Kína külkereskedelme lendületesen bővül, helyenként a konténerhiány okoz fennakadásokat

A kínai Vámhivatal közelmúltban kiadott legfrissebb statisztikai adatai szerint az idei év első két hónapjában Kína árukereskedelmének teljes import- és exportértéke elérte az 5,44 billió jüant, ami 32,2%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Közülük az export értéke 3,06 billió jüan volt, 50,1%-kal nőtt, az import értéke 2,38 billió jüan volt, amely 14,5%-kal emelkedett. Ezzel kapcsolatban Li Kuiwen (Li Kuj-ven), a kínai Vámhivatal statisztikai és elemzési osztályának vezetője kijelentette, hogy Kína külkereskedelme tavaly június óta folyamatos javulást mutat negatívról pozitív irányba; kilenc egymást követő hónapban pozitív növekedést ért el. Az idei év első két hónapjában Kína gazdaságát stabil fellendülés jellemzi, az import is gyors növekedésnek idult. Januárban és februárban a kínai gazdaság általános bővülése folytatódott, a piaci kereslet tovább erősödött: az integrált áramkörök, a vasérc és a kőolaj importja 36, 2,8, illetve 4,1%-kal nőtt.

A Covid-19 járvány hatása miatt a tavalyi év első két hónapjában Kína külkereskedelmi forgalma 9,7%-os visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az idei nagyobb növekedésnek az alacsony viszonyítási alap az egyik oka. Az idei év első két hónapjában Kína számos vámkikötője élénk forgalmat jelentett.

Kína külkereskedelmének, illetve exportjának jelentős növekedése mögött a külső tényezőket a nagy gazdaságok jelentették, vagyis Európa és az Egyesült Államok termelésének és a fogyasztásának fellendülése, a kereslet növekedése. A belső tényezők szempontjából a kínai gazdaság továbbra is stabil, ami az import gyors növekedését hozta magával.

Az idei tavaszünnep idején a legtöbb feldolgozóipari alkalmazott úgy döntött, hogy nem utazik vidékre a családjához, ami azt jelentette, hogy több nagy exportorientált gazdaságú tartományban, mint például Guangdongban (Kuangtung) és Zhejiangban (Csöcsiangban) számos vállalkozás nem szüneteltette a termelését, s így a megrendeléseket időben tudták teljesíteni.

Az idei évtől az európai és az amerikai feldolgozóipar teljesítménye jelentősen javult, miközben a pénzügyi ösztönző intézkedéseknek is köszönhetően, az európai és az amerikai fogyasztás fellendült, fokozott kereslet mutatkozik a kínai termékek iránt. Az idei év első két hónapjában Kína exportja Európába, az Egyesült Államokba és Japánba összességében 59,2%-kal nőtt, meghaladva az export általános növekedési ütemét.

A kínai vámhivatal statisztikai adatai azt mutatják, hogy az idei év első két hónapjában Kína közép- és nyugati régióinak külkereskedelmi forgalma 975,11 milliárd jüan volt, ami 55,8%-os növekedést jelent. A növekedési ütem 23,6 százalékponttal magasabb, mint Kína külkereskedelmének általános növekedési üteme. Az országban az export-import 2,7 százalékponttal, 17,9%-ra nőtt.

Az idei év első két hónapjában Kína külkereskedelmének értéke az ASEAN-ba, az EU-ba, az Egyesült Államokba és Japánba 786,2 milliárd, 779 milliárd, 716,3 milliárd és 349,2 milliárd jüan volt, vagyis 32,9, 39,8, 69,6 és 27,4 százalékponttal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A Kína és ezen gazdaságok közötti gazdasági és kereskedelmi csereforgalom egyre intenzívebb.

A tavalyi év negyedik negyedéve óta a globális ipari lánc és ellátási lánc folyamatos bővülését követően, Kína exportja néhány hónapig tovább virágzott, növekedett a kínai-európai tehervonatok szállítása iránti kereslet, viszont egyre szűkült a tengeri teherszállítás kapacitása.

Február 12-én, a kínai holdnaptár szerinti új esztendő első napjának reggelén a Jinhua (Csinhua) nevű kínai-európai vonat, napi közszükségleti cikkekkel és ipari gépekkel a rakományában, elindult a Zhejiang tartományi Jinhuaból Horgos kikötőjén keresztül, hogy végül megérkezzen a francia Durgesbe. A 2021-i tavaszünnep idején összesen 7 vonat indult Európába a jinhuai vasúti kikötőből. Yang Zhenyu (Jang Csen-jü), a jinhuai Vámhivatal felügyeleti osztályának vezetője elmondta, hogy a tavaszünnep időszakában megszervezték, hogy az alkalmazottak a túlórákkal időben biztosítsák a kínai-európai vonatok zökkenőmentes indulását.

Kína az Övezet és Út kezdeményezés mentén fekvő országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés további elmélyítésével arra törekszik, hogy elősegítse az ország külkereskedelmének növekedését. Az idei év első két hónapjában Kína külkereskedelme az Övezet és Út mentén fekvő országokkal 1,62 billió jüan volt, ami 23,9%-os növekedést jelent.

Kína külkereskedelmének erőteljes fellendülésével a szállítási ágazatban konténerhiány lépett fel. Tavaly a Német Nemzetközi Vállalkozók Kamaráját több német állam kormányzata megbízta számos járványmegelőzéssel összefüggő termék megvásárlásával. Mao Jianting (Mao Csien-ting), a kamara kínai projektekért felelős ügyvezetője rámutatott: tavaly júliustól idén márciusig a Németországba exportált járványmegelőzéssel kapcsolatos anyagok értéke elérte az 1 milliárd jüant. Általában három szállítási csatornát vesznek igénybe, a légit, a vasútit és a tengerit. A tengeri szállítás ugyan olcsóbb, de néha nincs konténer, vagy hosszú a szállítási idő. Azt tapasztalják, hogy most szűk a tengeri teherszállítás kapacitása.

Guangzhou (Kuangcsou) város rendelkezik Kína legnagyobb kereskedelmi konténerkikötőjével. Egyik oldalán a Dél- és Délnyugat-Kínából érkeznek a rakományok, a másik oldalán a nemzetközi szállításokat bonyolítják. A tavalyi év második féléve óta az exportszállítás konténerhiánnyal küzd. Ráadásul nemcsak kevés a konténer, hanem (részben emiatt) a szállítási költségek is folyamatosan emelkednek. Az 1956-ban létrehozott Guangzhou Qingchu (Csingcsou) Csoport az egyik legkorábbi állami tulajdonú külkereskedelmi vállalat Kínában. A konténerhiányról szólva Lv Yuning (Lü Jü-ning), a cég külkereskedelmi üzletágának vezetője példával illusztrálta a helyzetet. „Tavaly év elejétől a tengeri szállítási költség folyamatosan emelkedett. Szeptembert követően a növekedés már meglehetősen nagy mértékű volt. Decemberben a Kelet-Afrikába indított szállítmányok költsége az év eleji árakhoz képest megháromszorozódott. Nagyon kevés volt a konténer. Egyik megrendelésünkhöz tavaly november óta kerestünk konténereket és csak december 21-én jutottunk hozzájuk. Aznap éjszakáig dolgozva rakodtunk, majd a konténereket Shenzhen (Sencsen) városba küldtük, ahonnan hajóra rakodták őket.”

A konténerhiány az exportciklus meghosszabbítását és a szállítási költségek emelkedését okozhatja. E helyzet kezelésére a Guangzhou Kikötői Csoport számos aktív intézkedést hozott, hogy megoldást találjon ügyfeleinek.