Világszerte már 70 ország vette fel hivatalosan is a kínai nyelvet a nemzeti oktatási rendszerébe

„A kínai nevem Kang Xiaoxin (Kang Siaosin), Üzbegisztánból jöttem. Sanghajban végzem a doktori tanulmányaimat globális tanulmányok területen. 2011-ben kezdtem el kínai filológiát tanulni, amikor egyetemista lettem.”

„Jelenleg sok főiskolában tanítják a kínai nyelvet, sőt, még egyes általános iskolákban is. Én is ilyen suliba jártam, így én is és minden iskolatársam beszél kínaiul” - kínaiul mondja az Oroszországból érkezett Nasia.

Mivel Kína az elmúlt 40 évben folyamatosan megnyílt a világ felé és a gyors fejlődés útján halad, egyre több külföldi választja a kínait olyan idegen nyelvként, amit szeretne elsajátítani.

Tudósítónk a kínai Oktatási Minisztériumból értesült arról, hogy világszerte jelenleg 70 ország oktatási rendszerének része a kínai nyelvoktatás.

A 13. ötéves terv (2016-2020) idején Kína aktívan részt vett az UNESCO, a G20, illetve a BRICS keretében megvalósult többoldalú oktatási együttműködésekben, így a kínai nyelvoktatás jelentősége új szintre lépett.

Liu Jin (Liu Tyin), az Oktatási Minisztérium nemzetközi együttműködés és cserekapcsolat osztályának vezetője a közelmúltban egy sajtótájékoztatón a következő adatokat tárta fel:

„Eddig 70 ország vette fel a kínai nyelvet az oktatási rendszerébe világszerte, ennek köszönhetően immár 25 millióan tanulnak kínaiul világszerte. A 13. ötéves terv idején, a HSK (Kínai jártassági vizsga), illetve az YCT (Kínai nyelvvizsga a ifjúságnak) vizsgákra jelentkező száma meghaladta a 40 milliót, ami azt jelenti, hogy a kínai nyelvoktatás szilárd alapokon nyugszik” – tájékoztatott Liu Jin.

2020 végén Pekingben indult a nemzetközi kínai nyelvoktatással foglalkozó cserehét. A megnyitó ceremónián Tian Xuejun (Tien Süetyün) oktatási miniszter-helyettes elmondta, hogy az elmúlt években a kínai nyelvet tanuló és használó nem kínai anyanyelvű emberek száma megközelítette a 200 milliót. Tian szerint bár a COVID-19 járvány korlátozza az országok közötti kulturális cserét és távol tartja egymástól a világ népeit, az emberek, különösen a fiatalok nyelvtanulás iránti vágya nem enyhült. A járványhelyzet felgyorsította az új technológiák alkalmazását, ami új lendületet adott a nyelvtanulás megújulásához is - októberben hivatalosan is létrehozták a világ első online kínai tanterem hálózatát.

A cserehetet a Peking Egyetem, a Pekingi Nyelvi és Kulturális Egyetem, a Kínai Nyelvtanító Világszövetség valamint több mint 20 egyetem, szakmai intézet, társadalmi szervezet és vállalkozás közösen szponzorálta.

A cél az, hogy közösen létrehozzanak egy olyan online és offline platformot, amelyen a kínaiul tanulók és az oktatók megoszthatják egymással az eredményeiket és a tapasztalataikat, továbbá elmélyíthetik az együttműködéseket és a jövőben közös projekteket szervezhetnek.

A cserehetet több kínai és külföldi szervezet támogatta. Diplomaták és oktatási szakemberek szólaltak fel az új projekttel kapcsolatban. Így beszédet tartott a Pekingi Nyelvi és Kulturális Egyetemnek, Nagy-Britannia pekingi nagykövetségének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a görög Égei-tenger Egyetemnek, az egyiptomi pekingi nagykövetségnek, illetve a Nyelvoktatási és Együttműködési Központnak is egy-egy képviselője.

Ma Jianfei (Ma Tyienfej), a Nyelvoktatási és Együttműködési Központ vezetője szerint ez az együttműködés tovább bővíti a kínai nyelvoktatás “barátainak körét” a világban és így erősítheti a kínai nyelvoktatás vonzerejét.

