Összehangolt fejlesztés a tudatos kínai környezetvédelem hátterében

Kína a 13. ötéves tervének időszakaszában jelentős eredményeket ért el az ökológiai civilizáció felépítésében; a természeti környezet állapota sok tekintetben javult. Kínaiak és külföldiek egyaránt nagyra értékelik Kína lépéseit és eredményeit a környezetvédelemben.

Az utóbbi években a dél-kínai Shenzhen (Sencsen) város tudatosan törekedett arra, hogy feltárja a gazdaság, a társadalom és a környezet összehangolt fejlesztésének fenntartható útját. A városnak sikerült magas színvonalú gazdasági és társadalmi fejlődést elérnie, s emellett az ökológiai környezet magas szintű védelmét is kialakította. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2019 végéig Shenzhenben a zöld terület 101,8 ezer hektár volt, a városi szennyvíztisztítás aránya 97,72%, a háztartási szemét ártalmatlanításának aránya 100%. A helyi tervek szerint 2025-ig több mint 600 közösségi kertet építenek. Erről Erik Solheim volt norvég környezetvédelmi miniszter, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) volt vezetője a következőket nyilatkozta: Shenzhen fejlődésének története az egyik legcsodálatosabb történet a modern történelemben. Az emberiség történetében egyetlen város sem fejlődött ilyen gyorsan. Magas színvonalú a fejlesztés, zöldül a város, az útjain összesen 16 ezer elektromos busz jár. Egy szóval: Shenzhen rövid idő alatt vált egy kis halászfaluból sokmilliós zöld várossá.

Shenzhen fejlődésének útja képviseli Kína fenntartható fejlesztési képességeinek jó példáját a 13. ötéves terv lezárult időszakában. A kulcsfontosságú és határozott környezetvédelmi irányítási intézkedéssorozat hatékonyan védte a kék eget, a tiszta vizet és a tiszta földet. A kínai környezetvédelmi tárca a napokban tette közzé a nemzeti ökológiai környezet minőségéről szóló 2020. évi adatokat. Ezek szerint 2020-ban az ország 337 városában átlagosan 87% volt a “jó napok” száma, ami 5,8%-os növekedést jelent 2015-höz képest. A PM2,5 koncentráció országos átlaga 33 mikrogramm/m3 volt, míg a normáknak nem megfelelő városokban a PM2,5 átlagos koncentrációja 28,8%-kal csökkent 2015-hez képest.

Joyce Msuya, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója elmondta, tanúja volt annak, ahogy Kína képes eredményesen befolyásolni a levegő minőségét, és optimista Kína ökológiai védelmével, egyben fenntartható fejlődésével kapcsolatban. „2011 és 2014 között éltem Pekingben. Tanúja voltam annak, hogy Kína milyen szerepet játszott a PM2,5-koncentráció kezelésében. Kína nagy ország, sokféle ökológiai adottsággal rendelkezik. Látjuk, hogy Kína jelentős előrelépést tett a környezet védelmében, s ezért nagyon optimista vagyok Kína ökológiai állapotának alakulásával kapcsolatban.”

A 13. ötéves terv időszakában Kína folyamatosan előmozdította az energiaszerkezet optimalizálását, nagy erővel fejlesztette a tiszta energiát. Kína már kiépítette a világ legnagyobb, rendkívül alacsony kibocsátású tiszta szén áramellátó rendszerét, továbbá a fotovoltaikus és a szélenergia beépített kapacitása és az áramtermelése a világ első helyén áll. Az ország tiszta energiája az energiafogyasztás 23,4%-át teszi ki. Castrian, a nemzetközi kérdéseket kutató kolumbiai tudós véleménye szerint Kína gazdaságfejlesztési modellje hozzájárul ahhoz, hogy az ország vezető szerepet játsszon a megújuló energiák alkalmazása területén. „Kína gazdaságfejlesztési modellje megváltozott. Ez az új fejlesztési modell az innovációt, a humán erőforrás kezelésének javítását és a fenntartható fejlődést hangsúlyozza. Kína ma vezető szerepet játszik a megújuló energiák területén, az ország a világ legnagyobb napelemgyártója, a legnagyobb szélenergia-termelő és a legnagyobb befektető a megújuló energia fejlesztésében. A kínai elektromos járművek erős piaci potenciállal rendelkeznek. Meghatározó elektromos járműgyártó, miközben jelentős exportőr is. A latin-amerikai Kolumbia, Chile, Brazília és más országok már kínai elektromos buszokat használnak.”

Kína felelős nagy országként nemcsak a zöld fejlődés útján halad, hanem aktívan részt vesz a globális ökológiai környezet védelmének irányításában. Gao Xiang (Kao Hsziang), a kínai Nemzeti Klímaváltozási Stratégia és Nemzetközi Együttműködési Központ nemzetközi politikai osztályának vezetője szerint Kína a világ legnagyobb fejlődő országaként hajlandó vállalni a fejlettségi szintjének megfelelő nemzetközi felelősséget és hozzájárulni a globális környezetvédelem irányításhoz. A jövőben Kína továbbra is tartja magát a Párizsi Klímaegyezményhez, ami nagy hozzájárulás a globális klímaváltozás kezeléséhez. Másik oldalról Kína a multilateralizmus fenntartását szorgalmazza és vállalja a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi felelősséget. Újabb és újabb hozzájárulásokat tesz az ökológiai és környezetvédelmi, így például az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködésben.

A WILDAID nemzetközi nonprofit természetvédelmi szervezet Kínában történő megjelenése óta kínai kormányzati szervekkel együttműködve számos közszolgálati reklámot készíttetett a veszélyeztetett, vadon élő állatok védelméről, és sok-sok környezetvédelmi témájú programot indított el. A WILDAID főképviselője Steve Blake elmondta: úgy érzi, hogy a legértelmesebb és legszerencsésebb dolog, ami történhetett vele, hogy Kínában részt vehet a környezetvédelem munkájában. „2005 óta, vagyis 15 éve vagyok Kínában és soha nem akartam innen elmenni. Nagyon szerencsés vagyok, hogy részese lehetek a Kínában folyó egyre kiterjedtebb és aktívabb környezetvédelmi tevékenységnek”—fogalmazott Steve.

A munka miatt Steve Blake gyakran utazik az országban. Mint fogalmazott, az utóbbi években, különösen az elmúlt öt évben Kína erőfeszítései és az elért pozitív változások a környezetvédelem területén mély benyomást tettek rá. Úgy véli, hogy a lakosság környezettudatossága terén jelentős előrelépés figyelhető meg. A kormány nagy figyelmet fordít az úgynevezett ökológiai civilizációra, a természet védelmére, valamint a vadon élő állatok és növények megóvására. Ezek a változások igen reménykeltőek. Belső-Mongóliában például az ültetett erdők hatalmas kiterjedését a saját szemével látta. Az ott élők rácsokat használnak a homok megkötésére, kézzel ültetnek és öntözőcsöveket telepítenek.

A kínai Állami Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal statisztikai adatai szerint Kína 13. ötéves tervének időszakában összesen 529 millió mu (körülbelül 35,3 millió hektár) erdőtelepítés fejeződött be; 11,6 milliárd fát ültettek. Az amerikai NASA által tavaly kiadott műholdas megfigyelési eredmények arról tanúskodnak, hogy az elmúlt 20 évben a föld folyamatosan „zöldül”, Kínában a zöld területek növekedése a globális zöld növényzet össznövekedésének legalább a 25%-át teszi ki.