Savanyúság, zöld tea, selyem, sonka, bor, sajt... – Kína-EU partnerség új minőségben

A március 1-jén hatályba lépett – Kína és az Európai Unió között létrejött – Földrajzi Jelzések (GI) Egyezménye mindkét oldalról 100-100 földrajzi jelzést tartalmaz, beleértve a teát és más mezőgazdasági termékeket. Ennek köszönhetően például várhatóan bővül a mustárzöldből készült savanyúság, a yacai (jacaj) európai piaca is. A szecsuani specialitás értékesítése máris megugrott; beszámolók szerint a közelmúltban olyan 50 tonnás teherautók tartottak Shanghai (Sanghaj) irányába, amelyek rakománya yacai volt. A millió jüan értékű áru célországa Németország lesz, az egyre növekvő európai piac fontos állomása.

A földrajzi jelzés lényege, hogy megmutatja a termék származási helyét, s garantálja, hogy sajátosan földrajzi eredetű, származása miatt egyedi tulajdonságokkal, jó hírnévvel rendelkezik. A földrajzi jelzés minőségi garanciának tekinthető, az ezzel rendelkező termékeket megkülönbözteti a versenytársaktól.

Wang Wenbin (Vang Ven-pin) kínai külügyi szóvivő a közelmúltban emlékeztetett rá, hogy az első fordulóban Kína és az EU kölcsönösen elismerte egymás 100 földrajzi jelzését, a második fordulóban pedig további 175 jelzés kölcsönös elfogadása várható. Erre szerinte a következő 4 éven belül sor kerülhet.

„E termékek sorában ott van a jól ismert kínai anxi tieguanyin (anhszi tiekuanjin) extra erős zöld tea, a shaoxingi (saohszing) rizsbor, a pármai sonka és pezsgő, valamint a kínai kalligráfiához használt xuanzhi (hszüance) papír és a szecsuani selyem. Az EU által külföldi országokkal aláírt földrajzi jelzések egyezményei közé most első alkalommal kerültek kínai földrajzi jelzések. Úgy véljük, hogy az egyezmény hatályba lépése után mind a kínai, mind az európai fogyasztók megnyugodhatnak, hogy jó minőségű – jelzéssel ellátott – termékeket vásárolnak, és a felek több különlegességet kóstolhatnak meg egymás területéről. Adott esetben a kínai és az európai vállalkozások is több garanciát kaphatnak a kereskedés során” – jelentette ki a szóvivő március 1-én, amikor az egyezmény hatályba lépett.

A lista legnagyobb kategóriája a tea, 11 kínai tartományi szintű régió 28 jó hírű termékével, amelyek a teljes védett termékskála 28%-át teszik ki. „A földrajzi jelzéssel kapcsolatos egyezmény azt fejezi ki, hogy az EU elismeri a kínai tea minőségi garanciáját és egészségügyi tulajdonságait” – mondta Mei Yu (Mej Jü), a Kínai Tea Marketing Egyesület főtitkára.

A földrajzi jelzések hasznos marketing eszköznek bizonyultak. Az Európai Bizottság 2013-ban végzett tanulmánya szerint a földrajzi jelzéssel rendelkező termék átlagosan kétszer akkora áron értékesíthető mint a nem földrajzi jelzésű termék.

Az egyezmény mindkét fél számára előnyös, segít majd az uniós fogyasztóknak a kiváló minőségű és eredeti kínai termékeket felfedezni, egyúttal kielégíteni Kína növekvő középosztályának ígényét, megfelelni azok ízlésének, akik szívesen fizetnek kicsit többet az Európából származó új ízekért. A Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatal (NIPA) szellemi tulajdonjogok védelmével foglalkozó osztályának tisztviselői szerint az egyezmény tükrözi Kína elkötelezettségét a szellemi tulajdonjogok védelmének megerősítésére és a külföldi befektetők számára egy egészséges üzleti környezet biztosítására.