Liu Li, a Pekingi Nyelvi és Kulturális Egyetem elnöke az interjúban a következőket mondta:

„A kínai nyelvoktatás nemzetközi szintű előretörése nagymértékben támogatja és alátámasztja a kínai egyetemek nyitási stratégiáját a világ felé, ez mindenképpen az egyik legfontosabb pozitívum. A folyamat elsőszámú nyertesei és haszonélvezői természetesen maguk a hallgatók, akik megtapasztalhatják a Konfuciusz Intézetek hálózatán keresztül annak előnyeit, hogy magas színvonalú egyetemek lépnek kapcsolatba egymással az oktatás fejlesztése érdekében.”

Zhong Yinghua, a Kínai Nyelvtanító Világszövetség vezetője szerint a nyelv a legjobb kulcs egy ország megértéséhez, ami így elősegíti a népek közötti kölcsönös megértést, a kulturális akadályok áthidalását és így megvalósulhat a kölcsönösen előnyös, közös építkezés és fejlődés az emberiség érdekében. „A nemzetközi kínai nyelvoktatás rendkívül ígéretes jövő előtt áll” - tette hozzá a szakember.

Nagy-Britanniában az elmúlt években a kínai nyelv is bekerült az általános iskolák és a középiskolák választható kurzusai közé, amelyek szerepelnek a brit egyetemi felvételi vizsgán, vagyis az “A-level” vizsgán. A 2016-ban elindított elit művelő projekt pedig azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig 5000 főiskolai és egyetemi hallgatót tanítanak meg folyékonyan kínaiul beszélni.

„A brit fiatalok számára nagyon fontos, hogy megismerjék Kínát és a kínai kultúrát, valamint megtanuljanak kínaiul” – mondta Matt Burney, a brit nagykövetség kulturális és oktatási attaséja.

A magyarországi helyzetet az is jól jelzi hogyan változott a diákság összetétele a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában és Gimnáziumban az elmúlt 16 évben. A 2004-ben alapított iskola 4 osztállyal, azon belül 87 diákkal indult. Erdélyi Zsuzsanna, az intézmény vezetője szerint akkoriban a diákok szülei főleg a Magyarországon dolgozó kínaiak voltak, de 2008-tól kezdve, miután Kína otthont adott a nyári olimpiának, egyre több magyar diák választotta a magyar-kínai két tanítási nyelvű iskolát. 2019-ben már több mint 480 diák tanult itt 11 különböző osztályban. Közülük 120-an voltak kínaiak, további 30 diák különböző ázsiai országból származott, míg az összes többi pedig magyar gyerek volt.

Guo Jiaming (Guo Tyiaming), az iskola kínai igazgatója szerint 2016 szeptemberében az iskola az eredeti 8 osztályról 12 osztályosra bővült, ami azt jelenti, hogy a diákok az általános iskolától a gimnáziumig, 12 éven át tanulhatnak kínaiul. Az elmúlt években a „Kínai Híd” nevű nyelvi versenyen egyre több nyertes került ki az iskola tanulói közül. A Ruyi (Ruji) kínai névre hallgató magyar tanárnő, aki korábban a Shandong Tanárképző Egyetemen és a sanghaji Fudan Egyetemen tanult, nagyon örül, hogy egyre több gyermek lehet, aki már fiatalon elsajátíthatja a kínai nyelvet. Különösne örömteli ez az ő szemszögéből nézve, aki csak az egyetemi évei óta tanult kínaiul.Elmondta, hogy sok szülő a gyerekeik nyelvanulásának hatására szintén elkezdett kínaiul és a kínai kultúráról tanulni.

Jelenleg négy Konfuciusz Intézet van Magyarországon, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen lévő volt az első az országban. Az ELTE Konfuciusz Intézetét vezető Hamar Imre, 10 évvel ezelőtt, az intézmény alapításakor csak az egyik önkéntes tanár volt. Ma már 32 tanár és önkéntes dolgozik itt, illetve további 28 oktatási központ tartozik hozzájuk, amelyeken keresztül elérnek az ország főbb városaiba is. Évente több mint 2000-en regisztrálnak a tanfolyamaikra. Az utóbbi években a Konfuciusz Intézet kínai tanfolyamokat indított más felsőoktatási intézményekben is, illetve ma már a magyar diákok is választhatják az érettségijükön idegen nyelvként a kínaiat. „Az elmúlt 20 évben nagyon gyorsan fejlődött Kína, ezért ma már egyre többen szeretnének kínaiul tanulni azért, hogy több lehetőségük nyíljon a jövőben” - mondja Hamar Imre sinológus.