A következő 5 évben Kína több mint 170 milliárd amerikai dollárnyi árut fog importálni a KKE-országokból

A Kína-KKE vezetők február elején tartott videós csúcstalálkozóján a gazdasági és kereskedelmi együttműködést érintő fontos kezdeményezéseket, intézkedéseket javasoltak és fogadtak el Kína és a közép- és kelet-európai országok vezető képviselői. A kínai Kereskedelmi Minisztérium európai osztályának vezetője Pekingben kijelentette, hogy a következő 5 évben Kína több mint 170 milliárd amerikai dollárnyi árut fog importálni a KKE-országokból. Kína és a közép- és kelet-európai országok elő fogják mozdítani egy közegészségügyi ipari szövetség létrehozását, és fokozzák együttműködésüket az e-kereskedelemben.

A Kína és a KKE-országok közötti kereskedelem volumene 2020-ban meghaladta a 103,4 milliárd amerikai dollárt, első alkalommal lépte át a 100 milliárdos határt. Éves szinten 8,4%-os volt a bővülés, ami több mint négyszerese a kínai külkereskedelem növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti kereskedelem a járvány időszakában is növekedett. Egyrészt a két fél közötti kereskedelmi struktúra jellemzően kiegészíti egymást, másrészt Kína előnyre tett szert a járvány visszaszorításában, a termelés újrakezdésében. Egyedülálló „járványgazdaságot” fejlesztett ki a járvány elleni küzdelem során a KKE-országokkal. Nagyobb kereskedelmi növekedést mértek a közegészségügyi termékek, például a maszkok, a gyógyszerek, a ventillátorok és egyéb termékek tekintetében, aminek jelentős szerepe volt a kereskedelmi forgalom növekedésében.

Zhai Qian (Csaj Csien), a kínai Kereskedelmi Minisztérium európai osztályának vezetője összefoglalójában elmondta, 2012, a Kína-KKE együttműködési mechanizmus létrehozása óta jelentős előrelépés történt Kína és a KKE-országok közötti kereskedelemben, beruházásokban, projektekben, a gazdaságok összekapcsolásában. Sok területen átfogó, széleskörű és többszintű együttműködési helyzetet sikerült kialakítaniuk. Mint fogalmazott, a Kína-KKE vezetők legutóbbi csúcstalálkozója tartalmas volt, sok érdemi megállapodás született. Közülük is kiemelkedik, hogy a következő öt évben Kína több mint 170 milliárd amerikai dollár értékű árut fog importálni a KKE-országokból. „Elmondható, hogy ez a cél nagyon konkrét. A közép- és kelet-európai országok komparatív előnyökkel rendelkeznek a műszaki és elektromos cikkek, az autók és alkatrészek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, a textilipari termékek és egyes nyersanyagok terén. A kínai gazdaságpolitika most elősegíti a termelés és a fogyasztás fejlesztését, nagy lehetőséget teremtve a KKE-országokból történő behozatal bővítésére. Kína kész a Kínai Nemzetközi Importexpót és a Kína-KKE Expót is arra felhasználni, hogy aktívan bővítse az ezekből az országokból származó behozatalt, elősegítse a kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését.”

Tavaly óta a Covid-19 járvány következményeként az érintett országok közös kihívással néznek szembe. Zhai Qian jelezte, hogy Kína nagy mennyiségű orvosi eszközt exportált a közép- és kelet-európai országokba, s néhány KKE-ország komolyan fontolóra vette a kínai vakcina beszerzését. A felek úgy döntöttek, hogy egy közegészségügyi ipari szövetséget hoznak létre, megerősítik az iparpolitikai cseréket, kiépítenek egy ipari együttműködési platformot és elősegítik a kooperációt az orvosi és közegészségügyi területeken. Ezeken kívül a két fél aktívan előmozdítja az együttműködést az e-kereskedelemben. „A járvány új lehetőségeket teremt az e-kereskedelem fejlesztéséhez. A közép- és kelet-európai országok általában fontosnak tartják az e-kereskedelem fejlesztését és jó együttműködést alakítottak ki a kínai vállalatokkal a határokon átnyúló e-kereskedelemben, a tengerentúli raktárak vonatkozásában és más területeken. A mostani csúcstalálkozón elhangzott az a javaslat, hogy hozzák létre a Kína-KKE e-kereskedelmi párbeszéd mechanizmusát. Ez segíteni fogja a felek közti párbeszéd és eszmecsere megerősítését az e-kereskedelem területén, új együttműködési modellek feltárásában, illetve új csatornákat nyit a gazdaság fejlesztésének szolgálatában.”

Zhang Jianping (Csang Csien-ping), a kínai Kereskedelmi Minisztérium Regionális Gazdasági Együttműködési Központjának vezetője rámutatott: a Kína-EU beruházási megállapodásról szóló tárgyalások befejezése és a Kína-EU földrajzi jelzésekről szóló megállapodás aláírása intézményi garanciákat nyújt Kína és közép- és kelet-európai országok számára a nyitottság növelése és a magas színvonalú, kölcsönösen előnyös együttműködés kiépítéséhez. „A Kína-EU beruházási megállapodás tovább növeli mindkét fél jövőbeni beruházásait, a globális ellátási lánc elemei szorosabban fognak kapcsolódni egymáshoz. Ebben a folyamatban a két megállapodás nemcsak előmozdíthatja a szorosabb kétoldalú beruházási kapcsolatokat, hanem bővíti a kétoldalú kereskedelmet is. A jelenlegi új helyzetben az új platformok, új formák és új modellek, mint például az e-kereskedelem, több felhasználási teret kapnak és gyorsabb növekedést fognak elérni.”

Az utóbbi években a Kína és a KKE-országok közötti kereskedelem gyorsan fejlődött, miközben a külkereskedelmi mérleg egyensúlyhiánya mindig is fennállt. 2019-ben Kína 17 közép- és kelet-európai országba irányuló exportja elérte a 70,6 milliárd dollárt, míg az import mindössze 24,82 milliárd dollár volt. Erről Liu Zuokui (Liu Cuo-kuj), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európa Kutató Intézetének közép- és kelet-európai régióját kutató irodájának vezetője megjegyezte, számos KKE-ország törekszik a kereskedelmi deficit csökkentésére. A közép- és kelet-európai országok többségére jellemző, hogy gazdaságukban meghatározó a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítása és szükségük van rá, hogy agrártermékeiket Kínába exportálhassák. Ebben a helyzetben Kína hajlandó gyakorlati intézkedéseket tenni a kereskedelemben mutatkozó hiány enyhítése érdekében. Ezzel elősegíthetik a KKE-országok nyereségérzetének erősítését és bővíthetik a külcsönösen előnyös együttműködést.

Kína a csúcstalálkozón megemlítette, hogy a hagyományos területeken kívül szívesen működik együtt az olyan feltörekvő területeken is, mint a digitális gazdaság, az e-kereskedelem, az egészségipar, a zöld gazdaság és a tiszta energia.