Cseresznyetermeléssel a falusi szegénység felszámolásáért

Az elmúlt években a kínai központi és helyi kormányzatok egyaránt nagy erőfeszítésekkel számolják fel az abszolút szegénységet az országban, különösen a hegyvidéki és falusi területeken. A szegénységfelszámolás során a kínai kormány azt hangsúlyozza, hogy a támogatásokat, a segélyeket és a segítségeket az arra rászoruló szegény embereknek, szegény családoknak kell odaadni, ugyanakkor a feldolgozóipar és a termelő iparágak segítségével, tudományos és technológiai módszerekkel támogatják a falusi szegény családok jövedelmének növekedését.

Shaanxi tartomány Kína északnyugati területén fekszik. Cai Yuliang, a kínai Északnyugati Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Egyetem professzora a tartomány sok falvában és megyéjében a Magyarországból behozott cseresznyetermelési technikával segíti a szegény falusi lakosokat a szegénység enyhítésében és a jövedelmek növelésében. Cai professzor interjújából megismerhetjük Shaanxi tartomány cseresznyetermesztéssel történő szegénységfelszámolási programját, valamint a Cai Yuliang professzor és Hrotkó Károly professzor közötti több mint 20 éves tudományos együttműködést.

A cseresznyetermelési programok szegénység enyhítésével kapcsolatos hatásáról Cai Yuliang professzor vidáman mondta: „A mi szegénységenyhítési programjaink eredményei nagyon jók. Korábban mindig azt mondták, hogy a szegény családok mindig sokat akarnak, nemcsak a szegénység enyhítését, hanem mennyasszonyt is kérnek a fiuknak. Ám e két kérdés tényleg összefügg. A szegényekhez nem szeretnek férjhez menni! A cseresznyetermelés növeli a jövedelmet, egy korábbi szegény család például évente 130 ezer jüan bevételre tesz szert, nemrég a fiuk megnősült, így a családalapítási probléma is megoldódott.”

A 2016-ban kidolgozott 13. nemzetfejlesztési tervben Kína azt ígérte, hogy az akkori norma szerinti falusi szegény lakosok mind kijutnak a nyomorból, minden szegény megyében felszámolják a szegénységet, különösen a gyenge természeti környezettel rendelkező területeken. Az országos szegénységfelszámolás határideje akkor 2020 lett. Shaanxi tartomány Kína északnyugati területén fekszik, sok falva a Lösz-fennsíkon található, ahol a földművelési és időjárási körülmények nem kedvezőek a mezőgazdaság számára. Shaanxi tartomány falvaiban nincs bőséges aratás, a lakosok jövedelme alacsony. Ugyanakkor a tartományban sok a falusi lakos, a szegénységfelszámolási munka nehéz. A helyi kormányzat több módszerrel próbálja enyhíteni a szegénységet, az egyik a gyümölcstermesztés. Cai Yuliang professzor elmondta, hogy a különböző gyümölcstermelők közt Kínában már több éve vezető helyen áll a cseresznyetermesztő egyéni gazdaságok átlagjövedelme, ezért ő mindig a cseresznyetermesztést ajánlja a shaanxii falusi lakosoknak a szegénységenyhítés érdekében.

Az 1980-as évek közepén diplomázó Cai Yuliang professzor több éve foglalkozik Shaanxi tartományban gyümölcsfák ültetésével. Az egyetem után a tartomány északi falusi területein tanulmányozta és népszerűsítette az almatermelést, ezért nagyon jól ismeri a helyi mezőgazdasági feltételeket. Például Ansai megyében gyakori a kora tavaszi fagy, ami káros a legtöbb gyümölcsfa virágzására. Ám a későn virágzó cseresznyefajtákat nem zavarja.

„Ansaiban először sárgabarackot próbáltunk termeszteni, mert úgy gondoltuk, hogy szép bevételeket hozna. Ám a program végrehajtása során kiderült, hogy a sárgabarack virágzási ideje általában egy héttel korábban van, mint a cseresznyéé, márpedig a területen nagyon súlyos a kora tavaszi fagy, amely ötévente három évben is jönni szokott. A korai fagy miatt aztán nem lett termés, csak a fák nőttek. Végül későn virágzó cseresznyefajtát próbáltunk ültetni. A késői virágzású cseresznye egy hetet késik a sárgabarackhoz képest, így pont elkerüli a tavaszi fagyokat. A cseresznyefák szépen gyökeret is eresztettek, és már több mint 15 éve hoznak gyümölcsöt” – mondta Cai Yuliang professzor.

Ansai megye cseresznyetermesztési sikere a szomszédos megyéket is ösztönözte, úgyhogy jelenleg az Ansai fölötti egész Yan’an városban a cseresznye lett a legfőbb gyümölcsfajta.

A cseresznyefák ültetése Shaanxi tartomány számára mezőgazdasági, falusi szegénységenyhítési és jövedelemnövelési út, ugyanakkor a globális klímaváltozás miatt a tartomány egyre északabbra levő területein is ültetnek cseresznyefákat.

„A Mó Usz-sivatag szélén, például Jingbian megyében is dolgozunk. Ott korábban Masson fenyőket és nyárfákat ültettek az elsivatagosodás ellen. Arra gondoltunk, hogy talán a cseresznyefák is megélnének. Ha igen, az közvetlen gazdasági hasznot is hoz. A társadalmi, ökológiai és gazdasági profitot három egyesült profitnak hívjuk. Így Jingbian megye sivatagában is cseresznyét termesztünk. 7 éve kezdtünk, és három éve már van cseresznyeszedés is. Mindennek nagyon jó a hatása. Ezért mondjuk, hogy a cseresznyetermesztés egyik hatása a szegénységenyhítés, a másik pedig, legalábbis a sivatagban szerzett eddigi tapasztalatunk szerint, a cseresznye elsivatagosodás elleni hatása. Ezért a helyi cseresznyetermelésnek nagyon jelentős hatása van” – mondta Cai Yuliang professzor.