„Egy földrajzi jelzésből látjuk a származási helyet és a termék nevét, így például a panjini (Pancsin) rizs, vagy ír whisky, ezek valójában a szellemi tulajdonjogra vonatkozó információk. Az egyezmény megvédi ezeket a termékeket és márkákat, egyidejűleg garantálja a valódiságukat. A másik jelentősége az együttműködésben rejlik. Mielőtt aláírták az egyezményt, a kínai gazdák, termelők nagyon nehéz folyamaton keresztül pályázhattak a földrajzi jelzés hitelesítésére EU-nál. Ez átlagosan több mint 6 évbe telt. Az egyezmény aláírása azt jelenti, hogy a márkák kölcsönös hitelesítése úgymond egy gyorsító sávot kapott, ami zökkenőmentessé teszi az eljárást. Ez hatással lesz a kínai-európai kereskedelem mélyebb szintű együttműködésének elősegítésére is” – magyarázta Su Xiaohui (Szu Hsziao-huj), a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója.

2019 óta Kína törvények, rendeletek sorát alkotta, továbbá kihirdette a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó irányelveket is. Megszületett a külföldi befektetési törvény is, hogy igazságosabb és átláthatóbb üzleti környezetet teremtsen. Az ipari felügyelő hatóság a szellemi tulajdonjogok megsértését visszaszorította, egyúttal hatékony szellemi tulajdonvédelmi szolgáltatásokat kínált a külföldi vállalkozások számára.

Kína a szabadalmi bejelentések számában, illetve feldolgozásában ma világszínvonalon teljesít. A Világbank 2020-as jelentésében Kína üzleti környezetének megítélése globálisan a 31. helyre emelkedett a 2019. évi 46. helyről.

Kína 2394 földrajzi jelzésű terméket hagyott jóvá és február végéig 6127 földrajzi jelzésű védjegyet regisztráltak. Több mint 10 ezer vállalkozás kapott engedélyt a földrajzi jelzések használatára. A földrajzi jelzéseket használó vállalkozások teljes kibocsátási értéke meghaladta a 600 milliárd jüant (77 milliárd euró) 2020-ban.

A földrajzi jelzés bevezetése a kínai mezőgazdasági termelőket a szegénység elleni küzdelemben is segítette. A földrajzi jelzések termékvédelme 24 demonstrációs területre épül, s ezek lefedik szegénységenyhítés országos programjában szereplő megyék többségét.

A Hunan tartományi Zhangjiajie (Csangcsiacsie) városában található Shangzhi (Sangcse) megye például az oszlopnak látszó hegyeiről és meredek szikláiról ismert. Ezek szerepeltek az Avatar című filmben is. A térség 470 ezer lakosával és 28 etnikai csoportjával egykor Kína legszegényebb területeinek egyike volt. Az elmúlt években azonban a Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatal (NIPA) nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy segítse a helyieket a földrajzi jelzésen alapú ipar kifejlesztésében. A megye vállalkozásai pályáztak a tea, a méz és a zöldségfélék földrajzi jelzéseinek és védjegyeinek bejegyzésére, s mezőgazdasági márkák létrehozásával, gyárak építésével növelték a gazdálkodók jövedelmét.

Tavaly Kína az Egyesült Államokat megelőzve az EU legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, a kétoldalú kereskedelem volumene elérte a 649,5 milliárd amerikai dollárt. Az EU Kínából származó importja éves szinten 5,6%-kal, az exportja 2,2%-kal nőtt. Ami még fontosabb, hogy a COVID-19 járvány által okozott globális gazdasági lassulás közepette a Kína és Európa közötti kereskedelmi kapcsolat megerősödött. Francesca Spigarellit, az olasz Macerata Egyetem alkalmazott közgazdaság karának professzora a helyzetet így értékelte:

Francesca Spigarelli，az olasz Macerata Egyetem alkalmazott közgazdaság karának professzora

„A Kína-EU Beruházási Megállapodás és a Földrajzi Jelzések Egyezménye két nagyon fontos egyezmény gazdasági és geopolitikai szempontból egyaránt. Kifejezi a Kína-EU közötti jó kapcsolatokat és meggyőződésem, hogy az ebben a nehéz időszakban elért egyezmények mindkét fél jövőbeli fejlődését is szolgálják. Bízom benne, hogy Olaszország haszonélvezője lesz e két megállapodásnak akár a tőkebefektetés, akár a kereskedelem területén.”

Négy év múlva a mérföldkőnek számító Kína-EU megállapodás hatálya kibővül és mindkét oldalról további 175 földrajzi jelzés kerül a listára, ami kölcsönös kereskedelmi előnyöket és még tágabb együttműködést eredményez majd.