Sikertörténet Kínából: a Csientao-tó környezetének megóvása

2021-06-15 16:55:55

Hangcsou a kelet-kínai tengerparti Csöcsiang tartomány székhelye. A város délnyugati részén található egy tó, amelynek területe 567 négyzetkilométer. Az „ezer sziget tavaként” ismert Csientao-tó nevét a tó több ezer kis szigetéről kapta. A tó tízmilliók fontos ivóvízforrása. Mu Csüe a Pekingi Egyetemen szerzett doktori címet. A lány öt évvel ezelőtt látogatott először a Csientao-tóhoz. 2016-ban részt vett a Világbank által szervezett projektben, és ezzel kezdetét vette kapcsolata a Csientao-tóval.

Jü Jüe-tien a Csientao-tó mentén gazdálkodik, rizst termeszt és teafákat ültet. Ma is jól emlékszik arra, milyen lelkes volt Mu Csüen, amikor először ide érkezett.

„Nagyon fiatal lány volt. Nagyon szorgalmasan dolgozott, és gyakran vizsgálta a rizsföldeket. A rákövetkező évben terhes lett, de így is folytatta a munkáját. Először sokan úgy voltak vele, hogy a fiatal nagyvárosi és kulturált lány hamarosan visszatér majd a szülővárosába, és nem lesz sokáig a faluban. Ámde még ma is itt van, és a környezet megóvásával foglalkozik. Mindenki láthatja az eredményeit, és nagyon értékesnek tartják a munkáját.”

Vajon mivel is foglalkozik Mu Csüen a Csientao-tónál? Amikor először megpillantotta a tavat, a Pekingi Egyetemen környezetgazdálkodás és politika szakon végzett lány azonnal tudta, mivel fog foglalkozni: meg fogja védeni ezt a gyönyörű tavat.

A Csientao-tó több tízmillió ember számára jelent fontos vízforrást a Jangce deltavidékén, és a világ legszebb vizeként ismert. Vizsgálatai során Mu Csüen megállapította, hogy a Csientao-tó szennyezésének fő forrását a falvak jelentik. A növényvédő szereket és a műtrágyát az eső a tóba mossa, és ez rontja a víz minőségét. A monitoring és a vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a Csientao-tóba jutó teljes szennyezés több mint fele mezőgazdasági eredetű.

Fény derült a problémára, de nem könnyű olyan alacsony költséggel járó megoldást találni, amely környezetbarát és egyúttal a gazdálkodók számára is elfogadható. A rizsföldek és a teakertek jelentik a fő jövedelemforrást a helyi gazdák számára. Miként lehet biztosítani a gazdák jövedelmét úgy, hogy közben a tó védelme is megoldott?

„Kezdetben nem tudtuk, mit hogyan csináljunk, és lépésről lépésre kerestük a megoldást, amelyet végül közös erővel sikerült kidolgoznunk. A kormányzatnak megvan a saját álláspontja, a kutatóintézet a tudomány szempontjából javasol megoldást, a gazdálkodók számára az első és legfontosabb dolog a jövedelmük és az, hogy olyan módon művelhessék a földjeiket, ami a lehető legtöbb bevételt hozza. Következésképpen közösen vitattuk meg a problémát. Egy kis rizsföldön összesen tizenkét módszert próbáltunk ki, és végül a legjobb mellett tettük le a voksot.”

2018-ban Mu Csüen több nagyvállalat és közjóléti alap együttműködésével tízmillió jüanos alapot hozott létre. A Csientao-tó Vízalap egyesítette a gazdák, a kormányzatok és vállalkozások erejét a tó menti mezők ökológiai átalakításához. Fű és virágok ültetésével teljes ökoszisztémát hoznak létre a rizsföldön. A fű kiszűri a vízben lévő szennyeződést, és így tisztább víz jut a Csientao-tóba. Ezenkívül az elhalt növények természetes műtrágyaként szolgálnak a rizs számára, a virágok és a növények által vonzott különféle rovarok pedig segítik a rizs beporzását. A rizsföld ökológiai környezete jó, ami ideális élettér olyan állatok számára, mint például a különféle halak, a garnélarákok és a csíkhal. Ezek az állatok plusz jövedelmet hoznak a gazdálkodóknak.

A 61 éves Jü Jüe-tien is segítette Mu Csüen csapatát az ökológiai kísérleti rizsföld kezelésében. Hozzá hasonlóan ma már sok falubeli elismerően nyilatkozik a rizsföldek ökológiai átalakításáról és már nem alkalmaznak rovarirtószereket és műtrágyát a rizsföldeken. „A gazdák akkoriban nem mertek túllépni a régi beidegződéseken. Hogyan lehet termelni növényvédőszerek nélkül? Ma a kísérleti rizsföldjeik nagyobb hozammal rendelkeznek, mint más földek. Mu Csüen eloszlatta a kételyeket” -- mondta Jü Jüe-tien.

A Csöcsiangi Egyetem felmérése szerint a Mu Csüen csapatának ökológiai módszerével termesztett rizs 10–30%-kal csökkentheti a környezetszennyezést, és a rizs íze is jobb. Az idei évben a kísérleti rizsföldek területe 2 hektárról 330 hektárra bővült. Ezt az elkövetkező öt évben több mint 5000 hektárra kívánják kiterjeszteni.

Az idén 34 éves Mu Csüen elmondta, hogy a keresztneve, Csüen kínaiul annyit tesz, „tavaszi víz”, így talán az sem véletlen, hogy az élete mindig szoros kapcsolatban állt a vízzel. A Jangce mentén nőtt fel, és gyermekkorában gyakran játszott a folyóban. Később maga is megtapasztalta a Jangce ökológiai környezetének romlását, és az egyetemen a környezetvédelem szakirányt választotta. Az elmúlt öt évben a Csientao-tónál végzett munkája elégedettséggel tölti el. Egyre több ember csatlakozott Mu Csüen csapatához, és közösen óvják a zöld hegyeket és a tiszta vizet. Mu Csüen elmondta, hogy a jövőben csapata több tudományos módszerrel folytatja a környezet védelmét annak érdekében, hogy a Csientao-tó hozzájáruljon a helyiek meggazdagodásához.

„Nem védhetjük a környezetet a gazdálkodók kárára, de biztosítani kell számukra a boldogabb és bőségesebb életet. Reméljük, hogy a koncepció és a gyakorlat révén több gazdálkodó vehet részt hosszú távon a rizsföldek ökológiai átalakításában. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő livestreamen keresztül értékesítünk mezőgazdasági termékeket, és élő videoközvetítésben adunk tájékoztatást ezekről az ökológiai mezőgazdasági termékekről és a tó környezetvédelmének előmozdításáról.”