Kínában van egy közmondás: „A cseresznye nagyon finom, de a cseresznyefákat nehéz gondozni.” Sokáig ez volt a kínaiak hozzáállása a cseresznyéhez. Hiszen korábban a kínaiak által fogyasztott cseresznyék általában a Yunnanból, Guizhouból és Szecsuánból származó vadcseresznyék voltak. Ezek kis szemű gyümölcsök, nem lehet hosszan eltartani őket. Az 1980-as évek óta bevezetett reform és nyitás politika után a nyugati országokban termelt nagy szemű cseresznyefajtákat is elkezdtek behozni Kínába. Cai Yuliang professzor kezdetben a Shaanxi Tartományi Mezőgazdasági Tudományos Akadémián dolgozott, amely egy ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) révén 1996-tól kezdve részt vett a gyümölcsfák betegségmentes, diverzifikációs szaporítási programjában. Cai Yuliang professzor a program végrehajtása során ismerkedett meg Hrotkó Károly professzorral, aki nemzetközileg is ismert magyar cseresznyetermesztési szakértő, és a shaanxi program nemzetközi tanácsadója volt.

Amikor Hrotkó Károly professzor először Kínába látogatott, Cai Yuliang kísérte el őt a Shaanxi tartománybeli Ansai megyébe. Cai professzor szerint Hrotkó professzor e látogatásának köszönhetően Ansaiban a cseresznyetermesztés már több mint 17 éve jól fejlődik. Emellett az ENSZ fejlesztési programjának végrehajtása érdekében Shaanxi létrehozott egy tartományi gyümölcsöket kutató központot, ahol van egy gyümölcsfa-ültetési kísérleti telep is. Cai professzor elmondása szerint az elmúlt több mint 20 év során majdnem minden évben látogattak magyar szakértők Kínába, Shaanxiba. Hrotkó Károly professzor növelte Shaanxi tartomány és Kína cseresznyetermesztési színvonalát. 2015-ben a kínai kormány baráti nagydíjjal tüntette ki Hrotkó Károly professzort.

„Miért segít Shaanxiban, illetve az egész északnyugat-kínai területen? Hiszen a magyarországi időjárási feltételek nagyon hasonlítanak az ittenihez, nyáron igen száraz, a föld is középesen lúgos. Ezért is tudja a saját technikáját népszerűsíteni nálunk. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szeretné segíteni a gyümölcstermelőinket, hogy nagyobb legyen a jövedelmük. És tényleg segített is. Együttműködött velünk, például a betegségeknek ellenálló fajták nemesítésében, amelyeket már több mint 20 éve népszerűsítünk. Ilyen cseresznyefák már több mint 100 ezer mu nagyságú területen teremnek, a gyümölcstermelőknek pedig egy mu után átlag 10 ezer jüan az éves jövedelmük” – mondta Cai Yuliang professzor.

A Cai és Hrotkó professzor közötti több mint 20 éves tudományos és technikai együttműködések sok eredményt értek el. Északnyugat-Kínában, ahol Shaanxi tartomány is fekszik, télen hideg van, valamint nagy területeken sós-lúgos a föld, ezért itt hidegtűrő cseresznyefajtára van szükség. A két professzor által nemesített két fajta jól alkalmazkodik az északnyugat-kínai feltételekhez, nagy a terméshozamuk, ugyanakkor ritka náluk a gyökereik betegsége. A két professzor továbbra is szorosan együttműködik új cseresznyefajták nemesítésében, a cseresznyefák betegségeinek ellenálló fajták szaporításában, illetve a cseresznyefák új metszési és művelési módszereinek kutatásában. Ez utóbbi téren egy országos szintű szabadalmat is kifejlesztettek.

A Cai Yuliang és Hrotkó professzor közötti együttműködés a két fél egyeteme közötti együttműködéseken keresztül zajlik. A kínai Északnyugati Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem között is vannak együttműködési kapcsolatok, tudományos és technológiai kutatásokat, valamint szakértői képzéseket is folytatnak. A kínai Északnyugati Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Egyetem MA- és PhD-ösztöndíjasai Magyarországon is tanulnak.

Kínában a cseresznyét hagyományosan főleg nyersen fogyasztják. A cseresznyelekvár, a cseresznyepálinka, az aszalt cseresznye vagy a cseresznyeital még nem olyan népszerű, mint Európában és Amerikában. Ám Cai Yuliang professzor már elkezdte kutatni a cseresznyefeldolgozási technikákat. Már létrehozott egy cseresznyéből szeszes italt készítő üzemet, amely megkapta a hivatalos engedélyt cseresznyelikőr gyártására. Cai bízik abban, hogy a kínai gazdaság fejlődésével a kínaiak fogyasztási szokásai is átalakulnak, így a cseresznye feldolgozása is fejlődni fog, és a cseresznyéből készült új termékek is folyamatosan megjelennek az üzletekben. Ez még jobban segíti majd a kínai cseresznyetermelőket, különösen a szegény falusi termelőket a jövedelmük növelésében és a szegénységük enyhítésében.