képessége, valamint számos nagy szennyező és energiafogyasztó vállalkozás leállt. A Jangce-folyón teljes mértékben betartották a tízéves halászati tilalmat, visszafogták a biológiai sokféleség helyzetében tapasztalt romlás tendenciáját. A Jangcéban a folyami delfin egyre inkább láthatóvá vált. Wang Limin (Vang Li-min), a Kínai Tudományos Akadémia Vízi Biológiai Intézetének kutatója ezzel kapcsolatban a következőket mondta: a rücskösfarkú disznódelfin a Jangce-folyó teljes ökoszisztémájának zászlóshajó faja, egyben indikátorfaj is, ami jelzi a Jangce ökoszisztémájának állapotát. Azt tapasztaltuk, hogy a delfinek száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt. Ezt a fejleményt annak tulajdonítjuk, hogy társadalom egészében fokozódott a védelem tudatossága. Ennek mi nagyon örülünk.

Az elmúlt években a Jangce-folyó gazdasági övezetében egyre inkább a magas színvonalú és fenntartható fejlődés folyamata tapasztalható, amely pontosan kifejezi az új fejlesztési koncepciót.

A Jangcéra vonatkozó folyóvédelmi törvényt a 13. Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága hagyta jóvá 2020 decemberének végén, és idén március 1-jén lép hatályba. Ez Kína első ilyen törvénye, aminek köszönhetően a Jangce-folyó védelme új szakaszba lép.

Jövőre egy új, negatív lista életbe léptetésével védik majd a régiót, valamint felgyorsítják az ökológiai helyzreállítás munkálatait, diverzifikálják a beruházásokat, fokozzák a vízi környezet minőségének ellenőrzését és létrehoznak egy korai figyelmeztető mechanizmust, melyek mind együtt erős garanciát biztosítanak a Jangce-folyó gazdasági övezetének további fejlődéséhez.