Hol és miért a legboldogabbak Kína városaiban?

Kína hatalmas kiterjedésű ország, izgalmas kérdés tehát, hogy vajon hol, mely vidéken, településen és miért élnek a legboldogabban? A napokban publikált kutatási eredmények alapján meghatározták Kína legboldogabb városainak legfrissebb (2020-2021) top 10-es listáját. Ezen a következők szerepelnek: a délkelet-kínai Fujian (Fucsien) tartománybeli Xiamen (Hsziamen), a nyugat-kínai Tibet székhelye Lhasa (Lhasza), a délnyugat-kínai Sichuan (Szecsuan) tartomány székhelye, Chengdu (Csengtu), a főváros Peking, a kelet-kínai Shandong (Santung) tartománybeli Qingdao (Csingtao), az északnyugat-kínai Qinghai (Csinghaj) tartomány székhelye, Xining (Hszining), a dél-kínai Guangdong (Kuangtung) tartomány székhelye, Guangzhou (Kanton), a dél-kínai Hainan (Hajnan) tartomány székhelye, Haikou (Hajkou), a dél-kínai Shanghai (Sanghaj), és a szintén déli Hunan tartomány székhelye, Changsha (Csangsa). Lhasa és Changsha egymást követően hét éven át került a listára.

2020-ban az észak-kínaiak boldogságérzete erősebb volt, mint a dél-kínaiaké, talán mert az észak-kínaiak természete általában optimistább.

A települések szempontjából az elmúlt tíz évben a városi lakosság boldogságérzete mindig magasabb volt a vidékiekénél. Az emberek elégedettebbek a fejlett városokban, ezért jobban szeretnek ott lakni. Kína legboldogabb városainak top 10-es listájából azt is láthatjuk, hogy az ott felsorolt települések nagy része szerepelt Kína leggazdagabb városainak top 10-es listáján is. Peking és Shanghai Kína két szupervárosa például évek óta szerepel a leggazdagabb városok között. Ebben a két városban óriási fejlődési és üzleti lehetőség rejtőzik. Emellett az utóbbi években egyre több új központi város jelent meg Kínában, a városiak boldogsága egyre szembetűnőbb.

Mint ismeretes, Kínában a különböző országrészek gazdaságának fejlettségi színvonala különbözik egymástól. Ebben a helyzetben egyre több kínai vándorol a fejlettebb térségekbe. Különösen jellemző ez a kínai földművesek nagy hányadára, akik szülőföldjüket elhagyva a nagy városokban keresik a boldogulásukat.

Lang Lihua, a Fővárosi Gazdasági és Kereskedelmi Egyetem gazdasági karának vezetője, egyben a szóban forgó kutatás szervezője így foglalta össze tapasztalataikat:

„A kutatásból láthatjuk, hogy a városi lakosságra hatátozottan erősebb boldogságérzet a jellemző. Életszínvonaluk emelkedésének köszönhetően a városiak jobban elégedettek a körülményeikkel. A kutatásba bevont városok fogyasztóinak bizalomindexe egyöntetűen meghaladta a százat. Közülük a shanghaiaké a legmagasabb, 122,8 volt. A xiningieké a legalacsonyabb, 115,48.”

Lang Lihua hozzátette, hogy az emberek a közlekedés állapotának fejlettségét tekintik komfortérzetük leginkább meghatározó tényezőjének. Ebben szerepe van a nagysebességű vonatok gyors terjedésének, hiszen több szomszédos kínai város között megvalósult az egy órán belüli elérés célja, ami sokkal elfogadhatóbbá és kényelmesebbé teszi az utazást. Ráadásul rengeteg időt lehet megtakarítani. Ez is fontos tényező a fiatalok körőben, akik közül mind többen szeretnének nagy városokba vándorolni.

Statisztikai adatok szerint 2020-ban Kínában 245 millióan ingáztak. Ez a szám 1,71 millióval volt kevesebb, mint az előző évben. Ugyanakkor az elvándorlás trendje nem változott, a népesség jelentős része továbbra is a városokba költözik. Nem véletlen, hogy a legboldogabb városok top 10-es listáján szereplő települések mind vagy tartományi székhelyek, vagy gazdaságilag fejlett térségek, vagy tartományi szintű városok, mint például Peking és Shanghai.

Az utóbbi években Kínában egyre jellemzőbb a népesség elöregedése. A legboldogabb városok listáján szereplő Xining, Qinghai tartormány székhelye például gazdaságilag nem annyira fejlett, de ennek ellenére a város tökéletes időskori szolgáltatási rendszerrel rendelkezik. Ennek köszönhetően a helyi időskorúak boldogság- és biztonságérzete tartósan emelkedett.

Statisztikai adatok szerint Xiningben a 60 évesnél idősebb lakosok száma 79 ezer körül mozog, 17,37%-át teszik ki a város teljes népességének. A xiningi kormányzat által bevezetett időskorúakat segítő otthoni szolgáltatások teljes mértékben kielégítik számos érintett igényeit.

Qiao Lixia (Csiao Li-hszia), a xiningi időskori szolgáltatások központjának vezetője erről így beszélt:

„Xiningben az egészségügy már mélyen integrálódott az időskori szolgáltatásokba. Nálunk az idősek egészségügyi ellátása iránti igény nagyon nagy. A városban élő időseknek hétköznapi orvosi ellátásuk céljából nem kell a rendelőintézetekbe, kórházakba menniük, helyette az egészségügyi dolgozók otthonukban keresik fel őket. Ez rendkívüli mértékben emelte az idősek boldogságérzetét.”

Mindezen kívül Kína a közbiztonság szempontjából a mai napig elismerten jó országnak számít a világban, ami szintén nagyon fontos tényezőnek mutatkozott a kínaiak elégedettségének mérésekor.

A szóban forgó közvélemény-kutatás szerint az elmúlt években a gyerekek oktatása körüli bizonytalanság és aggodalom közvetlenül befolyásolta egyes rétegek boldogságérzetét. Ebből a szempontból a gyerek nélküli családok még boldogabbnak érezték magukat, míg a gyerekes családok esetében a gyerekszám növekedésével egyidejűleg az aggodalom felerősödött.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a saját ingatlantulajdonnal rendelkezők boldogságérzete magasabb azokénál, akiknek nincs lakásuk. Azoknak az embereknek a boldogságérzete tehát, akik bérelt lakásban laknak, határozottan alacsonyabb. A bérleti díjak folyamatos emelkedése és az állandó költözés negatívan befolyásolja az emberek közérzetét.

Vajon mennyi pénzt kell keresni ahhoz, hogy valaki boldognak érezze magát? A közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a jövedelem nem feltétlenül tükrözi a boldogság fokát. A 120-200 ezer jüanos (1 jüan = 46 forint) éves jövedelem ugyanakkor egy fontos határértéknek mutatkozott. Az ennél alacsonyabb jövedelműek boldogsága kimutathatóan jelentősen csökkent. Az ennél magasabb jövedelműek boldogságérzetében azonban nem mutatható ki szignifikáns emelkedés. Ráadásul az 500 ezer jüan éves jövedelemmel rendelkezők körében a boldogságérzet még csökkenést is mutatott.

A felmérésből az is kiderült, hogy a kínai nők boldogságérzete mindig magasabb a férfiakénál. 2020-ban a Chengduban, a Qingdaoban és a Xiamenben élő nők boldogsága volt a legkiemelkedőbb. A Lhasaban, Xiamenben és Xiningben élő férfiak boldogságérzete ugyanakkor magasabb volt mint máshol.