Pingpong diplomácia – 50 éve volt, de üzenete a mának is szól

A világbajnok Liang Geliang (Liang Ko-liang) valószínűleg nem számított arra, hogy 50 évvel a pingpong diplomácia első eseményei után ő és Judy Hoarfrost egykori amerikai asztalitenisz játékos újra játszhatnak egymással. Ráadásul több mint 10 ezer kilométer távolságra egymástól.

A pingpong diplomácia 50. évfordulója alkalmából április 24-én emlékünnepséget rendeztek a Peking nyugati részén fekvő Shougang (Soukang) parkban. A megemlékezésen a két országból több mint 400-an, köztük az egykori események számos élő történelmi tanúja vett részt. Az alkalom a kínai és az amerikai nép közötti barátság folytatásának jegyében szerveződött. A fejlett technológiának köszönhetően valósággá vált egy virtuális valóságos (VR) asztalitenisz játék Liang Geliang és Judy Hoarfrost között. A „barátság az első” gondolat jegyében a VR játék 2-2-es döntetlennel zárult.

Ellentétben néhány kelet-európai országgal, például Magyarországgal, amelyek elismerték Kínai Népköztársaságot és néhány nappal a kikáltása után felvették a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, az Amerikai Egyesült Államok ezt csak több mint 20 évvel később, a 70-es években tette meg. E fontos lépést előzte meg az amerikai asztalitenisz-csapat baráti látogatása Kínába, a kínaiak meghívására.

Egy kínai és egy amerikai asztalitenisz játékos együtt edzett 1971. áprilisában

„Első alkalommal Nagoyában vettem részt a 31. asztalitenisz világbajnokságon. Egy Glenn Cowan nevű amerikai játékos, aki lekéste a saját buszát, a kínai csapat buszára szállt fel és velünk érkezett a helyszínre. A 15 perces úton Zhuang Zedong (Csuang Ce-tung) háromszoros világbajnok kezet rázott Cowannel, szóba elegyedett vele és végül egy kis ajándékot, egy festett selyemkendőt adott neki. Érkezéskor Cowan felvetette, hogy szívesen gyakorolna velünk és mi örömmel játszottunk egy kicsit vele. Másnap Cowan viszonozta az ajándékot. Így indult a barátság” – emlékezett vissza Liang Geliang, a „pingpong dilomácia” egyik élő résztvevője és tanúja.

Glenn Cowan integetve jutott át a vámon 1971-ben

A japán Nagoyában megrendezett 31. világbajnokság lezárása után Mao Zedong (Mao Ce-tung) jóváhagyásával a kínai asztalitenisz-válogatott meghívta az amerikai csapatot, amely 9 játékossal, 4 sportvezetővel és 2 családtaggal 1971. április 10-én meg is érkezett Kínába. Ez a sportdelegáció volt az első amerikai küldöttség, amely a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása óta hivatalos látogatásra érkezett a népköztársaságba. Három hónappal később az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó, Henry Kissinger titkos látogatást tett Kínában és diplomáciai csatornákon megkezdődtek a kapcsolatok normalizálásának előkészületei.

„Az amerikai pingpong csapat Kínába történő meghívásának 50. évfordulója jelentős és nosztalgikus esemény” – mondta a ma 97 esztendős volt külügyminiszter, Henry Kissinger a rendezvényen közreadott videóüzenetében.

Henry Kissinger

„Az esemény jelentősége az, hogy néha számos apró lépés szükséges a nagy döntések meghozatalához, és az emberek közötti kapcsolat fontos eleme a kínai-amerikai kapcsolatoknak” – mondta egyebek között Kissinger.

1972 áprilisában a kínai asztalitenisz csapat viszonozta a látogatást és az új Kína megalapítása után első delegációként az Egyesült Államokba látogatott. A kölcsönös látogatásokkal megtört a jég a két évtizedes elidegenedett, embargóval terhelt viszonyban és végül elérkeztek a kínai-amerikai kapcsolatok normalizálódásához. Az egyik tanúként Li Furong (Li Fu-zsung), a kínai sportfelügyelet egykori alelnöke felidézte, hogy a delegáció meleg fogadtatásban részesült az amerikaiak részéről, s megerősítette, hogy a pingpong diplomáciának fontos szerepe volt a két nép közötti barátság történetében.

