Egyre népszerűbbek a külföldi irodalmi művek a kínai olvasók körében
Sha Yan (Sa Jen) az egyik pekingi középiskola tanára. A közelgő Olvasás Világnapja alkalmából Sha tanárnő néhány irodalmi művet ajánlott a tanítványainak. A könyvek általa összeállított listáján a kínai és a külföldi művek körülbelül fele-fele arányban szerepeltek.
„Az utóbbi években egyre több kiváló műfordítás jelent meg a kínai könyvpiacon. Ez újabb ablakokat nyitott számunkra a külvilágra. Remélem, hogy a tanítványaim a kínai könyvek mellett el fogják olvasni a kiváló külföldi műveket is annak érdekében, hogy bővítsék irodalmi műveltségüket, megismerkedjenek más kultúrákkal és az övéktől eltérő világnézettel, értékrenddel”- mondta Sha Yan.
Sha tanárnő listáján ott szerepel egy magyar gyerekkönyv, Péterfy Gergely Petőfi utca 8. című műve. A magyarul írt kézirat kínai fordítása csak tavaly év végén jelent meg Kínában, de ennek ellenére már több díjat kapott, s több kitűnő kínai könyvkritikus ajánotta az olvasóknak.
Cao Wenxuan (Cao Ven-hszüan), a Peking Egyetem professzora, a „gyerekirodalom Nobel-díjaként” is emlegetett nemzetközi Andersen-díj első kínai győztese úgy beszélt a Petőfi utca 8.-ról, mint amely megszüntette az eltérő kultúrák közötti különbséget, és egy teljesen új olvasási élményt nyújt a kínai olvasóknak. A könyvből kiérezhető a Kínában is tananyagként szereplő Petőfi Sándor kimagasló szerepe „a magyar nép szívében”.
Miután olvasta a Petőfi utca 8.-at, Sha Yan is rögtön beleszeretett a könyvbe. Habozás nélkül úgy döntött, hogy ajánlani fogja a tanítványainak is.
Li Jingyi és a Petőfi utca 8.
Li Jingyi (Li Csing-li), Sha Yan egyik tanítványa így beszélt könyves élményeiről:
„Gyerekkoromban jobban szerettem olvasni a kínai műveket, hiszen ezek természetesen közelebbi kapscsolatban voltak az életemmel. Miután középiskolás lettem, fokozatosan megkedveltem a külföldi írók könyveit. A kínai és a nyugati kultúra különbözik egymástól, s éppen ezért e két kultúra különleges kifejezési stílussal rendelkezik. A Petőfi utca 8.-at példaként véve, a történetben több legendaelem is található. Emellett az író még jobban tiszteletben tartotta a gyerekálom megvalósítását, ami ritka a kínai művekben, s talán éppen ezért megindíthatja a diákok, az olvasók érzéseit. ”
Az utóbbi években a kínai és a külföldi kulturális cserekapcsolatok elmélyítésének köszönhetően külföldi szerzők egyre több műve jelent meg a kínai könyvesboltokban. Egyes külföldi művek kínaira történő fordításai a tengerentúli megjelenésükkel egyidejűleg kerültek a kínai piacra. Becslések szerint az elmúlt tíz esztendőben a három legnagyobb forrása a kínai nyelven közvetített külföldi irodalomnak az Egyesült Államok, Európa, és Japán volt. A műfajok szempontjából a szépirodalom, a gyerek-, és a műszaki könyvek adják a többséget.
Fontos megemlíteni, hogy a kínai olvasók nemcsak a klasszikus és a népszerű külföldi művek iránt mutatnak érdeklődést, hanem különös figyelemmel kísérik a különböző irodalmi elismerésekkel díjazott műveket is. Érdekes jelenség az is, hogy a kínai könyvesboltokban például nemcsak az irodalmi Nobel-díjasok kínai fordításai kaphatók, hanem a díjra jelöltek művei is megtalálhatók. Például a közismert magyar író, Esterházy Péter művei, az Egy Nő és a Hrabal Könyve egyaránt olvasható kínai nyelven.
Yu Zemin (Jü Cö-min), Magyarországon élő kínai író, műfordító, egyben a Petőfi utca 8., valamint a már említett Esterházy művek fordítója szakmájáról, tapasztalatairól a következőket mondta:
„Nagyon szerencsés vagyok, mert sok kítűnő magyar íróval dolgozhattam együtt. Olyanokkal, mint Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, és két nagy klasszikus írótól is fordítottam: Márai Sándortól és Szabó Magdától. Annak is nagyon örülök, hogy nemcsak regényeket, hanem magyar verses köteteket is szívesen kiadnak kínaiul. Tavaly József Attilát fordítottam és nemsokára Radnóti Miklós műveibe is belevágok. Az utóbbi időben új műfordítók is megjelentek; bízom benne, hogy a magyar irodalom – az ő közreműködésükkel is – még ismertebb és elismertebb lesz Kínában.”
Yu Zemin és a Petőfi utca 8.írója,Péterfy Gergely
Kínában már létrejött egy érett kiadói munkaközösség, amely a külföldi irodalmi művek kínai bemutatásával foglalkozik. Nekik fontos szerepük van a külföldi irodalom szemlézésében, a művek kiválasztásában, a szerzői jogok megvásárlásában és a fordítás kezelésében. A „Kék Kelet-Európa” című könyvsorozatuk a legjobbak közé tartozik.
A „Kék Kelet-Európa” című projekt hivatalosan 2012-ben kezdődött, s azzal a céllal indították, hogy a kínai olvasóknak tíz éven belül bemutassanak 100 kelet-közép-európai modern irodalmi művet.
A program eredeti szándékáról szólva Gao Xing (Kao Hszing), a kínai Társadalomtudományi Akadémia külföldi irodalmi kutatóintézetének professzora, egyben a Világirodalom című magazin főszerkesztője hangsúlyozta, hogy „a kelet-közép-európai országok rendkívül gazdagok színvonalas irodalmi művekben. A ,Kék Kelet-Európa, című könyvsorozat keretében a legjobb kelet-közép-európai írókat és műveket szeretnénk bemutatni a kínai olvasóknak.”
Gao Xing,a Világirodalom című magazin főszerkesztője
GaGao Xing hozzátette, hogy az utóbbi években egyre több kínai olvasó szentel nagyobb figyelmet a külföldi irodalomra. Az írók, az egyetemi irodalmi szakok tanárai és diákjai, valamint az irodalomszeretők a külföldi irodalmi művek rajongói lettek. A főszerkesztő beszélt arról is, hogy az olvasás egyre népszerűbbé vált a különböző társadalmi rétegekben, különösen a gimnazisták és az egyetemi hallgatók körében. Ez is megerősítette a bizalmukat abban, hogy különböző szempontok alapján válogassanak a kiemelkedő külföldi írók és műveik közül.
„Mindig is fontosnak tartottuk a világirodalom reprezentatív bemutatását. Ez azt jelenti, hogy számontartjuk a világ minden országának kitűnő műveit. Emellett a fordításra kiválasztás szempontja az is, hogy felkeltsük az érdeklődést a nemzetközi kortárs irodalom iránt. Szeretnénk időben megismertetni a kínai olvasókat a világirodalom tendenciáival és a fontos külföldi irodalmi eseményekkel” – állapította meg Gao Xing.