Kína fokozatosan a világ éllovasává válik a természet- és környezetvédelem, a zöld energia területén

A Föld napján a világ minden táján élők különböző módon kifejezik aggodalmaikat a környezetvédelem helyzetével, az ökológia, a föld állapotával kapcsolatban. WildAid nemzetközi nonprofit természetvédelmi szervezet pekingi főképviselőjének véleménye szerint a veszélyeztetett vadon élő állatok védelme és az éghajlatváltozás kezelése terén nemzetközi viszonylatban Kína fokozatosan az élre tör.

Április végén a WildAid szervezésében úgynevezett közjóléti akciót hirdetnek Kínában „az eldobható műanyag termékek használatának csökkentése” céljából. A globális műanyaghulladék mennyisége már elérte a 9 milliárd tonnát, aminek mindössze 9%-át hasznosítják és használják fel újra, a többit elégetik, lerakják, vagy az óceánba juttatják. Az óceánba került műanyag hulladék évente 1 millió tengeri madárral és 100 ezer tengeri teknőssel végez. A mostani felhívás arra szólított fel, hogy az emberek csökkentsék az eldobható műanyag termékek felhasználását. „Felhívjuk a nyilvánosság figyelmét arra, hogy fogja vissza az eldobható műanyag termékek használatát. Együtt fogunk működni néhány multinacionális szállodalánccal, és őket is arra bíztatjuk, hogy fokozatosan szüntessék meg az eldobható műanyagok, például fogkefék, fésűk és műanyag zacskók szolgáltatását a vendégeiknek. Ezeken kívül arra készülünk, hogy a környezetvédelmi szervezetekkel és különböző vállalkozásokkal együtt országos akciókat szervezünk a tengerpartok műanyagszeméttől történő megtisztítására, hogy az embereket ily módon is ráébresszük a műanyaghulladék környezetre gyakorolt hatására. Ugyanakkor arra ösztönözzük az embereket, hogy adott esetben tartsanak maguknál újrahasználható vizespoharakat, bevásárló táskákat és étkészleteket az eldobható műanyagok használatának csökkentése érdekében.”

Sok ország felismerte a műanyagok földre, állatokra és emberekre gyakorolt káros hatását és ez ügyben különböző intézkedéseket hozott. Például Magyarországon 2021-től teljesen betiltják a műanyagzacskók használatát. Nagy-Britannia pedig 2042-re tervezi az összes elkerülhető műanyaghulladék keletkezésének felszámolását. Yu Chong kiemelte, hogy Kína az utóbbi években fokozatosan leállította az eldobható műanyag termékek termelését és felhasználását. Például idén januártól kezdve a vendéglátóiparban országszerte tiltják a nem lebomló műanyag szívószálak használatát.

A WildAid nemzetközi nonprofit természetvédelmi szervezet székhelye az Egyesült Államokban van. A szervezet 2005-ben jelent meg Kínában elsősorban a veszélyeztetett vadon élő állatok védelmének és az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos munka elősegítése céljából. Yu Chong véleménye szerint Kína jelentős előrehaladást könyvelhet el a környezetvédelem megerősítésében, és aktívan részt vesz a globális környezetvédelem kormányzásában. Példáként hozta fel Kína vállalásait a szén-dioxid-kibocsátás és a karbonsemlegesség területén. „Szerintem ezek nemcsak környezetvédelmi célok, hanem történelmi célok. Az egész társadalom számára egy átmenet célja, ami kapcsolódik a mindennapi életünkhöz, így a gyártáshoz, a szállításhoz, az étkezéshez és az életmódváltáshoz. Nemzetközi szervezetként mindezt nemcsak üdvözöljük, hanem reméljük, hogy aktívan részt is vehetünk Kína céljainak megvalósításában.”

Yu kijelentette, a WildAid tanúja annak, hogy Kína az elmúlt 16 évben fokozatosan vezetővé vált a vadon élő állatok védelme és az éghajlatváltozás mérséklése terén. „Tanúi vagyunk annak, hogy nemzetközi viszonylatban Kína fokozatosan vezetővé vált a veszélyztetett állati fajok védelme és az éghajlatváltozás mérséklésének területén. A kínai kormány például meghirdette az elefántcsont belföldi üzleti célú feldolgozásának és kereskedelmének tilalmát, ami szerintünk egy nagyon fontos intézkedés volt. A jövőben a WildAid nemzetközi környezetvédelmi szervezet munkatársaként azt remélem, hogy az általunk nyújtott lehetőségek felhasználásával, megerősíthetjük a kínai kormánnyal folytatott együttműködést a nyilvánosság felvilágosításában, a kapcsolódó bűncselekmények feltárásában és más területeken. Továbbra is arra kívánjuk ösztönözni a lakosságot, hogy ne fogyasszanak vadállatokat, illegálisan ne kereskedjenek velük, illetve válasszanak környezetbarát életmódot a mindennapi életben, működjenek együtt a természeti környezet védelmében.”

Egy az éghajlatváltozással foglalkozó - napokban Pekingben tartott - fórumon bel- és külföldi szakértők párbeszédet folytattak az éghajlatváltozás stratégiai kezeléséről, a szakpolitikai promócióról, a zöld pénzügyek és az ipari átalakulás elősegítéséről, valamint más témákról. A résztvevők eszmét cseréltek a zöld fejlődési útról is, s egyebek mellett megállaíptották: a karbonsemlegesség koncepciója hosszú távra szóló jelentőséggel bír az emberiség és a Föld jövőjét tekintve. A „Szénsemlegesség 2060” rendezvényt a Qinghua (Csinghua) Egyetem klímaváltozást és fenntartható fejlődést kutató intézete és más szervezetek közösen rendezték.

A Kína által felvázolt cél az, hogy az ország 2030-ig eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, 2060-ig pedig a karbonsemlegességet. Ez azt jelenti, hogy Kína a világ legnagyobb fejlődő országként e példátlanul rövid határidőre be fogja fejezni a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, és a szén-dioxid-kibocsátás csúcsáról eljut a karbonsemlegességig.

Az utóbbi években Kína folyamatosan törekedett az energiaszerkezet optimalizálására és a zöld iparágak fejlesztésére. Ennek érdekében például zöld beruházásokat indított, hitelt és támogatást nyújtott a zöld ipar számára, csökkentette az adókat és egyéb öszöntző intézkedéseket hozott. Kínai vállalakozások a reformok és a technológiai innováció révén aktívan csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Kína legnagyobb acélipari vállalata, a China Baowu Iron and Steel Group Co., Ltd. például idén januárban bejelentette, arra törekszik, hogy 2023-ig elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, 2035-ig pedig 30%-kal csökkenti kibocsátását, és tíz évvel a tervezett (2050) előtt eléri a karbonsemlegességet. Mindezzel egy időben a kínai kormány arra ösztönzi az embereket, hogy váltsanak zöld életmódra például az utazásban, a szelektív hulladékgyűjtésben és másban.

Liu Yansheng (Liu Jan-seng), az éghajlatváltozással foglalkozó országos szakértői bizottság vezetője leszögezte: Kína 31 tartománya, illetve tartományi jogú városa már egyértelmű kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozza a zöld energia fejlesztését, és ezt bele is írták a 14. ötéves terv helyi vonatkozó dokumentumaiba. Hozzátette, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztés lényege a zöld energia, amiben a megújuló energia fő szerepet játszik.