The Lancet: Kína kiemelkedő eredményeket ért el az anyák és gyermekek egészségének megóvásában

A tekintélyes orvosi szaklap, a The Lancet cikke szerint a Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt több mint hetven évben Kína kiemelkedő eredményeket ért el az anyák és gyermekek egészségének megóvásában.

A szaklap arra kérte fel a terület szakértőit, hogy jelentésben összegezzék az elmúlt hetven év során Kínában szerzett tapasztalatokat a nők reproduktív egészségének, az anyák, csecsemők, gyermekek és serdülőkorúak egészségének és jogainak előmozdításáról, a Kínában elért eredményekről és tapasztalatokról. A jelentést rangos kínai és külföldi egyetemek és kutatóintézetek összesen 31 szakértője és tudósa állította össze három éven át tartó munka eredményeként.

A jelentés összegzi a nők és a gyermekek egészségének védelmére irányuló fejlesztések és reformok terén elért eredményeket és tapasztalatokat a Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt hetven évben, és egyúttal tíz évre szóló cselekvési stratégiát és konkrét javaslatokat terjeszt elő a nők és gyermekek egészsége minőségi fejlődésének elősegítése érdekében. A jelentés rámutat, hogy Kínában az anyák és gyermekek egészségére vonatkozó számos kulcsfontosságú mutató tovább javult. Jü Jen-hon, a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság pártbizottságának tagja és a hagyományos kínai orvoslás állami adminisztrációja pártbizottságának titkára erről a következőket mondta.

„A Kínai Népköztársaság megalakulása óta a kínai nők és gyermekek egészségi állapota jelentős változáson ment keresztül. Ami a gyermekágyi halálozást illeti, a Kínai Népköztársaság megalapításának kezdetén 1500 halálozás jutott 100 ezer szülésre, 2020-ban azonban már csupán 16,9 halálozás jutott 100 ezer szülésre. A csecsemőhalálozás aránya 200 ezrelékről 5,4 ezrelékre csökkent. Az átlagos várható élettartam 35 évről 77,3 évre emelkedett. Kína a rögzített határidőnél korábban teljesítette az ENSZ millenniumi fejlesztési céljain belül a reproduktív, anyai, csecsemő- és gyermekegészség kérdéséhez kapcsoló célkitűzéseket. A gyermekágyi halálozás aránya messze alacsonyabb a magas és közepes jövedelmű országok medián szintjénél; a csecsemőhalandóság és az 5 éves kor alatti halálozás jóval elmarad a közepes jövedelmű országok átlagától is.”

A jelentés alapján a kínai nők átlagos várható élettartama az 1981-es 69,27 évről 2015-re 79,43 évre nőtt. A 15 éves és annál idősebb írástudó nők aránya az 1999-es 78,4%-ról 2019-re 92,5%-ra nőtt. A nemek közötti különbség az oktatásban és a foglalkoztatásban jelentősen csökkent. A jelentés úgy véli, hogy Kínában az anyák és gyermekek egészségével kapcsolatos eredmények számos fontos tényezőnek tudhatók be. Csiao Gyie, a jelentés egyik szakértője, a Pekingi Egyetem alelnöke és a Pekingi Egyetem Harmadik Számú Kórházának dékánja erről így tájékoztatott. „Kína számos olyan programot indított és hajtott végre, amelyek javítják az anyák és gyermekek egészségügyi szolgáltatásait és csökkentik a városi és vidéki térségek közötti szakadékot. Kína különböző szintű orvosi rendszert hozott létre a különféle egészségügyi intézkedések hatékony végrehajtása érdekében és ez segíti az alapszerveket abban, hogy folytatódjon a nők és gyermekek egészségügyi oktatása. Kína létrehozta az anyák és gyermekek országos egészségügyi és információs rendszerét, hogy hatékonyan figyelemmel kísérhessék az anyák és gyermekek egészségügyi adatait, és fontos adattámogatást nyújthassanak a vonatkozó politikák kidolgozásához.”

Richard Horton, a szaklap főszerkesztője elmondta, hogy a járvány után a jelentésben összefoglalt tapasztalatok globális irányelvként szolgálnak majd.

„A koronavírus-járvány legfontosabb tanulságait összefoglalva úgy vélem, hogy a társadalmi igazságtalanságnak óriási a hatása az emberi egészségre. Azt hiszem, a legjobb megoldás a generációk közötti átörökítés -- ilyen például a szegénység generációk közötti átörökítésének -- megszakítása. Ennek egyik leghatékonyabb módja a nők és gyermekek egészségének és oktatásának figyelembevétele és javítása. Ezért ez a jelentés nemcsak a nőket és a gyermekeket érinti, hanem globális jelentőséggel bír majd a járvány utáni időszakban, segíti a világ országait a vonatkozó politikák kidolgozásában.”

A jelentés rámutat arra is, hogy az elkövetkező tíz év kritikus időszak lesz Kína számára az Egészséges Kína 2030 nevű program megvalósításában. Annak érdekében, hogy teljesüljenek a nők és a gyermekek igényei a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások és más kihívások iránt, a jelentés azt javasolja, hogy a jövőben négy területen kell erőfeszítéseket tenni: a finanszírozásban, az egészségügyi munkaerő terén, a gyógyszerek és a technológia terén, valamint az informatikai rendszerben. A cél az, hogy az egészségügyi szolgáltatások minden nő és minden gyermek számára elérhetők legyenek.

Peng Li-jüan, Hszi Csin-ping kínai államfő felesége az UNESCO különmegbízottjaként a lányok és nők oktatásának előmozdításáért felelős. Elmondása szerint világszerte az írástudatlan felnőttek 63%-a nő. Hozzátette, amennyiben a nők nem jutnak megfelelő oktatáshoz, nem lesz előrelépés az emberi társadalom fejlődésében. A lányok és a nők oktatása nagy hasznot hoz a jövőben. Peng arra kérte a világ országait és lakóit, hogy aktívan támogassák és vegyenek részt ebben a nagy horderejű ügyben. „Kína továbbra is együttműködik az UNESCO-val a lányok és nők oktatásáért járó UNESCO-díj átadásában a 2021 és 2025 közötti időszakban, elősegíti a nemzetközi oktatási csereprogramokat és együttműködést, valamint nagyobb mértékben járul hozzá a lányok és nők oktatásának előmozdításához és az ENSZ, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához. Tegyünk közösen azért, hogy a lányok és a nők egyenlő és magas színvonalú oktatásban részesülhessenek, és a nők fényes jövő elé nézhessenek” -- mondta a kínai first lady.