Életbe lépett a Kínai Népköztársaság külföldi szankciók elleni törvénye

2021-06-15 16:58:52

Egy ideje manipulatív politikai céloktól és ideológiai előítéletektől vezérelve egyes nyugati országok Hszincsiangot és Hongkongot felhasználva különféle ürügyeket kerestek arra, hogy rágalmazzák és elnyomják Kínát. Ennél még észszerűtlenebb az, hogy ezek az országok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi törvényeket és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit, és saját törvényeiknek megfelelően vezettek be úgynevezett „szankciókat” az érintett kínai állami szervek szervezetei és alkalmazottai ellen, és brutálisan beavatkoztak Kína belügyeibe. A nemzeti szuverenitás, méltóság és kiemelt érdekek határozott védelme, valamint a nyugati hegemonizmus és hatalmi politika elleni fellépés jegyében pár nappal ezelőtt a kínai törvényhozó szerv, a 13. Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának 29. ülésén megszavazták és elfogadták a Kínai Népköztársaság külföldi szankciók elleni törvényét.

Az elmúlt években egyre több kínai entitás és személy került külföldi szankciós listákra. Példának okáért az úgynevezett hszincsiangi „kényszermunka” ürügyén szankciókat vezettek be a kapcsolódó vállalatokkal és személyekkel szemben. Júniusban a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület sajtótájékoztatót tartott, amelyen a hszincsiangi kormányzat illetékes vezetői, a textilipar felelősei, szakértők, tudósok és vállalati alkalmazottak személyesen folytattak eszmecserét a kínai és külföldi sajtó képviselőivel a tények további tisztázása érdekében. Liu Qingjiang (Liu Csin-Gyián), a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Textilipari Szövetségének alelnöke úgy véli, hogy az igazság végül diadalmaskodni fog.

„Hszincsiang textilipara a globális textilellátási lánc fontos részévé vált, és a társadalom egyetért abban, hogy a fehér pamutot nem szabad bepiszkítani. A mondás szerint ne a fülének, hanem a szemének higgyen. Szívből látjuk Hszincsiangban azokat a külföldi szervezeteket és vállalatokat, amelyek előítéletektől mentesek. Látogatást tehetnek a textil- és ruhagyárainkban, hogy személyesen tájékozódhassanak és formálhassanak véleményt a releváns tényekről. Úgy gondolom, hazugsággal nem lehet sokáig palástolni az igazságot, és semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a tények végül felülkerekednek a félreértéseken!”

Hongkong a kínai terület része, és Hongkong kérdése Kína belügye. Az amerikai szenátus azonban 2019 novemberében törvényt fogadott el a hongkongi emberi jogokról és demokráciáról, ami durva beavatkozás a Hongkonggal kapcsolatos ügyekbe. Ez a lépés nemcsak a kínai társadalom körében váltott ki erőteljes ellenállást, hanem a nemzetközi élet számos szereplője is rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak nincs beleszólása Hongkong kérdésébe. Medgyessy Péter volt miniszterelnök kijelentette, hogy Kína gyors fejlődése és kiemelkedő eredményei miatt az Egyesült Államok negatívan kívánja befolyásolni a hongkongi helyzetet, és tönkre akarja tenni Kína stabilitását és fejlődését.

Huo Zhengxin (Huo Dzsen-sin), a Kínai Jogtudományi Egyetem (China University of Political Science and Law) professzora elmondta, hogy ellenintézkedések bevezetése nem példa nélküli.

„Például 2018-ban Oroszország ellenintézkedésekről hozott törvényt válaszul az Egyesült Államok és más országok barátságtalan magatartására. Ironikus, hogy az Egyesült Államok egyes szövetségesei, köztük Kanada és az Európai Unió, hasonló törvényeket vezettek be és reagáltak az Egyesült Államok egyoldalú szankcióira. Ezért Kína nincs egyedül egy ilyen szankcióellenes törvény elfogadásával. Viszonylag sok nemzetközi példa van erre korábbról.”

A külföldi szankciók elleni törvény kapcsán ki kell emelni az „ellen” szót, hiszen ez mutatja, hogy a cél nem szankciók aktív bevezetése volt. A külföldi szankciók elleni törvény megerősíti azt az alapvető külpolitikát és elvi álláspontot, amelyet Kína régóta követ, és alapvetően különbözik az egyes nyugati országok által általánosan alkalmazott „egyoldalú szankcióktól”. Huo Zhengxin erről a következőket mondta.

„Az Egyesült Államok és egyes nyugati országok gyakran szankcionálják Kínát Hongkonggal, Hszincsianggal, Tibettel vagy Tajvannal kapcsolatos ügyekben, ami nyilvánvalóan sérti a nemzetközi jog alapelveit és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit. Szankcióik a nemzetközi jog szerint törvénytelenek. Két kínai mondás szerint nagyfokú udvariatlanság valamit viszonzatlanul hagyni, és a bolondnak bolond válasz jár. A jelenlegi törvény nemcsak az ellenintézkedésen és a viszonosság elvén alapul, hanem megfelel Kína következetes diplomáciai filozófiájának és az általános elveknek is.”

A külföldi szankciók elleni törvényben foglalt ellenintézkedések között szerepel például a vízum megtagadása, a Kína területére történő belépés megtiltása, a vízum törlése, deportálás Kína területéről, a Kínában lévő ingó, ingatlan és egyéb vagyontárgyak zárolása, lefoglalása és befagyasztása, az együttműködés és kereskedelem folytatásának tiltása kínai szervezetekkel és személyekkel. Egy további ellenintézkedés „egyéb szükséges lépéseket” is lehetővé tesz.

A külföldi szankciók elleni törvény végrehajtásának fontos gyakorlati és hosszútávú jelentősége van. Érdemes megjegyezni, hogy a külföldi szankciók elleni törvénnyel egyidőben fogadták el a Hainan szabadkereskedelmi kikötőjéről szóló törvényt, ezt megelőzően Kína teljes mértékben végrehajtotta a külföldi befektetési törvényt is. Mindez azt mutatja, hogy Kína fellépése a hegemonizmus és a hatalmi politikával szemben nem áll ellentétben a kínai reformokkal és a külföld felé történő nagyobb kínai nyitással. A külföldi szankciók elleni törvény elfogadása és végrehajtása sohasem fogja befolyásolni a reform és nyitás politikájának végrehajtását. Ami a nemzeti szuverenitás, a biztonság és a fejlődést érintő érdekek védelmét illeti, Kína eltökéltsége és szándéka rendíthetetlen, akárcsak Kína elhatározása és szándéka a reformok elmélyítésére és a nyitás bővítésére.