Cao Dewang és amerikai gyára

A Fuyao Glass (Fu Jao) régen 100%-ban függött az importtól, most Kína és a világ legnagyobb autóüveg-beszállítójja. A Fuyao már 2010-ben stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az amerikai General Motorsszal. Cao Dewang (Czao Dö Ván), az igazgatótanács elnöke és alapítója azt ígérte, hogy hat éven belül gyárat épít az Egyesült Államokban.

"2011-ben Oroszország meghívására építettünk gyárat Oroszországban. Az amerikaiak megtudták ezt. A gyár nyitásának ceremóniáján, egy amerikai ohiói befektetési menedzser jött gratulálni nekem, és azt mondta, mikor indul a megígért amerikai gyár? Az amerikaiak nem minkenkit várnak gyárnyitásra, csak engem, mert mi gyártóiparral foglalkozunk. A Fuyao számára elengedhetetlen az Egyesült Államokban folytatott tevékenység. Autóüveget készítünk. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb autóipari bázisa. Muszáj Amerikába mennünk, ha a világ vezetőjévé akarunk lenni."

Az ohiói Dayton város egykor az Egyesült Államok egyik nagy ipari városa volt. Legjobb időszakában több nagy amerikai autógyártó volt ott. Mivel azonban a helyi gyártóipar az 1980-as években hanyatlásnak indult, a helyi autógyárak egymás után csődbe mentek. 2008 decemberében a General Motors bezárta utolsó gyárát Daytonban, emberek ezrei váltak munkanélkülivé. A város depresszióba esett és a "rozsdazóna" részévé vált. 2014-ben, miután meglátogatott néhány amerikai várost, Cao Dewang kedvet kapott a daytoni Moraine kerületben található régi General Motors gyárhoz, és megvásárolta azt. A gyár felújítása után a nap 24 órájában éjjel-nappal telepítették a berendezéseket. 2016-ban a Fuyao Glass America nevű gyár hivatalosan is megépült és megkezdhette a gyártást, és a világnak legnagyobb autóüveggyára lett. A Fuyao nemcsak Moraine kerület legnagyobb beruházási projektje volt, hanem az akkori legnagyobbak egyike az Egyesült Államokban is. A helyi kormányzat nagyon üdvözölte, a városvezetés a gyár körüli utat Fuyao Roadnak nevezte el.

Az egykor elhagyatott gyárból világszínvonalú gyár lett, ezt az átalakulási folyamatot Steven Bognar helyi rendező felvette kamerájával. Ez az American Factory című film 2020-ban elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat, amivel felkeltette a világ figyelmét a kínai Cao Dewang és amerikai gyára iránt.

"Úgy gondolom, hogy ez a film példátlan, mert egyetlen amerikai igazgató sem hajlandó engedni, hogy a rendező nyugodtan forgasson. A rendező szerint kicsit hülye vagyok. Mit csinálok, ha a rossz részeket mutatja be és a jókat törli a stáb? Kínából származom, nyitott és őszinte vagyok, mint vállalkozó. Amit csinálok, amit látsz, azt lehet filmezni és bemutatni. Nemcsak az Egyesült Államokban működő gyáramban lehet forgatni, hanem a Fuyao Glass kínai és oroszországi gyáraiban is, ezeket is megengedem."

Az amerikai gyárban Kína és az Egyesült Államok közötti kulturális különbségek által kiváltott konfliktusok és fúziók mindenütt jelen vannak, és a legintenzívebb különbség a szakszervezetek létrehozása. Egyes olyan munkavállalók, akik korábban a GM gyárban megszokták a nagy jólétet és a magas fokú szabadságot, nem tudják elfogadni a kínai stílusú vezetési modellt és a gyár kultúráját, és szakszervezet létrehozását kezdték tervezni. Cao Dewang abszolút nem ért egyet a szakszervezet létrehozásával.

"Lehet tárgyalni a szakszervezet létrehozásáról? Nemet mondtam. Ha van szakszervezet, akkor kimegyek, és azonnal leállítom a gyárat. A gyár jó működtetéséhez szükség van irányításra, de a szakszervezet anarchizmus és nem fogadja el a vezetést. A GM a szakszervezet miatt ment csődbe, és nem hagyom, hogy a történelem megismétlődjön."

A United Automobile Workers - az autóipari dolgozók szövetsége a Fuyao ellenfele. Korábban a GM-gyár munkaerőköltsége e szakszervezet beavatkozása miatt a Toyotáénak majdnem kétszerese volt, és végül csődöt jelentett. Ennek a csatának a megnyerése érdekében Cao Dewang külön egymillió dollárt költött arra, hogy meghívja a National Labor Relations Boardot, az Egyesült Államok szakszervezetellenes szervezetét, hogy folytasson ellenpropagandát a munkavállalók számára. Ezenkívül több mint két tucat ohiói kongresszusi képviselő áll Cao Dewang mellett, akik közösen írtak a dolgozóknak, rábeszélték őket, ne hozzanak létre szakszervezetet. Végül a szavazás legális csatornáján keresztül oldották meg a problémát, 868 ellenszavazattal és 444 igennel a szakszervezet létrehozása mellett, a negatív szavazatok meghaladták a helyi törvényekben előírt 50%-ot, és a szakszervezet nem jött létre.

A Fuyao Glass öt éve működik az Egyesült Államok gyárában. Szakszervezeti konfliktusokat, alkalmazottak alacsony hatékonyságát tapasztalta, a két ország közötti kereskedelmi háborúkat, globális gazdasági lassulást is. Ma is szilárdan ül az autóüvegipar első helyén, a globális piacon mintegy 25%-os a részesedése. Cao Dewang öt amerikai gyára mind nyereséges, és úgy véli, hogy gyárai helyettesíthetetlenek.

"Az Egyesült Államokba jöttem befektetni, a saját bejegyzett, saját különleges technológiával érkeztem. A most gyártott berendezéseink hatékonyabbak, mint az amerikaiaké és az európaiaké. Most büszkén mondhatom, hogy az amerikai autóüvegek körülbelül 30%-át mi szállítjuk."

2014-től a Fuyao Glass beruházásokat és gyárépítéseket kezdett az Egyesült Államokban. Hat év fejlesztés során megtapasztalta Obama, Trump és Biden elnökségét is. Az utóbbi években a kínai-amerikai kapcsolatok fokozatosan megváltoztak és egyre feszültebbé váltak. Ezzel kapcsolatban Cao Dewang a következőket mondta:

"Lehetetlen, hogy a kínai-amerikai kapcsolatok nyugodtak és csendesek legyenek. Először is kezelnünk kell a különbségeket. Ha túl sokat aggódunk a két ország viszonya miatt, akkor nem tudunk egymás országában befektetni, és nem tudunk továbbfejlődni. Ha más országban akarunk befektetni, akkor meg kell bíznunk másokban és lassan el kell érni a kölcsönös bizalmat. Ezenkívül elegendő képességünknek is kell lenni. Az ókori kínai mondás szerint nem lehet szeretni a harcot, de meg kell érteni a háború művészetét, hogy ne haljunk meg a durva és ésszerűtlen ellenfelek miatt."