Magyar borok, kisrepülőgép a 2. Kína-KKE Expón

A második Kína-KKE Expón, a Zhejiang (Csöcsiang) tartományi Ningbo (Ningpo) városban mintegy 200 ezer négyzetméter területen az érdeklődők megtekinthették a Közép- és Kelet-Európa kiállítást, a Nemzetközi Fogyasztási Cikkek Kiállítását és az Importáruk Állandó Kiállítását. Az expó a maga lehetőségeivel igyekezett elősegíteni a belső és a külső gazdasági keringést, az online és az offline kereskedelem integrált fejlődését. A kiállításon és vásáron 425 exportőr kínálta áruit boroktól és élelmiszerektől, gépipari eszközökön át a jachtokig és kisrepülőgépekig. Az alkalomhoz kapcsolódón több mint 200 üzleti tárgyalást terveztek 68 KKE-ország és 200 kínai vállalat között. Kína a következő 5 évben 170 milliárd dollár értékben kíván importálni a KKE-országokból, miközben arra trörekszik, hogy megduplázza az agrártermékek behozatalát ezekből az országokból. Agrártermékek kereskedelmét érintően máris több megállapodás született, továbbá újabb tehervonat szerelvények indítására is sor került Zhejiang és Budapest között.

Szijjártó Péter, magyar gazdasági- és külügyminiszter véleménye szerint a globális gazdaságra nehezedő nyomás hátterében a Magyarország és Kína közötti kereskedelem továbbra is figyelemre méltó. Rámutatott: tavaly a kétoldalú kereskedelem volumene több mint 20%-kal növekedett, idén Magyarország Kínába irányuló exportja 58%-kal nőtt. Ez fontos szerepet játszik a foglalkoztatási helyzet stabilitásának fenntartásában - fogalmazott. „A Kína és Magyarország közötti virágzó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokkal kapcsolatban nagyon optimisták vagyunk. Kína lett az EU-n kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a magyar vállalkozások nagy figyelmet szentelnek a kínai piacnak.”

A közép- és kelet-európai országok szakdiplomatái kipróbálhatták magukat egy élő értékesítési eseményen is. Hat ország, Magyarország, Lettország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia és Görögország online élő közvetítés során mutathatta be különleges termékeit.

Halmai Dzsenifer, a sanghaji magyar főkonzulátus kereskedelmi szakdiploatája nyugodtnak tűnt az élő közvetítésen. Bemutatta hazáját, Magyarországot, a földrajzi elhelyezkedésétől kezdve a kultúráján át és a turizmus nyújtotta különleges lehetőségekről is beszélt.

„--Házigazda: Hozzott ma valami finomságot, vagy valamilyen különlegességet az élő közvetítés stúdiójába?

--Halmai: Bort szeretnék bemutatni. Igen, bort.

--Házigazda: Dzsenifer, visszaszámlálás! 5, 4, 3, 2, 1! 19,9 jüan, fogd meg gyorsan!”

Ez volt az első alkalom, hogy Halmai Dzsenifer részt vett egy ilyen élő értékesítésben.

„Kicsit zavarban voltam az elején, mert gyorsan kellet beszélnem és nem tudtam mindent elmondani, amit szerettem volna. Kevés volt az idő, szelektálni kellett a témákat. Nagyon érdekes értékesítési formában vehettem részt, a házigazda érti a dolgát. Amint az élő közvetítés helyszínére értem, megkönnyebbültem.”

Statisztikai adatok szerint az év első négy hónapban a Kína-KKE kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 40,7 milliárd amerikai dollárt, ami az előző év azonos időszakához képest 47,9%-kos növekedésnek felel meg. Halmai Dzsenifer utalt rá, a Kína és Magyarország közötti gazdasági és kereskedelmi csere egyre intenzívebb, s bizalommal tekintenek a jövőbeni lehetőségek elé. Mint fogalmazott, a kínai piac óriási, s reméli, hogy a jövőben több magyar vállalat, márka és termék juthat be rá.

Más jelentések szerint Ningbóban megtartották a Kína-KKE Közös Kereskedelmi Kamara hatodik ülését, amelyen a kelet-közép-európai országok kormányainak, kamaráinak és vállalkozóinak képviselői eszmecserét folytattak az ipari együttműködésről, a kis és közepes vállalatok együttműködéséről és más aktuális témákról.

Balogh László, magyar pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár videón közvetített beszédében kijelentette, hogy a Kína-KKE együttműködési mechanizmus kezdete óta Magyarország aktívan részt vesz az együttműködésekben, és számos eredményt ért el. Országa nagy figyelemmel kíséri az Övezet és Út kezdeményezés fejleményeit.

A Kína-KKE Közös Kereskedelmi Kamara fontos szerept tölt be az együttműködési mechanizmusban. Létrehozását Kína és Lengyelország közösen kezdeményezték a Kína és a KKE-országok közötti együttműködés bukaresti iránymutatása alapján 2013-ban. Közép- és kelet-európai országok kereskedelmi kamaráit, valamint a kereskedelem- és beruházásösztönző ügynökségeket hívták meg. Eddig a Kínai Kereskedelemösztönző Ügynökség, továbbá a KKE országok 20 nemzeti kereskedelmi kamarája, illetve kereskedelem- és beruházásösztönző ügynöksége csatlakozott hozzá.

A Kína-KKE országok most Ningbóban tartott iparági kooperációs találkozóján a ningbói Kína-KKE Nemzetközi Ipari Együttműködési Parkkal összefüggésben Magyarország, Észtország, Szerbia és más térségbeli ország képviselői tizenhét közös projektről írtak alá együttműködési dokumentumot kínai partnereikkel.

A ningbói Kína-KKE Nemzetközi Ipari Együttműködési Park zöld, innovációt kutató, alacsony szén-dioxid kibocsátású, valamennyi fél számára előnyös platformot kínál Kína és a kelet-közép-európai országok között technológiai kutatás és fejlesztés, a technológia inkubálása, a tehetséggyűjtés, a pénzügyi innováció, valamint a gazdaság és kereskedelem területén. A park 2020 júniusában történt létrehozása óta számos technológiai innovációs platformot építettek ki, mint például a KKE (Budapest) Innovációs Bázist és a ningbói KKE Innovációs Bázist. Az együttműködésben részt vesznek Magyarország, Szlovénia és más országok, valamint egyes európai innovációs és technológiai szervezetek. A park jelenleg több mint 30 kelet-közép-európai projektet tart napirenden.

A legutóbbi megállapodásokban szereplő projektek között szerepel például a magyar Magnus kisrepülőgép projekt, a magyar Oxydtron kvantumcement projekt és a magyar közösségi kórházak projektje.

Li Qi (Li Csi), a magyar Magnus Aircraft Zrt. (Kína) igazgatója a kisrepülőgép projektet bemutatva jelezte, hogy már együttműködési egyezményt írtak alá a Kína-KKE Nemzetközi Ipari Együttműködési Parkkal, a felek fel fogják gyorsítani a projekt végrehajtását és mielőbb megkezdik a gyártást, az összeszerelést, az értékesítést és szervizelést Kínában.

A Kína-KKE Expó az egyetlen olyan országos kiállítás Kínában, amely kelet-közép-európai országoknak szól. A 2. Kína-KKE Expó fő témája: „Hozzuk létre a fejlődés új paradigmáját, használjuk ki közösen a kölcsönösen előnyös lehetőségeket”.