Zhurong (Csuzsung) névre keresztelték Kína első marsjáróját

Kína első marsjárója a Zhurong (Csuzsung) nevet kapta – jelentette be április 24-én, a kínai Űrnap alkalmából megrendezett rendezvényen a Kínai Nemzeti Űrigazgatóság (CNSA).

Zhurong a tűz istene az ókori kínai mitológiában, amely a vörös bolygó, vagyis a Mars kínai nevére, a Huoxinggra (Huohszing) utal, amely szó szerint a tűz bolygója.

„A tűz elhárítja a sötétséget, meleget és fényességet ad az emberiségnek. A tűz felhasználása előmozdítja az emberi civilizáció fejlődését. Megvilágította az ősvilágot, tovább vezeti az emberiséget az ismeretlen felfedezésében, és kifejezi az emberiség örök világosság iránti vágyát” – magyarázta Wu Yanhua (Vu Jen-hua), a CNSA igazgatóhelyettese.

Külön a zhu szó jelentése kívánság, ami kifejezi az emberiségnek szóló jókívánságot a világegyetem felfedezéséhez. A rong jelentése integráció, együttműködés, ami Kína elképzelését tükrözi a világűr békés használatáról és az emberiség közös jövőjét építő közösségről. A név egy újabb példája a kínai űrkutatásban dolgozók tudományos fantáziájának. Mint ismeretes az űrhajókat, köztük a Tianwent (Tienven), Chang’e-t (Csang-o) és Beidou-t (Pejtou) szintén a kínai mitológiából vett nevekre keresztelték.

A Tianwen Mars-leszálló és a Zhurong marsjáró modellje

Zhang Kejian (Csang Kö-csian), a CNSA elnöke a kínai Űrnap alkalmából tartott rendezvényen mondott beszédében emlékeztetett rá, hogy idén van a kínai űrkutatás kezdetének 65. évfordulója. Az elmúlt 65 évben Kína kezdőből nagyhatalommá nőtte ki magát.

„A világegyetem felfedezése az egész emberiség közös álma. Egy új kiindulópontról a CNSA be fogja mutatni és végre fogja hajtani a 4. fázisú holdkutatási és a bolygókutatási projektjét, fel fogja építeni a nemzetközi holdkutató állomást és a földközeli aszteroidák becsapódása elleni védelmi rendszert. A CNSA továbbra is nemzetközi kapcsolatainak és együttműködéseinek elmélyítésére törekszik, hogy a nemzetközi közösséggel együtt haladva a maga eszközeivel is hozzájáruljon a világegyetem jövőbeni kutatásaihoz, végsősoron: az emberiség jólétének fokozásához” – hangoztatta Zhang Kejian a CNSA elnöke.

Kína 2020. július 23-án indította útjára a Tianwen 1-es nevű Mars-szondát. A keringőgépből, landolóból és a járóból álló űrhajó február 24-én lépett be a Mars körüli pályára. A küldetés legnagyobb kihívása a májusi puha landolás lesz, ami egy 7-8 percig tartó önálló folyamat. A CNSA szerint a szonda aerodinamikai alakját, ejtőernyőjét és fékezőrakétáját használja majd a lassításra, a pufferlábakat pedig a leszállásra.

Kínai űrmérnökök és tudósok az Utopia Planitia déli részén egy viszonylag lapos régiót, egy nagy síkságot választottak potenciális leszállási területnek. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy e terület egy ősi óceán vagy tó pereme lehet a Mars korai történetében. Kínai tudósok alig várják, hogy további bizonyítékokat találjanak a víz-jég jelenlétére.

A Tianwen 1-es tudományos kutatási céljai között szerepel a morfológiai és a geológiai szerkezet feltérképezése, a talajfelszín jellemzőinek és a víz-jég eloszlásának vizsgálata, továbbá a felszíni anyagösszetétel elemzése, az ionoszféra és a marsi éghajlat és környezet jellemzőinek felmérése, valamint a fizikai erőtér és a Mars belső szerkezetének kutatása.

A keringőgép hétféle tudományos eszközzel van felszerelve, két távérzékelő kamerával, a Mars körül keringő felszín alatti kutató radarral és ásványtani színképmérővel. A magnetométer pedig az ion és semleges részecskék és az energetikai részecskék elemzését szolgálja.

Kína 2016-ban határozta meg április 24-ét az ország űrnapjává, megemlékezve a „Dongfanghong-1” (Tungfanghung) nevű első műholdjának az űrbe történő felbocsátásáról, amelyre 1970. április 24-én került sor.

Idén Nanking, a kelet-kínai Jiangsu (Csiangszu) tartomány székhelye adott otthont az Űrnap fő eseményeinek. A különféle rendezvényeken keresztül az érdeklődők jobban megismerhették és megérthették Kína űripari fejlődését.

Hubei (Hupej) tartományban ugyancsak számos űrtudományi ismereteket népszerűsítő programot tartottak. Songzi (Szungzö) városban megnyitották az ország legnagyobb méretű űrtudományi múzeumát. A „9-es számú Űrkutatási Központ” nevű műzeumban általános és középiskolás diákok tanulhatnak a világegyetemről. A helyszínen fogadhatják a műholdak tényleges repülési állapotának adatait, ellenőrizhetik a keringési magasságot, a műholdak hőmérsékletét és a többi adatot. Megtapasztalhatják azt is, hogy milyen, amikor a szimulált űrszondából kilépnek és elvégezhetnek néhány komoly kabinon kívüli feladatot is. Láthatják a csillagos égboltot és a fekete lyukat, valamint megtanulhatják a gravitáció lényegét, ismereteket szerezhetnek az égitestek keringéséről és belső szerkezetükről. Zhang Yizhao (Csang Ji-csao), a FutureNine űrtudományi oktatással foglalkozó cég munkatársa erről így nyilatkozott:

„Az egész múzeumban az emberek közvetlen tapasztalatot, s rengeteg tudást szerezhetnek az űriparral kapcsolatos tudományról. Az űreszközöket az ismeretterjesztés szolgálatába állítottuk, a tényleges tudományos kutatási eredményeket szórakoztató módon osztjuk meg az érdeklődőkkel. A látogatás során az emberek rengeteg tudáshoz juthatnak, bővíthetik ismereteiket a világegyetemről.”

„Megtanultam azt is, hogy hogyan jött létre a világegyetem és hogyan lövik fel a rakétákat. Sokat tanultam az űrkutatásról! Annyira imádom az űrhajósokat!” – mondta izgatottan egy középiskolás fiú.