„Az Egyesült Államokba való látogatásunk előtt Zhou Enlai (Csou En-laj) miniszterelnök fogadott minket az Országos Népi Gyűlés Házában és jelentőségteljesen megjegyezte: ’a barátság az első, a verseny a második’. Az Egyesült Államokban melegen fogadtak minket, ami jó érzést keltett bennünk. Tudtuk, hogy a játék eredménye nem volt fontos, a győzelem egyaránt a kínai, és az amerikai népé volt” – idézte fel Li, hozzátéve, a pingpong diplomácia 50 évvel később is hatással van a két nép közötti barátságra.

Liang Geliang interjút ad

Liang Geliang úgy véli, hogy a pingpong diplomácia az emberek közös törekvését tükrözi egy jobb élet iránt.

„A pingpong diplomácia nemcsak a kínai és az amerikai nép közötti barátságot erősítette meg a két ország asztaliteniszezőinek őszinte és baráti cseréje révén, hanem kifejezte az idősebb generáció vezetőinek kivételes politikai bölcsességét és stratégiai jövőképét is. Ezzel az ideológiai különbségek fölé emelkedtek és lépést tartottak az idők trendjével” - mondta Lin Songtian (Lin Szung-tien) a külföldi országokkal folytatott baráti kapcsolatok civil szervezetének (CPAFFC) elnöke.

Jeffrey Lehman, a sanghaji New York Egyetem alelnöke 1972-ben csak 15 éves volt. Gyerekkorában megtanult pingpongozni, és amikor a kínai asztaliteniszezők az Egyesült Államokba látogattak, Lehman is ott volt a helyszínen, hogy megnézze a világbajnokok bemutató mérkőzését.

„Különleges alkalom volt számomra, amikor 1972-ben apámmal részt vehettem egy bemutató mérkőzésen a Marylandi Egyetemen és láthattam Liang Geliangot és Zheng Mingzhit (Cseng Ming-cse) játszani. Gyerekkorom óta szeretem az asztaliteniszt és láthattam a világbajnokokat, illetve tanúja lehettem az USA és Kína közötti egészséges kapcsolatok helyreállításának” – jegyezte meg Lehman.

A Kínába látogató amerikai asztalitenisz-csapat

Az évfordulós rendezvény résztvevői között más sport sztárok is jelen voltak.

„Bár különböző országokból származunk és különböző nyelveket beszélünk, amikor egy bajnokságon ugyanazt a játékot játsszuk, alkalmat kapunk arra, hogy megismerjük egymást. A játék előtt és után részt vehetünk különböző tevékenységekben, amelyek lehetőséget jelentenek egymás megismerésére” – hangsúlyozta Yao Ming (Jao Ming) kosárlabda játékos, a Kínai Kosárlabda Szövetség (CBA) elnöke, aki egy évtizedet töltött az amerikai NBA-ben.

A pingpong diplomácia jelentős szerepet játszott a fagyos kínai-amerikai kapcsolatok idején a jég megtörésében, és fél évszázaddal később is visszhangot kelt. Liu Guoliang (Liu Kuo-liang) többszörös világbajnok, a Kínai Asztalitenisz Szövetség elnöke szerint az önfejlesztés mellett Kínának vállalnia kell a felelősséget az asztalitenisz sport globális fejlődésének előmozdításáért.

„Az asztalitenisz nemcsak Kínáé, hanem az egész világé. Mivel Kína asztalitenisz-óriásnak számít, a Nemzetközi Asztalitenisz-szövetségnek (ITTF) és a hozzá tartozó World Table Tennis (WTT) vállalatnak szüksége van a támogatásunkra és a segítségünkre” – mondta Liu.

Yao Ming úgy vélte, a kölcsönös személyes látogatások jelentik az egyetlen módját annak, hogy a különböző kultúrák közötti félreértéseket semlegesítsék. „Fell kell állítanunk egy platformot e cserék számára, és a sport híddá válhat ebben a folyamatban” – mondta.

Mivel az utóbbi években Kína és az Egyesült Államok között sok a nézeteltérés, amelyek szankciókhoz és kereskedelmi háborúhoz is vezettek, ilyen helyzetben a sportkapcsolatok megoldást jelenthetnek a nemzetek közötti feszültség enyhítésére és a barátság helyreállítására. Ahogy Henry Kissinger is utalt rá:

„Ebben a pillanatban, amikor nézeteltérések és bizonytalanságok vannak (a két ország között), a pingpong diplomáciának szimbolikus üzenete van. Elő kell segíteni a kínai és az amerikai nép közötti megértést, mert erre szükség van a két országnak a világgazdaságban és -politikában betöltött szerepe miatt”.