Vad elefántok vonulása okoz riadalmat Délnyugat-Kínában

Ki ne akarna mindent hátrahagyva, akár tervek nélkül is néhány hónapra úgy elutazni, hogy még ezt sem tudja, mikor tér haza? – egy különösen nehéz év után, a COVID-ellenes harc közepette, a karantén magányát, a depressziót feledtetve... A közelmúltban egy délnyugat-kínai Yunnan (Jünnan) tartományban élő 15 vad ázsiai elefántból álló csorda döntött úgy, hogy így tesz. Az elefántok csapata eddig már körülbelül 500 km-t tett meg, észak felé indulva a Laosz és Mianmar határainál fekvő erdőterületektől, csaknem egészen Yunnan székhelyéig, a 7 millió lakossal rendelkező Kunming határáig.

Senki sem tudja pontosan, hogy a 15 elefánt miért távozott erdei otthonából, a yunnani Xishuangbanna (Hszisuangpanna) Dai Autonóm Prefektúrából. A hatóságok mindenesetre többezer embert mozgósítottak az ormányosok migrációjának nyomon követésére, helyenként a közúti forgalom felfüggesztésére, és arra, hogy táplálékkal próbálják elcsalogatni őket a lakott településektől.

A tartományi erdészeti szakhatóság emlékeztette Kunming kormányzatát, hogy időben figyelmeztesse a lakosságot és tegyen átfogó óvintézkedéseket. A város szakértői csoportot küldött a Kunmingtól 20 km-re fekvő Yuxibe (Jühszi), hogy felkészülhessenek a megfigyelés és beavatkozás feladatára.

A megfigyelő eszközökkel készített képek azt mutatták, hogy a csordát hat felnőtt nőstény, három felnőtt hím, valamint három "tinédzser" és három borjúelefánt alkotja.

"Kukoricák hol vannak?"

Amikor 2020 márciusában az erdőrezervátumból elindultak, összesen 16-an voltak. Útközben, amikor a közeli Pu’er városához tartozó falvakba érkeztek, az egyik nőstény elefántbébit szült. A további észak felé vonulás során – senki sem tudja miért – két felnőtt hím elefánt otthagyta a csordát, míg a többiek tovább tartottak északnak.

Május 27-én este bevonultak Eshan (Ösan) városába és hat órán át járkáltak az utcán, miután a hatóságok kiürítették az utcákat, a gyalogosok visszahúzódtak, a járműveket leállították, a lakosságot pedig felszólították, hogy mindenki maradjon otthon. Május 31-én a veszélyeztetett vad elefántokat a Yuxi Hongta (Jühszi Hungta) körzetben látták, ahol a hatóságok helyszíni parancsnoki központot hoztak létre, hogy napi 24 órában figyeljék a mozgásukat. Akadályokat építettek teherautókkal és kukoricát, banánt és ananászt csaliként felhasználva igyekeztek megakadályozni, hogy az állatok ne lépjenek be a sűrűn lakott területekre.

A helyi hatóság szerint több mint 360 ember, 76 rendőrautó és teherautó, valamint kilenc drón állt készenlétben. Az utcák szélén hagyott 18 tonnányi táplálék közül, amelyekkel próbálták „hazafelé” irányítani őket, csak a kukoricát fogyasztották el. Úgy tűnt, a válogatós vándorló elefántoknak nem ínyükre a banán és az ananász...

Zhang Li (Csang Li), a Pekingi Tanárképző Egyetem Élettudományi Iskolájának professzora a központi televízió híradójában azt is elmagyarázta, hogy miért nem lövik le őket kábító injekcióval.

„Vannak ugyan elefánt-specifikus érzéstelenítők, amelyek ha megfelelően használják azokat, nem ártanak az elefántoknak, viszont bevetésükkor elég sok technikai részletre kell odafigyelni. Például az altatás alanyának távol kell maradnia a vizektől, nehogy kábultan a vízbe essen és megfulladjon. Az érzéstelenítővel történő elfogáshoz ráadásul több idő és erőfeszítés szükséges, s technikailag igényes feladat” – magyarázta Zhang. Szerinte a múltban volt hasonló helyzet Vietnamban is, ahol az állatvédő szervezet megpróbálta kábító lövedékkel leteríteni a vándorló elefántokat, de a szerencsétlenül járt óriási állatok végül mind elpusztultak.

„Tudjuk, hogy az elefánt társas lény, így amikor egy elefántot el akarnak fogni, a társai körülveszik, hogy megvédjék. Ilyen helyzetben veszélyesek lehetnek. Ha látják a többiek, hogy az emberek elfogják és elviszik a társukat, ez bizalmatlanságot kelthet bennük az emberek iránt, bosszúállóvá válhatnak, s a konfliktus az állat és az ember között még jobban felerősödhet. Ezért az eddigi tapasztalatok alapján nem javasoljuk az elfogást kábítással.”

