Hszincsiang fotókon és a hétköznapokban

Élénk a forgalom az Urumqi (Urumcsi) Nagy Bazár nemzetközi sétálóutcáján, gazdag termést takarítanak be az ujgur gazdák, gobangon játszanak xinjiangi (Hszincsiang) gyerekek… Nemrégiben nyílt meg Pekingben az Énekelnek a Tianshan-hegyen (Tiensan) című fotókiállítás, amelyen az északnyugat-kínai Xinjiangban élő valamennyi etnikai csoport tagjait bemutató fényképek, fotósorozatok láthatók.

2020 szeptemberében a Kínai Irodalmi és Művészeti Körök Szövetsége és a Kínai Fotóművészek Egyesülete közel 20 fotográfust hívott meg riportútra, Xinjiangba. A fotósok számos kiváló művet alkottak, tükrözve a helyi változások, a fejlődés gyorsaságát és a különböző etnikai csoportokhoz tartozó emberek életét.

A kiállítóterembe lépve elsőként tádzsik gyerekek ártatlan mosolya látható. Ezt a fotót Li Ge (Li Ko), a Kínai Fotóművészek Egyesületének elnöke készítette egy kampusz rendezvényén a Pamír fennsíkon. „Amikor ellátogattunk a helyszínre, az iskola kampusza épp valamilyen rendezvényt szervezett a diákok számára. A gyerekek nevetése azonnal megragadott, távolról fényképeztem őket. Az általuk mutatott arckifejezés, a felhőtlen mosoly képviseli számomra Xinjiang fejlődésének jövőjét. Az út során azt tapasztaltam, hogy mindenki tele van reménnyel, a helyi emberek vágya erős a jobb életre, és az ország más részein élők is remélik Xinjiang további fejlődését.”

Egy másik, szintén „mosolygós” mű címe: A gránátalma megérett. A képen a Hetian (Hotien) térségbeli gazdák a frissen szedett gránátalmát hordják. Készítője Adili Nadeer, helyi fotós. Mint mondta, bízik benne, hogy művei révén mindenki megismerheti a xinjiangi emberek valós életét. „Körülbelül 30 éve dolgozom fotósként és azt remélem, hogy a műveim révén mindenkinek megmutathatom, hogy Xinjiang jó hely, ahol boldogan élünk, biztonság van, az emberek dolgoznak. Objektívemen keresztül szeretném megmutatni országnak világnak az itt élő emberek arcát és a xinjiangi körülményeket, beleértve a gyönyörű természeti tájakat.”

A kiállításon több mint száz fotó látható közel 20 fotográfus alkotásaiból. Kategóriák szerint négy részre osztották őket, ezek: a nemzeti egység, a természet és tájak, kilábalás a szegénységből és a kultúra. Li Ge kijelentette, hogy bár nem először járt Xinjiangban, ismét megtapasztalta az elmúlt évek nagy változásait a térségben. „Az elmúlt évek változásai nagyon szembetűnőek. A művek között több olyan sorozat látható, amelyek összehasonlítják a régit az újjal, a múltat a jelennel. Így jól érzékeltethetők a régió fejlesztésének eredményei a gazdaságban, a hétköznapi életben, az együttélésben és környezetvédelemben. Ez alkalommal nagyobb figyelmet fordítottunk arra, hogy a helyi emberek életét és érzéseiket minél kifejezőbben ábrázoljuk” — mondta Li Ge.

Li Xueliang (Li Hszüe-liang), a Kínai Fotográfusok Egyesületének alelnöke, egyben a Xinjiangi Fotográfusok Egyesületének elnöke elmondta, hogy Xinjiang szülötteként mély büszkeséget érzett, amikor megnézte a több mint 100 fényképet szűkebb hazájáról. „Az oktatásban történt változások rendkívül látványosak, az általános iskolák tantermei megteltek, sokfelé nagy a gyerekzsivaj. A lakókörnyezetünkben valamennyi lakóépület több emeletes, a falvakban pedig egyre több a kétszintes villa szerű építmény. A legnagyobb változás a közlekedésben történt. Ma már szinte minden megyében van repülőtér, a falvak és a megyék között pedig szilárd burkolatú utak vannak. Xinjiangban születtem és itt élek, soha nem fogom elhagyni.”

Beszámolók szerint Renaguli Hubaida, ujgur női képviselő nemrég beszédet tartott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 46. ülésén, amelyen bemutatta a xinjiangi emberek életét.

Renaguli elmondta, hogy a xinjiangi Kashgar (Kasgar) városból származik, hétköznapi ember, gazdálkodó. Van egy lánya és két iker fia. Amikor terhes volt, a helyi egészségügyi központ gyakran felkereste, ellenőrizték az állapotát, s tájékoztatták a szükséges egészségügyi ismeretekről. Rendszeresen felhívták a figyelmét arra, hogy menjen kórházba terhességi vizsgálatokra. A szülés költségeit az egészségbiztosítás térítette, a kormányzat pedig ingyenes oltásokat és élelmiszert biztosít az újszülötteknek. Gyermekei hároméves koruk óta járnak óvodába, étkeztetésük és gondozásuk ingyenes. Az államtól külön támogatásban részesülnek. A lánya most általános iskolába jár, ami ingyenes, de az alsó és felső középiskolákban is élvezhetik térítésmentes oktatást. Renaguli kifejezte, hogy a kínai kormány segítségével sikerült kiszabadulniuk a szegénységből, elégedett az élete alakulásával. Azt is elmondta, hogy ő és a férje egy éttermet nyitottak kedvezményes kamatozású kölcsönnel, s jelenleg évente több mint 100 ezer jüant keresnek; az öt fős család boldogan él.

A 28 éves Xiaili Maimaitimin a xinjiangi Hetian térségi Moyu megyéből származik, jelenleg egy ruházati cégnél dolgozik a szintén xinjiangi Yili városban. Havi jövedelme meghaladja a 4 ezer jüant.

Xiaili Maimaitimin a tanulmányai befejezése után szülőföldjén, Moyu megyében gazdálkodott, juhokat tartott és részmunkaidős munkát végezett. Mindezzel azonban keveset keresett. 2017 júniusában a falubizottság közzétett egy hirdetményt amelyben különböző vállalatok munkavállalókat toboroztak. Xiaili Maimaitimin és felesége úgy vélték, a yili ruhaipari vállalat megfelel a számukra, így együtt jelentkeztek az állásra. A cég főnöke különös figyelemmel volt irántuk; egy kétszobás, bútorozott lakást biztosított a számukra. A közelben egy muszlim, halal éttermet is nyitottak, ujgur szakácsokkal. Hétfőtől péntekig itt napi három alkalommal ingyen étkezhetnek. Amikor a hétvégén pihennek, gyakran meghívják a barátaikat, együtt vásárolnak, vagy filmeket néznek.

A házaspár szorgalmasan dolgozott, s idővel csoportvezetők lettek. Van már megtakarításuk is, és nagyon boldogok. „Továbbra is keményen dolgozom, több pénzt keresek és jobb életet fogok élni” – fogadkozott Maimaitimin.