A vad elefántok vándorlása a közösségi médiában nagy figyelemmel kísért, kiemelt témává vált Kínában. Egyesek a helyszínről élő közvetítéssel igyekeztek tudósítani az elefántok aktuális ténykedéséről. Az interneten sok érdekes videó található róluk. Az egyik videoklipben például látható, hogy az elefántok behatolnak egy tanya udvarára, s az egyik állatnak sikerült a törzsével megnyitni az ott lévő vízcsapot. Ivott, majd tovább futva otthagyta a csapot. „Hé! Nem láttad a +takarékoskodjunk a vízzel+ feliratot a falon?!” - írta viccesen egy netező kommentjében. Az „elefántmegfigyelésnek” még most sincs vége, az emberek viszont már konszenzusra jutottak abban, hogy nem bántják az állatokat, elkerülik a konfliktust velük.

Chen Mingyong (Csen Ming-jung), a Yunnan Egyetem ázsiai elefántok szakértője elmondta, hogy Kínában először lehettek tanúi a vad elefántok ilyen hosszú, észak felé tartó vándorlásának. „Az ázsiai elefántok vándorlása gyakori, de általában egy adott területen több élőhelyük között történik. Nagyon ritka, hogy ekkora távolságot tesznek meg észak felé. Nem tudjuk megmondani, hogy hol a céljuk” – mondta Chen, megjegyezve, hogy a migrációnak lehet, hogy nincs is célja. „Elképzelhető, hogy a vezérelefántnak nincs tapasztalata, és az egész csordát tévútra vezette.”

Sun Quanhui (Szun Csüen-huj), az Állatvédelmi Világtársaság természettudósa azonban úgy véli, hogy az elefántcsorda táplálékért és új élőhelyért kelt útra:

„Egyelőre nem egyértelmű, hogy miért vándorolnak északi irányba. A kezdeti spekuláció szerint a jelenlegi élőhely táplálékhiánya, a korlátozott és töredezett mozgástér lehet az oka. Természeti és emberi okok egyaránt vezethetnek elefántvándorláshoz, de az eddig megtett útvonal alapján nem találtunk rá egyértelmű választ” – mondta Sun.

Az ázsiai elefántok A-szintű (legmagasabb) állami védelem alatt állnak Kínában, ahol leginkább Yunnanban találhatók. A fokozott védelemnek köszönhetően a vadon élő elefántok száma mára mintegy 300-ra nőtt, míg 1976-ban csak 146-an voltak. Az erdő növekvő sűrűsége, amely az öko-környezet helyreállításának másik eredménye, azonban csökkentette az elefántok életterét, táplálékellátását, és egyre inkább kiszorította őket élőhelyeikről.

Aludjatok egy jót!

Kutatások szerint az ázsiai elefántoknak óriási élőhelyre van szükségük; optimális körülmények között nyáron minden 40 négyzetkilométeres erdőterület mindössze egyetlen elefánt igényét elégíti ki. A szóban forgó elefántcsorda élőhelye, a Mengyangzi (Mengjangce) természetvédelmi területet, ahol körülbelül 90 vad elefánt él. Legalább 3600 négyzetkilométer erdőre lenne szükségük, de valójában csak 1000 négyzetkilométer áll a rendelkezésükre. Emellett a vadon élő elefántok főleg az aljnövényzetet fogyasztják, vagy például a vad banánt, azonban az erdő terjeszkedése során ezeket fokozatosan a nem ehető gumifák váltják fel, mondta Xiang Ruwu (Hsziang Zsu-vu), a vadvédelmi iroda munkatársa.

A „vadon élő állatok királyságaként” ismert tartomány számos intézkedést tett az ember és az elefánt közötti konfliktus enyhítésére, többek között területet különítettek el az elefántok kedvenc ételeinek termesztésére, riasztórendszert hoztak létre az evakuálás érdekében és kártérítést fizetnek a gazdáknak a vadon élő állatok által okozott veszteség miatt.

A legutóbbi elefánt-túra azonban különösen nagy kihívást jelentett az illetékesek számára. „E 15 elefánt esetében csak annyit tehetünk, hogy korai figyelmeztetéseket adunk ki és időben kiürítjük a településeket a veszteségek minimalizálása érdekében” – mondta Chen Mingyong elefántszakértő, hozzátéve, hogy mivel a csorda még mindig északra tart, a megfigyelés mellett a helyzet folyamatos tanulmányozásra és elemzésére van szükség.